Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem

Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A termőhely, a gyeptípus és az időjárás szerepe néhány gyep hozamának alakulásában a hasznosítás intenzitásának függvényében
Megjelent 2021 október 27
13-18

A gyep az erdÅ‘ után a legkedvezÅ‘bb talajhasználati mód. Magyarország területének 10,75%-át fedi. A pázsitfüvek gyökérzetének 90-95%-a a talaj felsÅ‘ 10 cm-es rétegében található, ezért, és a nagy párologtató felület miatt nagy a gyepek vízigénye és idÅ‘járás-érzékenysége. Emellett a talaj ...tápanyagszolgáltató-képességének és egyes szélsÅ‘séges talajtulajdonságoknak (pl. nagy sótartalom) van döntÅ‘ befolyása a gyeptípus kialakulásában és a termésképzésben. Kísérleteinkben 2 termÅ‘helyen 5 évig (2006-2010), egy helyen 2 éven át (2009-2010) évi 2×-, 3×- és 4× hasznosítva vizsgáltuk a gyepek termésmennyiségét és -megoszlását, valamint egyéb paramétereket, melyekrÅ‘l ebben a dolgozatban nem számolunk be. A kísérletünk része az Ausztriában 27 termÅ‘helyen folytatott klímaprojektnek. A laboratóriumi elemzéseket egységesen az LFZ Raumberg-Gumpenstein Kutatóintézetben végezték Irdningben, Dr. K. Buchgraber irányításával. Legfontosabb eredményeink a következÅ‘k: A Kiskunsági puszta termÅ‘helyen kialakult gyeptípus termÅ‘képessége nagyon behatárolt. Az aszályra a legnagyobb terméscsökkenéssel reagált, ugyanakkor a jó csapadékellátottságra a legkisebb növekedést produkálta. A leggyengébb talajadottságú termÅ‘helyen az extenzív gyephasznosítás késÅ‘i elsÅ‘ kaszálással nagyon kedvezÅ‘tlen hatású volt. A jobb minÅ‘ségű termÅ‘helyeken is a 3-, esetleg 4 növedékes hasznosítási módnál tudott a gyep legjobban alkalmazkodni az idÅ‘járási szélsÅ‘ségekhez. 

Teljes absztrakt mutatása
13
18
A hasznosítási gyakoriság és az időjárás hatása száraz és üde fekvésű gyepek takarmány-minőségére
Megjelent 2021 szeptember 12
43-47

Magyarországon kis területen van lehetÅ‘ség a gyepek Ã¶ntözésére. Ugyanakkor a gyep bizonyítottan vízigényes kultúra. A klímaváltozás, a téli- és tavaszi csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hÅ‘ségnapok számának, valamint a hÅ‘mérsékletnek a növekedése miatt át fogja alakítani a nÃ...¶vényállomány összetételét. A kétszikűek és a C4-es pázsitfüvek borítási aránya nÅ‘, ami a takarmányminÅ‘ség változását eredményezi. A terméskiesés és minÅ‘ségromlás mérséklése Ã©rdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az idÅ‘járási tényezÅ‘k hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint a gyep vízellátottsága jelentÅ‘s különbséget eredményezett a takarmány minÅ‘ségében és a tápanyagtartalomra szignifikáns befolyást gyakorló tényezÅ‘kben. Száraz fekvésű gyepen a páratartalom negatív hatása volt a legmeghatározóbb (legerÅ‘sebb szignifikancia, legnagyobb r-érték), az üde területen pedig a csapadéké. Üde fekvésben a nagy meleg, az erÅ‘s sugárzás és a sok vegetációs idejű csapadék egyaránt negatívan befolyásolták a takarmány emészthetÅ‘ségét és metabolizálható energiatartalmát. A nyersfehérje tartalom csak az éves csapadék mennyiségével korrelált szorosan.

Teljes absztrakt mutatása
25
27
Néhány időjárási tényező és a hozam összefüggése száraz- és üde gyepeken
Megjelent 2021 szeptember 12
39-42

A klímaváltozás – a téli- és vegetációs időszaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt – negatívan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üveg...házhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevőkre. A gyep vízigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentő hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelő eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosítási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az időjáráshoz. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők – különös tekintettel a vízellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosítás késői első betakarítással – vagyis a természetvédelemben előírt rendszer – a szárazanyag hozamot és az időjárás-érzékenységet tekintve kedvezőtlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Üde gyepeken a hőmérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntő a hozamra az időjárási tényezők közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs időszakra vetítve az nem is volt szignifikáns.

Teljes absztrakt mutatása
16
11
Adatok a tarlómagasság hatásának vizsgálatáról a szárazanyaghozamra és botanikai összetételre
Megjelent 2021 július 13
63-71

Hazánkban jelenleg 758 ezer ha gyepet tartanak nyilván, melynek mintegy felén kaszálással vagy kaszálással is kerül sor a hasznosításra. A kaszálásos hasznosítás során biztosítják a kérÅ‘dzÅ‘ állatállományok szálas takarmány igényének jelentÅ‘s részét, a húshasznú szarvasmarhák és a juhok téli... takarmányának szinte teljes mennyiségét. A természetvédelmi területek fenntartásában is kiemelt szerepe van a kaszálásos hasznosításnak. A gyep kaszálása esetén a hozamot több tényezÅ‘ is befolyásolja, mint például a növényállomány aktuális magassága, borítottsága, fenofázisa, és technológiai szempontból a kaszálás magassága, azaz a tarlómagasság. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hatása van a tarlómagasságnak a hozamra és a növényállományra, kísérletet Ã¡llítottunk be GödöllÅ‘n, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének területén. A kísérletben 3 különbözÅ‘ és egy változó tarlómagasságot (4, 8 és 12 cm; 12Å‘8 cm) állapítottunk meg, és két különbözÅ‘ idÅ‘pontban (bugahányás idején; június 15.-e után) kezdtük meg a hasznosítást. Minden kezelés esetén három növedék szárazanyaghozamát és növényállományát vizsgáltuk. Egyéves eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az alacsony – 4 cm-es – tarló szignifikánsan nagyobb éves szárazanyag mennyiséget hozott, mint a többi kezelés a hasznosítás idejétÅ‘l függetlenül. A növényállomány szempontjából az alacsony tarló káros volt, a borítatlan részek mértéke elérte az 50%-ot. A bugahányás idején megkezdett hasznosítás esetén folyamatos volt a csökkenés, míg a másik esetén a második növedékben mértük a legalacsonyabb borítást minden kezelés esetén. A magasabb tarlónál (8, 12 cm) stabilabb volt a növényállomány, a borítatlan részek aránya kisebb intervallumban változott, amibÅ‘l következik, hogy közel állandó volt a takarmányozási szempontból hasznos növények aránya is. 

Teljes absztrakt mutatása
15
16
Túlérett kecsketrágyával végzett szervestrágyázás a vegetációs időszak alatt
Megjelent 2021 július 13
57-62

Hazai gyepeink alacsony és ingadozó terméshozama, olykor rossz minÅ‘sége indokolja, hogy a tápanyag-gazdálkodásra ismét több figyelmet fordítsunk. Az extenzivitást, a fenntartható és az Ã¶kológiai szemléletet figyelembe véve elsÅ‘sorban a szervestrágyák felé kell fordulnunk. A szervestrágyák közül az i...stállótrágya igen alkalmas lehet a gyepek tápanyag utánpótlására, de figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen állapotban alkalmazzuk. A kijuttatás idejérÅ‘l és hatásáról is változatos adatokat közölnek a szakirodalmi források. Ezért 2013-ban a vegetációs idÅ‘szak alatt szervestrágyázásos kísérletet állítottunk be üde kaszálón Sámsonházán. A kísérlet során tavasszal (IV. 22.) és az elsÅ‘ hasznosítás után (VII. 02.) végeztünk el szervestrágyázást túlérett kecsketrágyával. A vizsgálat során mértük a zöldfű-, a szárazanyaghozamot, vizsgáltuk a növényállomány változását és a takarmány minÅ‘ségét is. Kísérletünk elsÅ‘ éves eredményeként megállapíthatjuk, hogy a terméshozamra nem volt pozitív hatással a vegetációs idÅ‘ben történÅ‘ trágyázás, kismértékben, de csökkent a zöldfű- és szárazanyaghozam is. Ezt a trágya növényzetre gyakorolt elnyomásával magyarázhatjuk, ami gátolta a gyep sarjadását. A terméshozammal ellentétben viszont a minÅ‘ség terén kedvezÅ‘ változásokat mértünk. A trágyázás hatására nÅ‘tt a hasznos növények (pázsitfüvek és pillangósok) borítási aránya, és mérséklÅ‘dött a gazdálkodás szempontjából értéktelen egyszikűek, valamint a szúrós növények által elfoglalt terület. A K-értékkel kifejezett takarmányminÅ‘ség is megerÅ‘síti ezeket az eredményeket: a trágyázott területen kisebb volt a vizsgált idÅ‘szakban a minÅ‘ségromlás. 

Teljes absztrakt mutatása
19
34
Az időjárási tényezők és a hasznosítási rendszerek hatása a terméshozamra és a minőségre néhány pázsitfűfaj esetében
Megjelent 2021 július 13
43-56

A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzifikáció elÅ‘rehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különbözÅ‘ korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetÅ‘vé a szakszerű tápanyag-gazdálkodást, a ...felülvetést, vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben elÅ‘forduló szélsÅ‘séges idÅ‘járási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának Ã©s idejének megválasztása, valamint az eltérÅ‘ tulajdonságú pázsitfÅ‘fajok telepítése vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettÅ‘s, részben felelni kell az – egyre szélsÅ‘ségesebb – idÅ‘járási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettÅ‘ség vezérelte kísérletünket is. KülönbözÅ‘ fÅ‘fajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosítási változatokat, és a kapott eredményeket az idÅ‘járási tényezÅ‘k viszonylatában elemeztük. Kísérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarítását, a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapítottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×-i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelÅ‘ hasznosítás esetén az Agropyron cristatum fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelÅ‘k Ã©s rétek felülvetéses javítása. 

Teljes absztrakt mutatása
22
23
A gyep gyökérzónájának szellőztetése. Első eredmények
Megjelent 2021 május 29
3-9.

Magyarországon a gyepekkel kapcsolatos kutatások kevéssé foglalkoztak a gyepápolási technológiákkal. A GödöllÅ‘i Gyepgazdálkodási Műhely (GGYM) a 2010-es évek elején célul tűzte ki, hogy a gazdálkodóknak bemutassa és kutatási eredményekkel is igazolja a szakszerű technológiák létjogosultságát. ElsÅ‘ként a gyepek gyÃ...¶kérzónájának levegÅ‘ztetésével (gyepszellÅ‘ztetés) kezdtünk foglalkozni, bevonva szakdolgozatukat készítÅ‘ egyetemi hallgatókat.

Első eredményeink rávilágítottak arra, hogy finomítani szükséges a gyepszellőztetés technológiai megoldásait. Nagy hangsúlyt kell fektetni az időpont és a talajállapotnak megfelelő eszköz kiválasztására, főleg száraz ökológiai fekvésű területeken. A száraz fekvésű kísérleti gyepen a szellőztetés utáni első év terméscsökkenést mutatott. Üde gyepen ez nem volt tapasztalható.

Teljes absztrakt mutatása
17
38
1 - 7 a 7 tételből