Keresés
Magyarországon kis területen van lehetÅ‘ség a gyepek öntözésére. Ugyanakkor a gyep bizonyÃtottan vÃzigényes kultúra. A klÃmaváltozás, a téli- és tavaszi csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hÅ‘ségnapok számának, valamint a hÅ‘mérsékletnek a növekedése miatt át fogja alakÃtani a nÃ
...¶vényállomány összetételét. A kétszikűek és a C4-es pázsitfüvek borÃtási aránya nÅ‘, ami a takarmányminÅ‘ség változását eredményezi. A terméskiesés és minÅ‘ségromlás mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. KÃsérleteinkben háromféle hasznosÃtási technológiát és az idÅ‘járási tényezÅ‘k hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint a gyep vÃzellátottsága jelentÅ‘s különbséget eredményezett a takarmány minÅ‘ségében és a tápanyagtartalomra szignifikáns befolyást gyakorló tényezÅ‘kben. Száraz fekvésű gyepen a páratartalom negatÃv hatása volt a legmeghatározóbb (legerÅ‘sebb szignifikancia, legnagyobb r-érték), az üde területen pedig a csapadéké. Ãœde fekvésben a nagy meleg, az erÅ‘s sugárzás és a sok vegetációs idejű csapadék egyaránt negatÃvan befolyásolták a takarmány emészthetÅ‘ségét és metabolizálható energiatartalmát. A nyersfehérje tartalom csak az éves csapadék mennyiségével korrelált szorosan.A klÃmaváltozás – a téli- és vegetációs idÅ‘szaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hÅ‘ségnapok számának, valamint a hÅ‘mérsékletnek a növekedése miatt – negatÃvan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üveg
...házhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevÅ‘kre. A gyep vÃzigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentÅ‘ hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelÅ‘ eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosÃtási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az idÅ‘járáshoz. KÃsérleteinkben háromféle hasznosÃtási technológiát és az idÅ‘járási tényezÅ‘k – különös tekintettel a vÃzellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosÃtás késÅ‘i elsÅ‘ betakarÃtással – vagyis a természetvédelemben elÅ‘Ãrt rendszer – a szárazanyag hozamot és az idÅ‘járás-érzékenységet tekintve kedvezÅ‘tlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Ãœde gyepeken a hÅ‘mérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntÅ‘ a hozamra az idÅ‘járási tényezÅ‘k közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs idÅ‘szakra vetÃtve az nem is volt szignifikáns.Hazánkban jelenleg 758 ezer ha gyepet tartanak nyilván, melynek mintegy felén kaszálással vagy kaszálással is kerül sor a hasznosÃtásra. A kaszálásos hasznosÃtás során biztosÃtják a kérÅ‘dzÅ‘ állatállományok szálas takarmány igényének jelentÅ‘s részét, a húshasznú szarvasmarhák és a juhok téli
... takarmányának szinte teljes mennyiségét. A természetvédelmi területek fenntartásában is kiemelt szerepe van a kaszálásos hasznosÃtásnak. A gyep kaszálása esetén a hozamot több tényezÅ‘ is befolyásolja, mint például a növényállomány aktuális magassága, borÃtottsága, fenofázisa, és technológiai szempontból a kaszálás magassága, azaz a tarlómagasság. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hatása van a tarlómagasságnak a hozamra és a növényállományra, kÃsérletet állÃtottunk be GödöllÅ‘n, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének területén. A kÃsérletben 3 különbözÅ‘ és egy változó tarlómagasságot (4, 8 és 12 cm; 12Å‘8 cm) állapÃtottunk meg, és két különbözÅ‘ idÅ‘pontban (bugahányás idején; június 15.-e után) kezdtük meg a hasznosÃtást. Minden kezelés esetén három növedék szárazanyaghozamát és növényállományát vizsgáltuk. Egyéves eredményeink alapján megállapÃtottuk, hogy az alacsony – 4 cm-es – tarló szignifikánsan nagyobb éves szárazanyag mennyiséget hozott, mint a többi kezelés a hasznosÃtás idejétÅ‘l függetlenül. A növényállomány szempontjából az alacsony tarló káros volt, a borÃtatlan részek mértéke elérte az 50%-ot. A bugahányás idején megkezdett hasznosÃtás esetén folyamatos volt a csökkenés, mÃg a másik esetén a második növedékben mértük a legalacsonyabb borÃtást minden kezelés esetén. A magasabb tarlónál (8, 12 cm) stabilabb volt a növényállomány, a borÃtatlan részek aránya kisebb intervallumban változott, amibÅ‘l következik, hogy közel állandó volt a takarmányozási szempontból hasznos növények aránya is.Hazai gyepeink alacsony és ingadozó terméshozama, olykor rossz minÅ‘sége indokolja, hogy a tápanyag-gazdálkodásra ismét több figyelmet fordÃtsunk. Az extenzivitást, a fenntartható és az ökológiai szemléletet figyelembe véve elsÅ‘sorban a szervestrágyák felé kell fordulnunk. A szervestrágyák közül az i
...stállótrágya igen alkalmas lehet a gyepek tápanyag utánpótlására, de figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen állapotban alkalmazzuk. A kijuttatás idejérÅ‘l és hatásáról is változatos adatokat közölnek a szakirodalmi források. Ezért 2013-ban a vegetációs idÅ‘szak alatt szervestrágyázásos kÃsérletet állÃtottunk be üde kaszálón Sámsonházán. A kÃsérlet során tavasszal (IV. 22.) és az elsÅ‘ hasznosÃtás után (VII. 02.) végeztünk el szervestrágyázást túlérett kecsketrágyával. A vizsgálat során mértük a zöldfű-, a szárazanyaghozamot, vizsgáltuk a növényállomány változását és a takarmány minÅ‘ségét is. KÃsérletünk elsÅ‘ éves eredményeként megállapÃthatjuk, hogy a terméshozamra nem volt pozitÃv hatással a vegetációs idÅ‘ben történÅ‘ trágyázás, kismértékben, de csökkent a zöldfű- és szárazanyaghozam is. Ezt a trágya növényzetre gyakorolt elnyomásával magyarázhatjuk, ami gátolta a gyep sarjadását. A terméshozammal ellentétben viszont a minÅ‘ség terén kedvezÅ‘ változásokat mértünk. A trágyázás hatására nÅ‘tt a hasznos növények (pázsitfüvek és pillangósok) borÃtási aránya, és mérséklÅ‘dött a gazdálkodás szempontjából értéktelen egyszikűek, valamint a szúrós növények által elfoglalt terület. A K-értékkel kifejezett takarmányminÅ‘ség is megerÅ‘sÃti ezeket az eredményeket: a trágyázott területen kisebb volt a vizsgált idÅ‘szakban a minÅ‘ségromlás.A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzifikáció elÅ‘rehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különbözÅ‘ korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetÅ‘vé a szakszerű tápanyag-gazdálkodást, a
...felülvetést, vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben elÅ‘forduló szélsÅ‘séges idÅ‘járási hatások ellen a hasznosÃtás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérÅ‘ tulajdonságú pázsitfÅ‘fajok telepÃtése vagy felülvetése kÃnálnak alternatÃvát. A gyepgazdálkodás feladata kettÅ‘s, részben felelni kell az – egyre szélsÅ‘ségesebb – idÅ‘járási kihÃvásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósÃtani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettÅ‘ség vezérelte kÃsérletünket is. KülönbözÅ‘ fÅ‘fajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosÃtási változatokat, és a kapott eredményeket az idÅ‘járási tényezÅ‘k viszonylatában elemeztük. KÃsérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének SzárÃtópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarÃtását, a gyep hasznosÃtásának intenzitását. A hasznosÃtási gyakoriságot évente három változatban állapÃtottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×-i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepÃtésre vagy felülvetéses gyepjavÃtásra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelÅ‘ hasznosÃtás esetén az Agropyron cristatum fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelÅ‘k és rétek felülvetéses javÃtása.Magyarországon a gyepekkel kapcsolatos kutatások kevéssé foglalkoztak a gyepápolási technológiákkal. A GödöllÅ‘i Gyepgazdálkodási Műhely (GGYM) a 2010-es évek elején célul tűzte ki, hogy a gazdálkodóknak bemutassa és kutatási eredményekkel is igazolja a szakszerű technológiák létjogosultságát. ElsÅ‘ként a gyepek gyÃ
...¶kérzónájának levegÅ‘ztetésével (gyepszellÅ‘ztetés) kezdtünk foglalkozni, bevonva szakdolgozatukat készÃtÅ‘ egyetemi hallgatókat.ElsÅ‘ eredményeink rávilágÃtottak arra, hogy finomÃtani szükséges a gyepszellÅ‘ztetés technológiai megoldásait. Nagy hangsúlyt kell fektetni az idÅ‘pont és a talajállapotnak megfelelÅ‘ eszköz kiválasztására, fÅ‘leg száraz ökológiai fekvésű területeken. A száraz fekvésű kÃsérleti gyepen a szellÅ‘ztetés utáni elsÅ‘ év terméscsökkenést mutatott. Ãœde gyepen ez nem volt tapasztalható.