Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Adatok a tarlómagasság hatásának vizsgálatáról a szárazanyaghozamra és botanikai összetételre
Megjelent július 13, 2021
63-71

Hazánkban jelenleg 758 ezer ha gyepet tartanak nyilván, melynek mintegy felén kaszálással vagy kaszálással is kerül sor a hasznosításra. A kaszálásos hasznosítás során biztosítják a kérődző állatállományok szálas takarmány igényének jelentős részét, a húshasznú szarvasmarhák és a juhok téli... takarmányának szinte teljes mennyiségét. A természetvédelmi területek fenntartásában is kiemelt szerepe van a kaszálásos hasznosításnak. A gyep kaszálása esetén a hozamot több tényező is befolyásolja, mint például a növényállomány aktuális magassága, borítottsága, fenofázisa, és technológiai szempontból a kaszálás magassága, azaz a tarlómagasság. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hatása van a tarlómagasságnak a hozamra és a növényállományra, kísérletet állítottunk be Gödöllőn, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének területén. A kísérletben 3 különböző és egy változó tarlómagasságot (4, 8 és 12 cm; 12ő8 cm) állapítottunk meg, és két különböző időpontban (bugahányás idején; június 15.-e után) kezdtük meg a hasznosítást. Minden kezelés esetén három növedék szárazanyaghozamát és növényállományát vizsgáltuk. Egyéves eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az alacsony – 4 cm-es – tarló szignifikánsan nagyobb éves szárazanyag mennyiséget hozott, mint a többi kezelés a hasznosítás idejétől függetlenül. A növényállomány szempontjából az alacsony tarló káros volt, a borítatlan részek mértéke elérte az 50%-ot. A bugahányás idején megkezdett hasznosítás esetén folyamatos volt a csökkenés, míg a másik esetén a második növedékben mértük a legalacsonyabb borítást minden kezelés esetén. A magasabb tarlónál (8, 12 cm) stabilabb volt a növényállomány, a borítatlan részek aránya kisebb intervallumban változott, amiből következik, hogy közel állandó volt a takarmányozási szempontból hasznos növények aránya is. 

Teljes absztrakt mutatása
8
1
Túlérett kecsketrágyával végzett szervestrágyázás a vegetációs időszak alatt
Megjelent július 13, 2021
57-62

Hazai gyepeink alacsony és ingadozó terméshozama, olykor rossz minősége indokolja, hogy a tápanyag-gazdálkodásra ismét több figyelmet fordítsunk. Az extenzivitást, a fenntartható és az ökológiai szemléletet figyelembe véve elsősorban a szervestrágyák felé kell fordulnunk. A szervestrágyák közül az i...stállótrágya igen alkalmas lehet a gyepek tápanyag utánpótlására, de figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen állapotban alkalmazzuk. A kijuttatás idejéről és hatásáról is változatos adatokat közölnek a szakirodalmi források. Ezért 2013-ban a vegetációs időszak alatt szervestrágyázásos kísérletet állítottunk be üde kaszálón Sámsonházán. A kísérlet során tavasszal (IV. 22.) és az első hasznosítás után (VII. 02.) végeztünk el szervestrágyázást túlérett kecsketrágyával. A vizsgálat során mértük a zöldfű-, a szárazanyaghozamot, vizsgáltuk a növényállomány változását és a takarmány minőségét is. Kísérletünk első éves eredményeként megállapíthatjuk, hogy a terméshozamra nem volt pozitív hatással a vegetációs időben történő trágyázás, kismértékben, de csökkent a zöldfű- és szárazanyaghozam is. Ezt a trágya növényzetre gyakorolt elnyomásával magyarázhatjuk, ami gátolta a gyep sarjadását. A terméshozammal ellentétben viszont a minőség terén kedvező változásokat mértünk. A trágyázás hatására nőtt a hasznos növények (pázsitfüvek és pillangósok) borítási aránya, és mérséklődött a gazdálkodás szempontjából értéktelen egyszikűek, valamint a szúrós növények által elfoglalt terület. A K-értékkel kifejezett takarmányminőség is megerősíti ezeket az eredményeket: a trágyázott területen kisebb volt a vizsgált időszakban a minőségromlás. 

Teljes absztrakt mutatása
5
5
Az időjárási tényezők és a hasznosítási rendszerek hatása a terméshozamra és a minőségre néhány pázsitfűfaj esetében
Megjelent július 13, 2021
43-56

A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzifikáció előrehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különböző korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetővé a szakszerű tápanyag-gazdálkodást, a ...felülvetést, vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérő tulajdonságú pázsitfőfajok telepítése vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettős, részben felelni kell az – egyre szélsőségesebb – időjárási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettőség vezérelte kísérletünket is. Különböző főfajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosítási változatokat, és a kapott eredményeket az időjárási tényezők viszonylatában elemeztük. Kísérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarítását, a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapítottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×-i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelő hasznosítás esetén az Agropyron cristatum fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelők és rétek felülvetéses javítása. 

Teljes absztrakt mutatása
4
1
1 - 3 a 3 tételből