Keresés

Keresési eredmények

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  202

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• ADALÉKOK AZ ÖNÁLLÓ KÁRPÁTALJAI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ

  92-107

  Pallay Katalin

  Molnár Ferenc

  Megtekintések száma:

  170

  Jelen tanulmány az önálló kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatás kialakulásához vezető utat kívánja bemutatni. Kárpátalja mint régió és közigazgatási egység az első világháborút követően jött létre a Csehszlovák Köztársaság területén belül. A régió a II. világháborút követően került Szovjet-Ukrajnához. Kárpátalja első felsőoktatási intézménye az Ungvári Állami Egyetem volt, amelyet a szovjet hatalom 1945-ben hozott létre. 1963-ban az egyetem bázisán magyar szakot, két évvel később Magyar Filológia Tanszék állítottak fel. A független Ukrajna megalakulását követően keletkező hatalmi változások és a felsőoktatási expanzió idején vette kezdetét a Beregszász központú magyar főiskola létrehozása, amely jelenleg Kárpátalja egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőfokú intézményeként működik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felállításában döntő szerepet játszottak a helyi érdekvédelmi szervezetek és a magyar kormány, biztosítva ezzel a kárpátaljai magyar nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlását.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  229

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• A KISZ AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN

  Szécsényi András

  Megtekintések száma:

  175

   

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti Iparművészeti Főiskolán[1] működött Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) alapszervezetének működését és hatását a hallgatói életre. A dolgozat a MOME Levéltárában végzett alapkutatásokon alapul, a levéltári forrásanyag részben a főiskola központi szerveinek irataira, részben a főiskolai KISZ iratainak feldolgozására épül. Ebből következően elsősorban szervezeti dokumentumok vizsgálatáról van szó, ego-dokumentumok hiányában a KISZ által uralt hallgatói élet résztvevői elbeszélésére csekély lehetőség nyílt. A tanulmány elsősorban arra keresi a választ: hogyan, milyen keretek között működött a kommunista pártszervezet a Főiskolán. Másrészt arra is kíváncsi, mennyiben befolyásolták a Kádár-korszakban enyhülő ideológiai keretek a művészhallgatókat mindennapjaik során és mindez hogyan hatott ki az ifjúság életére.

   

• A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919

  62-80

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  273

  A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
  részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
  Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
  állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
  míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban.

• INTÉZMÉNYI BOOM A SZOCIALIZMUS FELSŐOKTATÁSÁBAN AVAGY MINDEN VÁROSBA FŐISKOLÁT?

  113-126

  Halász Imre

  Megtekintések száma:

  17

   

  A Magyar Történelmi Társulat és annak Dél-dunántúli Csoportja 2025. augusztus 13 és 15. között Fejezetek a magyarországi oktatás- és neveléstörténetből címmel Mohácson szervezett konferenciát. Ezen hangzott el a főiskolák létesítésével kapcsolatos előadás, mely az intézményhálózat kialakulását és átalakulását vizsgálta 1990-ig, néhány esetben utalva a későbbi átszervezésekre is. Egy áttekintő előadás nem törekedhetett teljességre, könyvészeti adatokra támaszkodva elsősorban a főbb csomópontokra fókuszált. Jóllehet a főiskolák hálózatának kialakulása a téma, de az egyetemek főiskolákat érintő változásaira is utalni kellett, miután a változások, átcsatolások, létesítési kísérletek során ezek az intézmények vonzották magukhoz a főiskolákat, számos esetben az egyetemek karaivá válva működnek napjainkban is. A három blokkból álló tanulmány      első része a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényig tekinti át a változások sarokpontjait, a második az intézményhálózatban végbe menő, számszerű fejlődés okát, míg a harmadik – példaként - a pécsi felsőoktatási intézmények (egyetem, tanárképző főiskola) expanzióján keresztül a Nyugat-Dunántúli változásokkal foglalkozik, kiemelten Zala megyével, ahol nem sikerült önálló felsőoktatási intézményt létrehozni.

• A TESTNEVELÉSI FŐISKOLA SZÁZ ÉVE 1925-2025

  100-112

  Molnár László

  Megtekintések száma:

  12

  A Nemzeti Torna Egylet 1868-ban indult tanfolyamának tovább-fejlesztéséből született meg a Testnevelési Főiskola 1925 végén, gróf Klebelsberg Kuno miniszter jóvoltából. Akkor a budai Győri úti Polgári Iskolai Tanárképző (Paedagogium) épületébe helyezték el, ahol fokozatos bővítések mellett ma is működik. Az új intézmény kiváló tanári karának köszönhetően gyorsan nemzetközi rangra emelkedett. A háború és a kommunista diktatúra évei visszavetették ugyan fejlődését, de 1975-ben egyetemi rangra emelkedett, majd lassan visszaszerzete nemzetközi hírnevét. 2000-ben a felsőoktatás átszervezésekor átmenetileg elvesztette önállóságát, amit 2014-ben visszanyert. Hamarosan történetének legnagyobb fejlesztése indult meg, ami napjainkban a végéhez közeledik.

   

• Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig

  219-222

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  201

  Az I. világháború vége, a monarchia szétesése a magyar felsőoktatásra is jelentős hatást gyakorolt. A felvidéki és erdélyi területek elszakadása miatt több intézmény költözni
  kényszerült: ezek egyike volt a selmecbányai M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola.

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  129-135

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  193

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  300

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• A DEBRECENI EGYETEM MODERN INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK (UDNET 1.0) KIALAKÍTÁSA

  127-153

  Dombrádi Zsolt

  Gál Zoltán

  Herdon Miklós

  Pethő Attila

  Terdik György

  Megtekintések száma:

  16

  Az informatika a 20. század végén forradalmi változásokat indított el. Az amerikai egyetemek által létrehozott első egyetemközi hálózatok rövid idő alatt világméretűvé tették az Internetet, amely hamar elérte Európát és a vasfüggöny mögötti országokat is. Magyarországon a felsőoktatási intézmények ismerték fel elsőként az új technológia lehetőségeit, és a kilencvenes évek elején megkezdték a nemzetközi színvonalú hálózatépítést. Debrecenben ekkor még több önálló egyetem és főiskola működött, amelyek közös informatikai infrastruktúra kialakítását tűzték ki célul. A fejlesztést állami források, valamint a keleti technológiai embargó megszűnése tették lehetővé az utat a korszerű nyugati hálózati eszközök és protokollok alkalmazása előtt. 1994 őszére megvalósult az optikai szálas városi gerinchálózat, amely FDDI technológiával biztosította a campusok közötti nagysebességű adatátvitelt. A kiépített rendszer 12 kilométernyi optikai kábelt, több mint húsz csatlakozott épületet és több mint ezer számítógépet fogott össze, 100 Mbit/s sávszélességgel – ez tízszerese volt a korabeli Ethernet hálózatok teljesítményének. A hálózat kezdetben alapvető szolgáltatásokat nyújtott, mint az internet-hozzáférés, e-mail és közös nyomtatás, de emellett megalapozta a későbbi integrált rendszerek, például a tanulmányi és gazdálkodási nyilvántartások létrejöttét. Az UDNet elnevezésű városi hálózat így nemcsak korszakos technológiai újításnak bizonyult, hanem hosszú távon a Debreceni Egyetem informatikai fejlődésének stabil alapját is megteremtette.

• A többször jubiláló 50 éves Nyíregyházi Főiskola

  206-210

  Brezsnyánszky László

  Megtekintések száma:

  215

  THE 50-YEAR-OLD NYÍREGYHÁZA COLLEGE WITH MULTIPLE ANNIVERSARIES. he essay ofers a short review of the history of the Nyíregyháza College which has several predecessors during its existence, raising the question when and how an institute with at least three predecessors and with multiple functions can celebrate its anniversary? he writing introduces the anniversary celebrations from 2009, 2011 and 2012 and the related publications.

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  166

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• ARS DISPUTANDI UND RHETORIK IN FRÜHNEUZEITLICHER DISPUTATIONSLITERATUR DES OSTSEERAUMS

  32-59

  Marti Hanspeter

  Megtekintések száma:

  178

  The introduction to this article focuses firstly on the upturn in disputation research during the last two decades. This increase in interest was helped a lot by digitisations, not only of library catalogues but also of a large number of entire Early Modern dissertations. The second focus of the introduction lies on scriptures about the important neighbouring disciplines of logic and rhetoric and their relation to each other. The following chapters revolve around the disputation culture of the 17^th and 18^th century at the universities of Greifswald, Rostock and Königsberg (Kaliningrad), as well as the “Athenäum” of Gdansk. Each of these four schools had its own peculiarities: in Greifswald it was the episodic use of the German language in dissertations, in Rostock it was notable that there were many juridical programs on the “disputatio”, while the texts from Gdansk stood out with their numerous large appendices containing congratulatory texts and even poems. Lastly, Königsberg stood out with its wide spectrum of disputation literature within the philosophic faculty.