Keresés
Keresési eredmények
-
Német egyetemi filozófiai hatások Schneller István morálpedagógiai rendszerében
23-33Megtekintések száma:167German Academic Effects on István Schneller’s pedagogical System. Having studied theology at German universities, Schneller István (1847–1939) got to the Department of Education at Kolozsvár University in 1895. He played an important role in having the Transsylvanian Hungarian University, suppressed in May of 1919, transferred to Szeged in the autumn of 1921. Schneller’s approach to the questions of pedagogy was that of an Evangelical theologian. He applied the term „personality pedagogy” to his pedagogy, thus referring to the fact that the process of moulding the individual into a personality was placed in the focus of his pedagogy. When searching the roots of Schneller’s moral anthropological concepts with regard to the history of ideas, the following influences are to be revealed: 1. The Protestant doctrine, the influence of the Herrenhut circle of the Evangelical Pietists, Ernst Daniel Schleiermacher’s influence. The process of becoming a member in the Domain of God is to be supported by the individual’s intimate religious experience. 2. The reception of Pestalozzi’s influence: The Swiss pedagogue’s ethical evolutionary theory is mainly discussed in the study titled „Meine Nachforschungen über den Gang der Natur…”. The three grades described there are as follows: Naturstand (Natural State), Gesellschaftlicher Zustand (Social State), Sittlicher Zustand (Moral State), which might as well be interpreted as the antecedents of Schneller’s conception. Schneller goes further on the road outlined by Pestalozzi, setting the process of ethicizing into a wider context. 3. The Kantian influence is equivalent to that of Pestalozzi. Schneller himself attempts to interpret Kant’ pedagogical conceptions discussed several times and in several ways as a unified system. On the basis of his university lectures, it can be recognized that Schneller reveals the following grades in the process of evolution described by Kant: 1. eudaimonism, 2. legality, 3. morality. Nonetheless, in favour of Schleiermacher’s principle of love, Schneller is reluctant to accept the emotionally rigorous ethical laws and the Kantian categorical imperative. Schneller as a charismatic pedagogue-professor at Kolozsvár, then at Szeged University, gathered a multitude of students around himself, many of whom (Varga Béla, Makkai Sándor, Kemény Ferenc, Imre Sándor), starting from and developing the intellectual world of personality pedagogy, became considerable theoreticians themselves. German Academic Effects on István Schneller’s pedagogical System. Having studied theology at German universities, Schneller István (1847–1939) got to the Department of Education at Kolozsvár University in 1895. He played an important role in having the Transsylvanian Hungarian University, suppressed in May of 1919, transferred to Szeged in the autumn of 1921. Schneller’s approach to the questions of pedagogy was that of an Evangelical theologian. He applied the term „personality pedagogy” to his pedagogy, thus referring to the fact that the process of moulding the individual into a personality was placed in the focus of his pedagogy. When searching the roots of Schneller’s moral anthropological concepts with regard to the history of ideas, the following influences are to be revealed: 1. The Protestant doctrine, the influence of the Herrenhut circle of the Evangelical Pietists, Ernst Daniel Schleiermacher’s influence. The process of becoming a member in the Domain of God is to be supported by the individual’s intimate religious experience. 2. The reception of Pestalozzi’s influence: The Swiss pedagogue’s ethical evolutionary theory is mainly discussed in the study titled „Meine Nachforschungen über den Gang der Natur…”. The three grades described there are as follows: Naturstand (Natural State), Gesellschaftlicher Zustand (Social State), Sittlicher Zustand (Moral State), which might as well be interpreted as the antecedents of Schneller’s conception. Schneller goes further on the road outlined by Pestalozzi, setting the process of ethicizing into a wider context. 3. The Kantian influence is equivalent to that of Pestalozzi. Schneller himself attempts to interpret Kant’ pedagogical conceptions discussed several times and in several ways as a unified system. On the basis of his university lectures, it can be recognized that Schneller reveals the following grades in the process of evolution described by Kant: 1. eudaimonism, 2. legality, 3. morality. Nonetheless, in favour of Schleiermacher’s principle of love, Schneller is reluctant to accept the emotionally rigorous ethical laws and the Kantian categorical imperative. Schneller as a charismatic pedagogue-professor at Kolozsvár, then at Szeged University, gathered a multitude of students around himself, many of whom (Varga Béla, Makkai Sándor, Kemény Ferenc, Imre Sándor), starting from and developing the intellectual world of personality pedagogy, became considerable theoreticians themselves.
-
Mitrovics Gyula, bölcsészprofesszor a Debreceni m.kir. Tisza István Tudományegyetem 1940/41. évi Rector Magnificusa
Megtekintések száma:181Mitrovics Gyula művészetek iránti intenzív érdeklődése és a Sárospatak-Debrecen tengely mentén kiformálódott protestáns identitás jelentette az alapot és keretet ahhoz a nagy ívű pályához, amelyet a pataki tanárcsalád gyermeke a XX. század első felének Magyarországán befutott. Első publikációinak sikere, pozitív visszhangja egy művészettörténészi pálya vagy esztétakarrier reményére jogosították fel a törekvő ifjú tanárt, de az „újszülött” debreceni egyetem bölcsészkarának érdekei más irányt szabtak tudományos érdeklődésének: így a neveléstudomány felé fordult a figyelme, amelynek 1917-ben magántanára, majd 1918-ban nyilvános rendes egyetemi tanára lett. Ettől kezdve párhuzamosan foglalkozott az esztétikával és a pedagógiával, 1941-es nyugdíjazásáig ő gondoskodott az itt tanuló bölcsészhallgatók neveléselméleti, neveléstörténeti és pszichológiai ismeretekkel való felvértezéséről. Mitrovics az 1940/41-es tanévben, közvetlenül a nyugdíjba vonulása előtt töltötte be az egyetem rektori tisztét. Vezetői magatartását az óvatos kompromisszumok keresése jellemezte, de az adott időszak nem is nagyon engedett mást a számára. Az ő rektorsága alatt kellett feladnia az egyetemnek a természettudományi tanszékeit, de a nem kevés diplomáciai érzékkel megáldott rektor elért annyit, hogy szakelőadók alkalmazásával folytatódjon a megszüntetett tanszékek tárgyainak előadása. Mitrovics Gyula sorsa nyugdíjasként vett igazán tragikus fordulatot: 1949-ben – némi sugalmazásra – lemondott akadémiai levelező tagságáról, majd az ötvenes évek közepén elhagyta Magyarországot. Az egykori debreceni pedagógiaprofesszor Stuttgartban töltötte utolsó éveit, ott is hunyt el 1965-ben.
-
Egy FELEDÉSBE MERÜLT NÉVFELVÉTELI SZÁNDÉK
164-168Megtekintések száma:127A magyar pedagógia történetében jelentős évszám 1959, hiszen abban az évben indult el a felsőfokú tanítóképzés. Az a tizenegy felsőfokú tanítóképző intézet, amelyben a magasabb fokra emelt képzés helyet kapott, „névtelen” intézményként kezdte meg a működését, egyik intézmény nevébe sem került be a magyar kultúrtörténet valamelyik kiemelkedő alakjának a neve. Ezt a hiányt már az első tanév folyamán, 1959/60-ban pótolni kívánta a minisztérium, így az egyik igazgatói értekezleten tanácskoztak az egyes intézmények lehetséges névadóiról. 1960 elején a minisztérium Tanítóképzős Osztálya a korábbi egyeztetésre hivatkozva arra kérte az igazgatókat, hogy fogalmazzák meg röviden a névválasztás indoklását. A nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet Eötvös Józsefet, a magyar népoktatásügy legnagyobb jótevőjét, a tanítóképzés fejlesztésének elhivatott támogatóját választotta névadóul. Alábbi írásunkban a minisztérium felhívását és a nyíregyházi tanítóképző igazgatójának válaszlevelét közöljük. Igaz, a névfelvétel ügye végül 1960-ban elakadt, mégis úgy gondoljuk, ez a be nem teljesült szándék is megmutat valamennyit abból, milyen hagyományok letéteményesének és milyen örökség utódainak érezték magukat az akkori nyíregyházi felsőfokú tanítóképző vezetői.
-
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990. X. rész
122-137Megtekintések száma:195The Archontology of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences (1950–1990), Part X: Institute of Pedagogy and Cultural Studies. The Archontology of Kossuth University for the School of Arts, the School of Sciences, and for the so-called “Central Units” between January 1, 1950, and December 31, 1990, was compiled on the basis of the personal cards and personal files of the Personnel Department of the Rector’s Office, and the scantily documented section for the 1950s was supplemented from the annually arranged documentary material of the Personnel Office. Even so, however, the existing material fails to be complete. It is impossible to compile the archontology with perfect accuracy. Part X. presents the complete list pertaining to the Institute of Pedagogy and Cultural Studies from institute head to janitor.
-
A rámizmus oktatásának története II. rész
Megtekintések száma:185A tanulmány áttekinti a rámizmusnak a Magyar Királyság és Erdély tudományos, pedagógiai és kulturális életében kimutatható helyi hatásait, a hazai rámista nyelvtani, retorikai, homiletikai és logikai kiadványokat, a rámista megfontolásoknak és összetevőknek a hazai oktatásban való jelenlétét. A magyarországi és erdélyi recepció bemutatott tényei alapján kijelenthető, hogy a legfontosabb kálvinista iskolákban, a gyulafehérvári, a kolozsvári, a sárospataki, a váradi és a debreceni kollégiumban a 17. század közepén és második felében a tudományok egész rendszerezésére kiterjedő rámista hatás érvényesült, amelynek egyes összetevői egészen a 18. század közepéig megmaradtak. Az alapvetően a melanchthoniánus rendszerezések mellett kitartó lutheránus iskolákat szórványos, de szintén nem jelentéktelen rámista hatás érte el, többnyire szinkretikus formákban.
A rámista magyar írók – gyakran puritán meggyőződést kifejező – irodalmi műveit fogalmi egyszerűség, áttekinthetőség, követhetőség jellemzi. A racionális érvelésben csak kevés belletrisztikus elem, érzelmi hatáskeltés, eredeti irodalmi eszköz fordul elő. Az elsősorban a gondolatmenet értelmi rendjére ügyelő kifejtési mód összefügg a szerzők rámista meggyőződésével. Szigorú rámista elméleti alapról csak elenyészően csekély hányada látható be azoknak a deviációs műveleteknek, amelyek az irodalmi műveket megkülönböztetik a szabatos, tárgyilagos, racionális diskurzus természetes rendjétől.
-
EGY FELSŐFOKÚ TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET IRODALMI MŰSORÁBÓL KIRAJZOLÓDÓ TANÍTÓKÉP 1965-BŐL
138-145Megtekintések száma:65A fenti címmel közölt forrás egy irodalmi műsor forgatókönyve 1965-ből. Akkoriban a felsőfokú tanítóképző intézetekben évente egyszer „intézeti napokat” tartottak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy még nagyobb kedvet és lelkesedést ébresszenek a hallgatókban a választott pálya iránt. A tanítói munka valós nehézségeinek a bemutatása helyett inkább a tanítói lét szépségeire helyezték a hangsúlyt, arra igyekeztek felhívni a tanító szakos hallgatók figyelmét, hogy milyen jelentős szerepük lesz a jövő társadalmának alakításában. A közölt szövegből is ez a szándék tükröződik, a műsor összeállítói azt a hitet erősítik a hallgatókban, hogy a tanítók a társadalom megbecsült és magasra értékelt polgárai. A műsorban felidézik azokat a küzdelmeket, megaláztatásokat, amelyekkel a 1920-as, 1930-as évek tanítóinak kellett szembesülniük, ezeknek a felemlegetésével is azt kívánták aláhúzni, hogy a 60-as évek tanítóinak már sokkal jobb a helyzetük, nincsenek olyan gondjaik, mint az elődeiknek. A valóságban persze nem volt ennyire éles a kontraszt a múlt az akkori jelen között, a tanítói réteg továbbra is alulfizetett és alacsony megbecsülést élvező foglalkozási csoportként volt jelen a társadalomban.
-
EGY ELFELEDETT, ÖNZETLEN MŰVÉSZETTÁMOGATÓ
36-44Megtekintések száma:72Gerlőtei Jenő fontos szerepet töltött be műgyűjtő és művészeket támogató tevékenységével a debreceni egyetem működésének első korszakában. A Francia Intézet magántanára, irodalomtörténész volt. Meghirdetett órái és publikációi, valamint a róla írt feljegyzések mély művészeti érdeklődéséről tanúskodnak. Fennmaradt levelezése bizonyítja mecénási törekvéseit. Képzőművészeti tárlatok és művész életutak méltatásával is találkozunk életművében. Sajnos, életéről nagyon keveset tudunk, alig áll rendelkezésünkre forrás vele kapcsolatban, a hazai adatbázisok és a debreceni egyetemi dokumentumok között még halálának időpontja sem ismert.
-
Tankó Béla filozófiaprofesszor, a debreceni M. kir, Tisza István- Tudományegyetem 1936-37. tanévi rector magnificusa
3 - 9Megtekintések száma:258Béla Tankó Professor of Philosophy the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1936–37. After being a teacher in a secondary grammar school in Saxonpolis (Transylvania) Béla Tankó became the leader of the Department of Philosophy as a professor at the newly established Debrecen University of Arts and Sciences. He managed the Department on the ideas of neo-Kantianism what he learned in Cluj. He also managed the Department of Pedagogy as substitute for some years and hold English lessons as lecturer. He took part in establishing Summer University together with János Hankiss and Rezső Milleker. He was the Rector of the university in the academic year 1936–37 that was the period of the silent development. He was famous for his love of music, he patronized music, and during his rectorate, the University Music Circle was founded and the university received a piano. He died in 1946 after a long professorate not long before his retirement.
-
KOVÁCS I. GÁBOR – TAKÁCS ÁRPÁD: A TISZÁNINNENI SZÁRMAZÁSÚ REFORMÁTUS EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA ÉS ÉLETÚTLEÍRÁSA. (MAGYARORSZÁGI EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA 1848-1944. III.)
150-154Megtekintések száma:97Vincze Tamás könyvismertetése
-
TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET EGYÜTTES JELENLÉTE PUKÁNSZKY BÉLA PROFESSZOR ÉLETPÁLYÁJÁN
25-31Megtekintések száma:105A debreceni egyetem bölcsészettudományi kara történetének első korszakában több oktató is szoros kapcsolatban állt a művészetekkel. Ez a tanulmány elsősorban a pozsonyi kötődésű Pukánszky Béla professzor zenei jelentőségét kívánja bemutatni. A kutatás során próbáltam a személyes hagyatékok fennmaradt iratait, illetve a kortárs tudóstársak, kollégák által írt kritikákat, recenziókat és jubileumi tanulmányokat elolvasni és feldolgozni. Pukánszky Béla esetében a Debreceni Egyetem Kézirattárában fennmaradt dokumentumokra (jegyzőkönyvek, hangverseny-meghívók, kézírásos és gépelt szövegű zenetörténeti előadások), azon belül is elsősorban felesége levelezésére támaszkodtam. Ezek eredményeként beszámolok Pukánszky Béla művészetekkel foglalkozó tudományos és ismeretterjesztő írói, illetve előadói tevékenységéről, hogy milyen aktív szerepet vállalt Debrecen és Budapest, tulajdonképpen egész Magyarország művészeti közéletében. Kutatásom eredménye így a debreceni egyetemi bölcsészkar, valamint a város országos szinten is kiemelkedő értelmiségi köreinek jelentős művelődéstörténeti, kulturális ismeretterjesztési és művészetpártolói ténykedésének eddigi eredményeit gazdagítja.
-
HIÁNYZÓ TÁRGYI FELTÉTELEK EGY ÚJ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ELINDULÁSAKOR
182-190Megtekintések száma:108A tanítóképzés történetével foglalkozó hazai irodalomban elég sok szó esik arról, milyen nehéz volt az induló felsőfokú tanítóképzés személyi feltételeit biztosítani 1959-ben. Való igaz, kevés volt az olyan oktató, aki tanítóképzős tapasztalatokkal is rendelkezett és az új felsőoktatói szerepben is helyt tudott állni (pl. kutatómunkát végzett, rendszeresen publikált). Arról viszont alig írnak a felsőfokú tanítóképzés hajnalát bemutató tanulmányok, hogy a személyi feltételek kedvezőtlensége mellett a tárgyi feltételek hiánya is problémákat okozott a felsőfokra való áttérés évében és még azt követő egy évtizedben is. A felsőfokú tanítóképzés más szervezeti struktúrával és nagyobb diáklétszámmal működött, mint az egykori középfokú képzés, így helyiségszükséglete is nagyobb volt, mint amit a középfokú képzőktől örökölt épületek biztosítani tudtak. A jelen írásban egy olyan levél szövegét mutatjuk be, amelyet a nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet vezetői az új rendszerű tanítóképzés első tanévében az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságához intéztek. Ez a levél nem pusztán segélykérés volt, hanem egyben helyzetjelentés, a tárgyi erőforrások leltárba vétele, a hiányok megállapítása és felsorolása. Lehet úgy is tekinteni erre a levélre, mint egy fényképfelvételre, amely nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet működésének legelső évébe, hőskorába is bepillantást nyújt, legalábbis kiderül belőle, hogy milyen körülmények között, milyen helyiségek és eszközök birtokában indult meg a magasabb szintre emelt és tartalmilag is jelentősen átalakított képzés egy vidéki városban.
-
Teológushallgatók doktorálása pedagógiából a debreceni egyetemen 1949-ig
78-81Megtekintések száma:98THE DOCTORAL STUDIES OF THEOLOGY STUDENTS AT THE UNIVERSITY OF DEBRECEN UNTIL 1949. Based on the minutes of the doctoral culminative exams at the Faculty of Arts of the University of Debrecen before 1949, the essay comes to the conclusion that numerous doctoral students in the Faculty of Arts between 1917–1949 completed their studies as students of the Faculty of heology. It has been proven that it is not only a unique practice in Debrecen, but it is a continuation of an established practice in Kolozsvár. he author decsribes the practice in Kolozsvár and how it was adapted at the University of Debrecen. Based on some memoirs, the author shows that numerous signiicant representatives of Pedagogy started their careers as students of Theology.
