Keresés

Keresési eredmények

• ATHÉN – CAMBRIDGE – HELIKON. SÁROSPATAK ISKOLAVÁROS JELZŐINEK ETIMOLÓGIÁJA

  30-43

  Bolvári-Takács Gábor

  Megtekintések száma:

  52

  Sárospatak iskolaváros jellege közismert. Nem meglepő tehát, hogy a település – az oktatás magas minőségének érzékeltetésére – az idők során különböző jelzőket kapott. A legismertebb a „Bodrogparti Athén”, amely ebben a formában a 19. század végétől használatos, de eredete Comenius Sárospataki tartózkodásáig nyúlik vissza. A cseh-morva pedagógus az 1650-ben elmondott beköszöntő beszédében az iskolát Rákóczi-Athenaeumnak nevezte, amely kifejezés a későbbi jelzős szerkezet etimológiai előzményének tekinthető. A két világháború között hangsúlyosnak számító „magyar Cambridge” kifejezés elterjedése szorosan összefüggött gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1920–30-as évekbeli sárospataki iskolafejlesztési elképzeléseivel, különösen az Angol Internátus létrehozásával. Ettől függetlenül a híres angol iskolavárosra, mint követendő példára történő hivatkozás Sárospatakon már a 20. század elején megjelenik. A talán legkevésbé ismert „Hegyalja Helikonja” kifejezés Csokonai Vitéz Mihály költői szóalkotása, a 18–19. század fordulójáról. A kifejezésben érzékelhető az egykori pataki diák poétának a tokaji bor iránti vonzódása is. A közlemény a három jelző kialakulásának történetét, korabeli használatát és mai utóéletét mutatja be.

   

• Klebelsberg Kunó és a sárospataki Angol Internátus

  84 - 101

  Barta Róbert

  Megtekintések száma:

  245

  Kuno Klebelsberg and the English College of Sárospatak. The study analyses historical aspects and relationships between the English College of Sárospatak (1931–1947), as one of the practical outcome of Kuno Klebelsberg’s education policy and the general features of the cultural and education policy of the time. The making of the College served threefold aims: strenghten the revisionist policy of the regime, emphasize new features of cultural and education policy (cultural superiority, new nationalism) and enforce vivid British–Hungarian relationships. The existence of the College also helped to represent the local and religious interests in the nationwide political theatre of balancing Hungarian Churches. The author reviews the acticity of Kuno Klebelsberg in this project-eg. his speeches, articles, visits to Sárospatak- and also the foundation and educational work of the College. The study emphasizes that tanks to the two decades existence of the College, new Hungarian elite generations were grown up with a deep belief that the only future of Hungary is in the family of nations of western civilization.

• Klebelsberg Kunó kulturális politikája és a felsőoktatás

  102 - 126

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  403

  The Cultural Policy of Kuno Klebelsberg and the Higher Education. The study presents the higher education policy of one of the best known and succesful Hungarian Minister of Religion and Education (1922–1931) Kuno Klebelsberg (1875–1932). As a politician of a state dismembered to one third of her original size-a consequence of the war loss and the Trianon peace treaty-he became a minister in miserable economic circumstances. With the contribution of him the stabilization of so-called refugee universities (from Kolozsvár and Pozsony to Budapest and then to Szeged [1921] and to Pécs [1923], the Academy of Minery and Forestry from Selmecbánya to Sopron [1918–1919]) could succesfuly be managed. Because of his conservative-liberal political attitude he tried to ease the effects of the so-called Numerus clausus Acts of 1920 which made the university entrance for Jewish Hungarians extremely serious. In 1928 he achieved the modification of that regulation. Instead of Budapest he supported the development of universities of Debrecen, Szeged and Pécs as a consequence of his well-grounded education policy based on decentralization. With his higher education policy he made great contribution to preserve the pre Great War Hungarian higher educational capacity in a dismembered Hungary lost 60% of her original population.

• Carl Irlet, a svájci gyermekmentő akció szervezőjének méltatása a debreceni egyetemen

  125-130

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  194

  A debreceni egyetem 1925-ben a magyarországi gyermekmentő akció két protestáns szervezőjének, a svájci Carl Irletnek és a holland báró Willem Carel Adrien van Vredenburchnek adományozott honoris causa
  címet. Varga Zsigmond teológus professzor méltatásában kifejtette, mekkora szerepe volt Irlet lelkésznek a mentőakció megszervezésében és koordinálásában, milyen fontos szerepük volt a Svájcba került gyerekeknek
  a magyarságkép politikai és nemzetgazdasági alakításában. Irlet kitüntetését Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  175

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  202

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• 90 éves a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete

  177 - 179

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  162

  The Lake Balaton Institute of Limnology of the Ecological Research Centre of the Hungarian Academy of Arts and Sciences is 90 years old. The Balaton Limnology Institute of the Hungarian Academy of Arts and Sciences celebrated the 90th anniversary of its opening on the 8th of September, 2017, in Tihany, where László Fésüs, chairman of the Biology Section of the Hungarian Academy of Sciences greeted the event with the address printed here. The institute, originally called "The Hungarian Biology Research Institute" was the very first independent research institution in Hungary, established and opened in 1927 by the famous politician Kúnó Klébelsberg who is also highly respected for developing university campuses and many new elementary schools. During nine decades the institute attracted leading life scientists from Hungary as well as abroad, its research areas covered the major trends in biology including broad topics in botany, zoology, molecular biology, neurobiology and has had a crucial role saving Lake Balaton from ecological catastrophes.

• Magyary Zoltán miniszteri tanácsos átirata a m. kir. Tisza istván Tudományegyetem részére a főiskolai hallgatókra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés új rendszeréről (1929. december 27.)

  100-113

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  141

  The Official Communication of Ministerial Counsellor Zoltán Magyary to the István Tisza University about the New System of the Collection of the Students’ Statistical Datas. In the autumn of 1929 Zoltán Magyary finished his famous memorandum to the Minister of Religion and Education Kuno Klebelsberg about the social care of the students of the universities. In this work Zoltán Magyary was urging to make a detailed statistical survey about the students of the universities in order to the government could
  take steps to solve their social problems. After this he began to work out those special questions which can gave the most important informations to the government. In the end of December in 1929 Magyary sent his official communication to the universities about the new system of statistical datas’ collection. The István Tisza University got very important instructions about the new way of the process of the collection. And this statistical survey was the basis of the famous statistical analysis of Laky Dezső (1930) which was the first detailed work about this. Magyary’s official communication is a very important historical source because this statistical collection system was being used to the end of this period. The evidence of it is the other published source, the official communication of József Asztalos which was sent to the university in 1939.