Keresés
Keresési eredmények
-
Bio komposztadagok hatása egy arid termőhelyű ősgyep első növedékének hozamaira
11-17.Megtekintések száma:268Kísérletünk során, melyet 2015-17-ben a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében folytattunk, kétféle komposztot teszteltünk az intézet juhtelepe melletti, alacsony termképesség[1], szolonyec talajon kialakult sgyepen. Mindkét komposzt on-farm anyagokból, mélyalmos tartásból származó trágyából készült, és engedélyezett Natura 2000 és AKG szabályozás alá es területen is, de míg az egyik adalékanyagoktól mentes natúr komposzt, a másik foszforral dúsított. Három dózist teszteltünk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha) négy ismétlésben. Mintavétel után szárazanyagtartalom, nyersfehérje-tartalom és életfenntartó nettó energia tartalom került meghatározásra, melyekbl egységnyi területre vetített hozamot kalkuláltunk. Az eredmények azt mutatják, hogy minden kezelés szignifikánsan növelte a hozamot a kontrollhoz képest, st egyes esetekben majdhogynem meg is triplázta azt, habár az eltér minségi mutatók eltér dózist igényeltek a kimagasló hozam elérése érdekében. A két komposzt közötti különbség jól érzékelhet, de meg kell említeni, hogy a natúr komposzt is hatékonyan tudta növelni a hozamot, noha eredményessége elmaradt a foszforral dúsítottól. Eredményeinket összevetve a meteorológiai adatokkal, kiderült, hogy a sok csapadék növelni tudja a komposzt hatékonyságát, lévén elsegíti a benne található anyagok feltáródását. Eredményeinket alátámasztják a bvített talajvizsgálat eredményei is, melyek jelents foszfortartalékot mutatnak az E komposzttal kezelt parcellák feltalajában.
-
A mezei pocok (Microtus arvalis) gradációjának hatása természetközeli gyepasszociáció növényállomány összetételére és szén-dioxid emissziójára
11-15Megtekintések száma:406A 2023. évi magyarországi pocokgradáció hatását vizsgáltuk természetközeli, szikes talajú gyepasszociáció őszi és tavaszi aspektusában. A pocok közvetlen fitomassza károsítása, és a nagyszámú járat miatt keletkezett borítatlan terület következtében, növényállomány szerkezeti változásokat mértünk. A pocokjárta gyepen megnőtt a zavarástűrő növényfajok borítási értéke, s így a degradációs fok is. A pocok által károsított gyepen jelentősen nagyobb szén-dioxid emissziót mértünk őszi és tavaszi mérési időpontban, mint a kontroll gyepen. A pocok járatokkal teli talaj mikroorganizmusainak igazoltan nagyobb aktivitása a szikes agyagtalaj kedvezőbb aerob viszonyaival magyarázható. A prognosztizálhatóan enyhe telek és szárazabb tavaszok miatt, gyepgazdálkodásunknak fel kell készülni a gyakoribb pocok invázióra, melynek hatásáról szándékoztunk adatokat szolgáltatni.
-
Túllegeltetett természetközeli gyeptársulás rekultivációja legeltetés kizárással
45-53.Megtekintések száma:284Természetközeli gyepasszociáció hasznosítási módjának drasztikus megváltoztatása révén (egyoldalú túllegeltetés – évi egyszeri kaszálásra), a kísérlet harmadik évére azon parcelláknál, ahol a túllegeltetés megszűnt, input felülvetés és tápanyagpótlástól függetlenül, minden esetben csökkent a Borhidi-féle degradációs fok. Viszont azon kezelésnél, ahol a nagy állat (juh)-sűrűségű túllegeltetés továbbra is fennállt, kísérletünk harmadik évére a degradáció foka 3.0-4.8 értékeket ért el, s tömegesen megjelent az állategészségügyi problémákat is okozó Hordeum murinum.
-
Degradáció mérése alulhasznosított természetes gyepen
47-54.Megtekintések száma:265Az állattartást kiszolgáló gyep művelési ág szerepe jelentősen hanyatlik a hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, ennek következtében növekszik az alulhasznosított, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek területe. A Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézetében négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Vizsgálatunk során meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve meghatároztuk a talaj szén-dioxid-emisszióját, a talaj hőmérsékletét és a talaj nedvességét.
-
Keskenylevelű ezüstfa hatásai külterjes juhlegelőn
39-44.Megtekintések száma:269A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet extenzív juhlegelőjén végeztünk vizsgálatokat, melyek a keskenylevelű ezüstfa inváziós térhódítását érintették. A kutatásunk keretében Balázs-féle cönológiai felvételezést végeztünk, valamint megállapítottuk a Borhidi-féle degradációs fokot, mely azt mutatja, hogy az ezüstfával elfoglalt gyepek területei gyakorlatilag visszafordíthatatlanul degradálódtak. Talajvizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy az ezüstfa csurgója által határolt területek talajmintái nitrogénban (pérték: 0,006), valamint foszforban (p-érték: 0,003) gazdagabbak, mint a vizsgált kontroll gyepterület.
-
Delelőliget szerepének pontosítása extenzív juhlegelőn
39-45.Megtekintések száma:183Nyárfa delelőliget és nyílt pusztai legelő digitálisan rögzített klimatikus adatait hasonlítottuk össze adatbázis létrehozása céljából. Célunk annak pontosítása volt, hogy a legelőkertben szabadon mozgó nyáj kérődzési-delelési szükségleteinek mennyiben felelnek meg, továbbá a delelőliget klimatikus viszonyai milyen kulcspozíciót töltenek be. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a delelőliget kulcspozíciót tölt be a vizsgált helyszínen a nyáj napi legelőn tartózkodási ritmusában.
-
Szervestrágyázás utóhatásának vizsgálata szolonyec talajadottságú, természetközeli gyeptársulásban
37-39Megtekintések száma:3002021 őszén kijuttatott darált juhtrágya utóhatását vizsgáltuk 2024 tavaszán, szikes élőhelyű, átmeneti jellegű gyepasszociációban. Három évvel a szervestrágya dózisok (10-15-20 t/ha) kijuttatása után, a cönológiai felvételezés során az Alopecuretum pratensis domináns pázsitfű fajjá válását mértük a kezeléseknél, míg a kontroll esetében a Festuca pseudovina vált domináns társulásalkotóvá. A növényállomány összetétel befolyásolta a hozamszinteket, a 20 t/ha trágyadózisú kezelés hozama 110,6 %-al haladta meg a kontroll hozamát. Fajdiverzitás tekintetében a trágyadózisokat kapott kezelések értékei a magasabbak.
-
Szolonyec talajon kialakult zsombékok paramétereinek pontosítása
51-55.Megtekintések száma:329A szolonyec talajú szikes gyepeken a mikrorelief viszonyok s a rossz vízáteresztő képességű agyag különleges gyepfelszín formációk kialakulásának kedveznek. Az év jelentős részén vízállásos területeken a tájra jellemző zsombékosodás indulhat meg, mely alapvetően különbözik a lápi területeken kialakultaktól. Mivel a szolonyec talajon képződött zsombékokról minimális a számszerű adat, célkitűzésünk a hiánypótló adatszolgáltatás a zsombékok számbeli és térbeli felvételezése kapcsán. Vizsgálataink helyszíne a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének 1987 óta nem hasznosított, vízállásos gyepterülete volt. 2×2 m-es kvadrátokban vizsgáltuk, tíz ismétlésben a botanikai összetételt, a hektáronkénti darabszámot, zsombék magasságot, övméretet. Talajvizsgálatokat végeztünk a zsombékok alsó illetve felső részéből vett talajmintákból.
-
Különböző komposztadagok hatása az extenzív gyep talajának néhány tulajdonságára
9-14Megtekintések száma:260A magyarországi gyepterületek hasznosítása az ezredforduló után kiemelt jelentőséggel bír. Figyelembe vettük a Darányi Ignácz Terv prioritásait, melyben a vidékstratégia része a mezőgazdasági területek – benne a gyepterületek, legelők – hatékony hasznosítása a kis- és nagykérődzők létszámának fokozatos növelésével. A keletkező melléktermék, az istállótrágya hatékony szántóföldi-, illetve legelőn való hasznosítása is kiemelt jelentőséggel bír, figyelembe véve a folyamatosan nyíló agrárollón belül az évente/félévente dráguló mtrágyaárakat. A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet szabadalma, a TERRASOL biokomposzt egy jó alternatívát kínál a gazdálkodók részére. A beállított gyeptrágyázási kísérletünk elsődleges eredményeit már publikáltuk, ebben vizsgáltuk a különböző komposztadagok hasznosulását, értékeltük ezeket ökonómiai szempontból. Jelen írásunkban górcső alá vettük a talaj tulajdonságainak változását a különböző kezelések hatására. Az eredményeinket – térinformatikai módszereket is használva – jelenítettük meg. Mértük a négy kezelés talajának nedvességtartalmát, penetrációs ellenállását és CO2 emisszióját. Megállapítottuk, hogy 2012. esztendő aszályos körülményei között a 20 t/ha komposztadag is elégségesnek bizonyult, javítva a gyep talajának általunk vizsgált tulajdonságait.