Keresés

Keresési eredmények

• ADALÉKOK AZ ÖNÁLLÓ KÁRPÁTALJAI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ

  92-107

  Pallay Katalin

  Molnár Ferenc

  Megtekintések száma:

  80

  Jelen tanulmány az önálló kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatás kialakulásához vezető utat kívánja bemutatni. Kárpátalja mint régió és közigazgatási egység az első világháborút követően jött létre a Csehszlovák Köztársaság területén belül. A régió a II. világháborút követően került Szovjet-Ukrajnához. Kárpátalja első felsőoktatási intézménye az Ungvári Állami Egyetem volt, amelyet a szovjet hatalom 1945-ben hozott létre. 1963-ban az egyetem bázisán magyar szakot, két évvel később Magyar Filológia Tanszék állítottak fel. A független Ukrajna megalakulását követően keletkező hatalmi változások és a felsőoktatási expanzió idején vette kezdetét a Beregszász központú magyar főiskola létrehozása, amely jelenleg Kárpátalja egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőfokú intézményeként működik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felállításában döntő szerepet játszottak a helyi érdekvédelmi szervezetek és a magyar kormány, biztosítva ezzel a kárpátaljai magyar nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlását.

• A DEBRECENI AGRÁR-FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYEK EGYKORI VEZETŐI (1868-1945)

  79-88

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  150

  A debreceni agrár-felsőoktatás 2018-ban ünnepelte alapításának másfél évszázadát. A mögöttünk hagyott évtizedek során az ország mezőgazdaságának meghatározó szakképzési intézetévé vált. Az 1867. évi kiegyezés utáni korszak szülötte volt, amelyet a cívisváros gazdatársadalmának elképzeléseit váltotta valóra, összhangban az állam szerepvállalásával, mely utóbbi a központi hatalom feladatkörét bővítette. Mindez új színt kölcsönzött a magyar oktatáspolitikának, elősegítve a hazai mezőgazdaság modernizációjának a megindulását. E nevezetes évforduló ösztönözte korunk krónikásait, hogy áttekintést adjanak a másfél évszázad olyan tudós tanárairól, akik egyrészt iskolateremtők voltak, hosszabb időtartamig álltak az intézmény élén, valamint tevékenységük felölelte a magyar agrár-felsőoktatás minőségi színvonalának emelését. Ezt a célt szolgálják a Gerundium című egyetemtörténeti folyóiratban sorra kerülő írások.

• KÖZÖS EMLÉKEK DEBRECEN ÉS MAGYARÓVÁR AGRÁRFELSŐOKTATÁSÁNAK NAGY TANÁREGYÉNISÉGEIRŐL

  229-243

  Tenk Antal

  Surányi Béla

  Nemessályi Zsolt

  Megtekintések száma:

  187

  A hazai mezőgazdasági szakoktatás történetében 2018 két jelentős évfordulóval írta be magát a történelem aranykönyvébe. Mosonmagyaróvár születésének bicentenáriumát, Debrecen pedig fennállásának másfél évszázadát ünnepelte. A két felsőoktatási intézményt más-más szempontok hívták életre. Amíg Óvár magánkezdeményezésre nyitotta meg kapuit, addig Debrecenben a helyi gazdatársadalom volt a hajtóerő, amihez szorosan kötődött az anyanyelvi oktatás elfogadtatása a bécsi udvarral. Az idő később igazolta, hogy a magyar nyelvű oktatás egyik intézménynél sem ment a szakismeret rovására. El kell ismerni, hogy Magyaróvár adta a szakképzés terén az első nagy tanári kart, de Debrecen is hamarosan kinőtte magát a szakképzés fellegvárává. A Földművelésügyi Minisztérium tanárcserékkel  oldotta meg az esetleges színvonalbeli eltéréseket. Ennek is köszönhető, hogy egyes tanáregyéniségek mind a két helyen lehetőséget kaptak oktatásra. Összeállításunkban – ízelítőként – kiválogattunk néhány jelentős, nagyformátumú személyiséget, akiket mind a két egyetemi kar „magáénak” vall.

• A magyar mezőgazdasági szakoktatás története 1945-ig, különös tekintettel a debreceni agrár-felsőoktatásra

  81-115

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  351

  The History of Hungarian Agricultural Vocational Education until 1945, with a special Emphasis on the Agricultural Higher Education of Debrecen. The study mainly provides an overview on the organizational history of educational institutions of the Hungarian agricultural vocational education. It gives a perspective on the development of different types of schools from the lowest level of education, through secondary education to the institutions of the highest level, outlining the economic and social-historical aspects, also with respect to the relevant legislation. A special attention is paid by the author to the history of the agricultural higher education of Debrecen until 1945.

• Debreceni Református Kollégium teológiai oktatásának története 1850–1912. A Teológiai Akadémia a Kollégium oktatási rendszerében

  30-51

  Kovács Ábrahám

  Megtekintések száma:

  193

  The History of Theological Education at Debrecen Reformed College between 1850 and 1912. The changes in the educational system of Theology at Reformed College of Debrecen were heavily influenced by the political-social events of historic Hungary between 1850 and 1912. The first date signals the introduction of arbitrary rule of the Habsburg monarch who suppressed the Hungarians during the War of Independence in 1848-49. The closing date is the emergence of a new state run university in Debrecen. The study throws light on how the Organisations Entwurf tried to modernize as well as Germanize the education system in the Habsburg Empire. As a result, the traditional education structure at the College was entirely restructured. It brought about the disintegration of humanity and art faculty into a grammar school thereby only the law and theological faculties were left intact for a while. The Reformed Church District strongly protested against the dismantling its more than 300 years old education system.  It is the irony of history what the oppressing Austrian could not achieve, it was realized after the Compromise by József Eötvös, the Hungarian minister of culture, religion and education. Needless to say that education at all levels needed to be modernized and standardized. It is clear that it had a positive impact on the curricula of Reformed theological education in the long run. The paper introduces briefly the life of theological professors, their career with a view to their studies abroad and finally their works at various departments of theology. 

• WALLESHAUSEN 100 EMLÉKEZÉS A HAZAI AGRÁRKÉPZÉS KUTATÓJÁRA ÉS TUDÓS KÖNYVTÁROSÁRA, WALLESHAUSEN GYULÁRA (19232010), SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

  216-226

  Koósné Török Erzsébet

  Molnár Szilvia

  Megtekintések száma:

  143

  Walleshausen Gyulára, egy olyan tudós kiválóságra emlékezünk születésének 100. évfordulója alkalmából, aki a magyar könyvtárügy, az 1945 utáni könyvtárosok első nagy nemzedékének kiemelkedő, elhivatott szaktekintélye, s e mellett a hazai agrárképzés-, az agrár-felsőoktatás-, a mezőgazdasági szakképzés története feltárásának egyik meghatározó kutatója. Könyvtárosi és történészi munkája során tisztelte, hozzáértő tudásával elemezte, tudományos igényességgel kötetekké formálta a múlt történeti értékeit, ezzel megőrizve és átörökítve az utókor számára. Könyvtárszakmai írásai, egyetemtörténeti munkái megkerülhetetlenek, fontos alapművek, ha valaki egy-egy általa művelt témakörben kutatást végez, vagy csak egyszerűen érdeklődik valamely könyvtári kérdés, intézmény vagy szak története iránt. Ezen írásunkban egész életútjára és munkásságára, de elsősorban agrártörténészi tevékenységére emlékezünk. 

• SZABÓ DEZSŐ TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR PÁLYAKÉPE

  38-53

  Marosvári Attila

  Megtekintések száma:

  61

  Dr. Szabó Dezső 1924-től 1959-ig, tehát 35 éven át volt a debreceni egyetem történészprofesszora. A budapesti egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Minden bizonnyal pártfogója, Marczali Henrik ösztönzésére kezdte el a Mohács előtti időszak magyar országgyűléseinek kutatását. Doktori disszertációját is e témából írta. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően az egyetemet királyi aranygyűrűvel (sub auspiciis regis) fejezte be. Évekig középiskolában tanított, emellett 1912-től a budapesti tudományegyetem magántanára lett. 1924 februárjában nevezte ki Horthy Miklós kormányzó a debreceni egyetemen a közép- és újkori (egyetemes) történelem rendes egyetemi tanárává. Kutatásai középpontjában ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kutatása állt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aránylag keveset publikált, tevékenységét inkább a középiskolai tanárképzésre összpontosította. Négy tanévben volt a bölcsészettudományi kar dékánja. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetemi oktatás 1944-es újjászervezésében. Ennek ellenére az új rendszerben többször is meghurcolták, s csak befolyásos tanítványai közbelépésének köszönhette, hogy megtarthatta katedráját. 77 évesen vonult nyugdíjba. Az élete főművének tekinthető A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában című munkájának 2. és 3. kötete máig megjelenésre vár.

• Őrállóvá tettelek-Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850-2000 közötti történetéhez. Szerkesztette: Baráth Béla Levente és Fekete Károly

  Barta János

  Megtekintések száma:

  172

  Kiadványok a Debreceni Református Kollégium Fennállásának 475. évfordulója tiszteletére IV. kötet.Sorozatszerkesztő: Győri L. János A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kiadása,

  Bár az alcím pontosan kijelöli, és időben is körülhatárolja a kötet témáját, szerkesztők mégis szokatlan műfaji megjelölést adtak neki, amikor egészét a meglehetősen kötetlenül értelmezhető műhelytanulmányok kategóriájába sorolták. Magyarázatot a kötet előszavában szolgáltatnak.

• Városjáró jogászképzés a debreceni jogi oktatás helyszíneinek alakulása, különös tekintettel a mai Kassai úti Campus történetére

  88-103

  Megyeri-Pálffi Zoltán

  Megtekintések száma:

  199

  Moving Legal Education – The Evolution of Locality of the Legal Education in Debrecen with special regard to the History of Campus Kassai. The legal education in Debrecen has a long history. It started in the Reformed Collage of Debrecen in the middle of the 18^th century. As a state university, it was established by the Act XXXVI of 1912. Until the main building of the University of Debrecen was completed (1932) the Faculty of Law had been operating in many places in the city. First, in the building of Reformed Collage, but some legal departments were in an apartment house on the main street. After 1932, the faculty of law had suitable offices in the main building of the University. Between 1949 and 1996 the legal education was suspended, and its offices were occupied by other departments. In the year of 1996 a solution had to be found, the restarted legal education needed new buildings. The new place was found on the field of ex-soviet barrack on the Kassai Street. This site was a cavalry barrack before the WWII. Some of the original buildings can still be found today, and many new buildings were built in the last couple of years e. g. library, student hostel, educational buildings.

  The faculty of law has also found its place on this campus. Its last moving was in the year of 2015, and it has a nice old-style group of buildings now.

• A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TÖRTÉNETÉRŐL ÉS HELYZETÉRŐL – DEBRECENBŐL NÉZVE

  143-163

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  175

  A Magyar Rektori Konferenciát felsőoktatásunk erősödő önszerveződése és érdekeinek hatékony képviselete jegyében hozta létre 1988-ban 19 egyetem rektora. Az MRK meghatározó szerepet vállalt és játszott felsőoktatásunk rendszerváltásában, autonómiájának, társadalmi szerepének erősítésében, az első felsőoktatási törvény előkészítésében, annak megvalósításában. Működésének kereteit, tevékenységének hatását és eredményességét a továbbiakban részben saját törekvései, részben a mindenkori kormányzat által biztosított vagy korlátozott keretek alakították. Az utóbbi időkben az MRK szerepe és súlya mind a radikálisan változtatott hazai, mind a mérvadó nemzetközi felsőoktatási térben erősen mérséklődött, jóllehet aktív szerepvállalása intézményeinknek, a tudománynak, társadalmunknak is fontos lenne: az egyetemek hangját mindenütt hallatni és hallani kell.

• TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET EGYÜTTES JELENLÉTE PUKÁNSZKY BÉLA PROFESSZOR ÉLETPÁLYÁJÁN

  25-31

  Molnár-Tamus Viktória

  Megtekintések száma:

  151

  A debreceni egyetem bölcsészettudományi kara történetének első korszakában több oktató is szoros kapcsolatban állt a művészetekkel. Ez a tanulmány elsősorban a pozsonyi kötődésű Pukánszky Béla professzor zenei jelentőségét kívánja bemutatni. A kutatás során próbáltam a személyes hagyatékok fennmaradt iratait, illetve a kortárs tudóstársak, kollégák által írt kritikákat, recenziókat és jubileumi tanulmányokat elolvasni és feldolgozni. Pukánszky Béla esetében a Debreceni Egyetem Kézirattárában fennmaradt dokumentumokra (jegyzőkönyvek, hangverseny-meghívók, kézírásos és gépelt szövegű zenetörténeti előadások), azon belül is elsősorban felesége levelezésére támaszkodtam. Ezek eredményeként beszámolok Pukánszky Béla művészetekkel foglalkozó tudományos és ismeretterjesztő írói, illetve előadói tevékenységéről, hogy milyen aktív szerepet vállalt Debrecen és Budapest, tulajdonképpen egész Magyarország művészeti közéletében. Kutatásom eredménye így a debreceni egyetemi bölcsészkar, valamint a város országos szinten is kiemelkedő értelmiségi köreinek jelentős művelődéstörténeti, kulturális ismeretterjesztési és művészetpártolói ténykedésének eddigi eredményeit gazdagítja.

• Az alá nem írt alapítólevél - A közgazdaságtudományi kar terve

  102-110

  Zsidi Vilmos

  Megtekintések száma:

  165

  A budapesti közgazdaság-tudományi kar alapításának kalandos története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Jelen írás a régi századfordulótól vázolja az eseményeket, amelyek elvezettek az egyetemalapításig.
  1918-ban a kettős monarchia összeomlásának végnapjaiban csak egy aláírás választotta el a tervet a megvalósulástól. A tanulmány hosszabban tárgyalja ifj. Erődi-Harrach Béla Közgazdaságtudományi Egyetem
  című írását, amely az 1918-as kísérletnek, valamint az 1920-as alapításnak is az alapját képezte. Ugyanakkor máig ismeretlen maradt a szakirodalomban.

• MOZAIKOK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG 30 ÉVES TÖRTÉNETÉHEZ

  87-137

  Szántó R. Tibor

  Megtekintések száma:

  243

  A MAB a magyar felsőoktatási intézmények és képzéseik minőségének külső értékelésére létrehozott szervezet. Ideiglenes jelleggel 1992 novemberében, törvényi meghatározással 1994-ben alakult meg. Jelen írás a MAB 30 éves történetének vázlatos krónikája. Csupán néhány, de talán nem jelentéktelen mozaikdarabkát kísérel meg nyújtani e 30 évre vonatkozóan, az alapítás előzményeitől kezdve a szervezet és működés egyes jellemzőin át a nemzetközi és hazai beágyazottságig, a MAB magyar felsőoktatásban elfoglalt helyének kérdéséig. A szöveg elsődleges rendező elve – az előzmények és megalakulás után – tematikus, a történeti szál az egyes témákon belül jelenik meg.

• 100 éves a debreceni orvosképzés-I. Az általános orvostudományi kar. Az intézetek és a tanszékek története-II. Az általános orvostudományi kar professzorainak életrajza

  228-232

  Barta János

  Megtekintések száma:

  197

  Negyedszer jelent meg  debreceni orvosképzés történetét feldolgozó összefoglaló munka.

• Egy FELEDÉSBE MERÜLT NÉVFELVÉTELI SZÁNDÉK

  164-168

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  160

  A magyar pedagógia történetében jelentős évszám 1959, hiszen abban az évben indult el a felsőfokú tanítóképzés. Az a tizenegy felsőfokú tanítóképző intézet, amelyben a magasabb fokra emelt képzés helyet kapott, „névtelen” intézményként kezdte meg a működését, egyik intézmény nevébe sem került be a magyar kultúrtörténet valamelyik kiemelkedő alakjának a neve. Ezt a hiányt már az első tanév folyamán, 1959/60-ban pótolni kívánta a minisztérium, így az egyik igazgatói értekezleten tanácskoztak az egyes intézmények lehetséges névadóiról. 1960 elején a minisztérium Tanítóképzős Osztálya a korábbi egyeztetésre hivatkozva arra kérte az igazgatókat, hogy fogalmazzák meg röviden a névválasztás indoklását. A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Eötvös Józsefet, a magyar népoktatásügy legnagyobb jótevőjét, a tanítóképzés fejlesztésének elhivatott támogatóját választotta névadóul. Alábbi írásunkban a minisztérium felhívását és a nyíregyházi tanítóképző igazgatójának válaszlevelét közöljük. Igaz, a névfelvétel ügye végül 1960-ban elakadt, mégis úgy gondoljuk, ez a be nem teljesült szándék is megmutat valamennyit abból, milyen hagyományok letéteményesének és milyen örökség utódainak érezték magukat az akkori nyíregyházi felsőfokú tanítóképző vezetői.

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  255

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.

   

   

• A MAROSVÁSÁRHELYI JOGAKADÉMIA NEVES TANÁRÁNAK, DÓSA ELEKNEK OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE

  41-56

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  101

  A tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek jogtudós oktatási tevékenységét. A marosvásárhelyi jogi oktatás történetében a Dósa család kiemelten fontos szerepet tölt be, a jogi tanszék megalakításától egészen a jogakadémia megszüntetéséig a három generációjuk adta a tanári kar jelentős részét. Dósa Gergely volt az első, aki jogot oktatott Marosvásárhelyen. Dósa Eleket részben Miklós fia, és unokaöccse, Vályi Gábor követte, akik mindvégig meghatározó alakjai voltak az 1872-ben bezárt, rövid életű marosvásárhelyi jogakadémiának. Dósa Elek egész életében központi szerepet játszott a jog, főleg a jogtudomány. Fiatal korától kezdve arra készült, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen, és abban reménykedett, hogy egyszer fia is átveszi helyét a katedrán. Annak ellenére, hogy a család kiterjedt volt a 19. század második felében a jogtudósi ág kihalt.

• PÉTERFFY ÁRPÁD – PÉTERFFY PÁL: AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS ÉS SEBÉSZET TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN

  287-293

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  100

  Barta János könyvismertetője Péterffy Árpád-Péterffy Pál: Az erdélyi magyar orvosképzés és sebészet története című könyvről. A kötet négy érdemi fejezetet tartalmaz, kettőt közülük az erdélyi magyar orvosképzésnek, kettőt az ottani sebészet történetének szentelve.

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  298

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  104

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• NAGY-AJTAI FEKETE LAJOS M. KIR. MINISZTERI TANÁCSOS, ERDŐAKADÉMIAI TANÁR, A M. KIR. BÁNYÁSZATI ÉS ERDÉSZETI AKADÉMIA IGAZGATÓJA 1837–1916

  33-74

  Bende Attila

  Bartha Dénes

  Megtekintések száma:

  130

  Fekete Lajos magyar királyi miniszteri erdőtanácsos, erdőakadémiai tanár az erdészeti felsőoktatás meghatározó alakja, aki a magyar tannyelvű oktatás, a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésében elévülhetetlen eredményeket ért el. A selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémián 1872–1891 között a Növénytan–Erdőtenyésztéstani tanszéket, 1891-től nyugdíjazásáig pedig az Erdőrendezéstani tanszéket vezette. Fontos szerepet játszott az akadémiai kampusz, az új oktatási épületek felépítésének szervezésében és a botanikus kertek fejlesztésében, berendezésében, továbbá az általa oktatott tárgykörökhöz (állattan, rovartan, növénytan, klíma- és talajtan) tartozó gyűjtemények összeállításában és fejlesztésében. A magyar erdészeti kísérletek az 1897/98-as évben indulhattak meg intézményes formában, s ez szintén Fekete Lajos nevéhez kötődik, ahogy a középfokú erdészeti képzés létrehozásának gondolata is. Ugyan már 1894-ben meghaladta a nyugdíjazás lehetséges korhatárát, de fáradhatatlan munkabírása továbbra is az akadémia kötelékében tartotta. Az akadémiai tanári kar bizalmát élvezve az 1892/93. tanévben aligazgatói, majd az 1897/98., 1898/1899. és 1899/1900. tanévekben igazgatói tisztet töltött be és ő volt az erdészeti szak vezetője is. 69 esztendős korában, 1906. október 1-jével, saját kérelmére – élete végére meggyengült látása miatt – nyugállományba helyezték, s ezzel az erdészeti akadémia legelső tanári karának utolsó szolgálatban lévő oktatója vált meg a katedrától. Ebből az alkalomból – szolgálatának elismeréséül – a miniszteri tanácsos címet is megkapta. Munkásságáért 1910-ben, hat évvel halála előtt érte a legnagyobb elismerés, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába fogadta. Nincs az erdészeti tudományoknak egyetlen olyan ága sem, amelyben tevékenysége ne hagyott volna maradandó nyomot. E rendkívül termékeny, szerteágazó és minden területen kimagasló teljesítményt produkáló életpálya ellenére az utókor meglehetősen mostohán bánt és bánik ma is Fekete Lajossal, akinek munkássága, emberi magatartása valamennyiünk előtt példaként állhat.

   

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  118

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• Eperjes - Az evangélikus jogakadémia 1918/19-es tanéve és Miskolcra költözése

  80-89

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  216

  Az eperjesi jogi akadémiát 1862-ben alapították újjá, és az iskola ezzel a felvidéki családok fontos képzőhelyévé vált. Az I. világháború során az oktatást sokszor megzavarták az elszállásolt katonák, és nehézséget
  okozott a harcoló oktatók helyettesítése. A háború után, de még Trianon előtt szóba került az iskola Miskolcra telepítése. Eperjes csehszlovák megszállása után (1918 decembere) és a jogi képzés betiltása után az iskolát
  márciusban Miskolcra költöztették, ahol az ősszel megkezdődhetett az oktatás.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM BŐRGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA

  131-153

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  74

  A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A 2021-es esztendő azonban a COVID pandémia miatt nem tette lehetővé számunkra, hogy ezt a jeles évfordulót kellőképpen meg tudjuk ünnepelni, így a Centenárium tiszteletére rendezett ünnepi ülés és egy összefoglaló közlemény 2023 tavaszán került megszervezésre, illetve készült el. Ezen áttekintő közlemény beszámol a Bőrgyógyászati Klinika elmúlt 100 évéről, röviden bemutatja a klinikán végzett betegellátás, oktatás és kutatás fejlődésének fő lépéseit, emléket állít a korábbi munkatársak és vezetők munkásságának, valamint lehetőséget ad az Egyetem minden dolgozójának és az érdeklődő olvasóknak is, hogy betekintést nyerjenek a debreceni bőrgyógyászat orvostörténetileg is érdekes több mint százéves időszakába.

• Az egyetemi élet átolitizálódásának megnyilvánulása 1939-ben Debrecenben – hallgatói feljelentés Tankó Béla ellen és Hóman Bálint levele

  117-120

  Mudrák József

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  189

  The Appearance of the Politicization of the University Life in Debrecen in 1939. A student’s Accusation against Béla Tankó and Bálint Hóman’s response. A very special source of the history of the Hungarian higher education and of the history of the University of Debrecen that accusation which was made in the autumn of 1939 by a student. This short and nameless letter was an accusation against professor Béla Tankó who had taken a note about the German origin of Bálint Hóman who was the Secretary of Religion and Public Education at that time. One of the students who was the member of the Árpád Comradeship Association wrote a short and modest letter to Hóman about it. This was a clear sign of the radicalization and the politicization of the whole society and of the life in the Hungarian universities. Also had been found the response of Bálint Hóman who sent back this accusation to Béla Tankó with a short letter in which he interpreted this as a wrong deliver. This unpleasant case had been solved by Hóman this way, but the radicalization of the students of the universities and the devaluation of the Hungarian political culture continued.