Keresés

Keresési eredmények

• ADALÉKOK AZ ÖNÁLLÓ KÁRPÁTALJAI MAGYAR TANNYELVŰ FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ

  92-107

  Pallay Katalin

  Molnár Ferenc

  Megtekintések száma:

  81

  Jelen tanulmány az önálló kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatás kialakulásához vezető utat kívánja bemutatni. Kárpátalja mint régió és közigazgatási egység az első világháborút követően jött létre a Csehszlovák Köztársaság területén belül. A régió a II. világháborút követően került Szovjet-Ukrajnához. Kárpátalja első felsőoktatási intézménye az Ungvári Állami Egyetem volt, amelyet a szovjet hatalom 1945-ben hozott létre. 1963-ban az egyetem bázisán magyar szakot, két évvel később Magyar Filológia Tanszék állítottak fel. A független Ukrajna megalakulását követően keletkező hatalmi változások és a felsőoktatási expanzió idején vette kezdetét a Beregszász központú magyar főiskola létrehozása, amely jelenleg Kárpátalja egyetlen önálló magyar tannyelvű felsőfokú intézményeként működik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felállításában döntő szerepet játszottak a helyi érdekvédelmi szervezetek és a magyar kormány, biztosítva ezzel a kárpátaljai magyar nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlását.

• A PHILOLOGICAL BEHAVIOUR IN EARLY FRENCH PRE-UNIVERSITIES

  45-64

  ENGELBRECHT Wilken

  Megtekintések száma:

  79

  A tanulmány azt vizsgálja, hogyan kezdtek el foglalkozni a Loire-menti kora francia előegyetemeken római írók, például Horatius, Ovidius, Virgilus munkáival, abból a célból, hogy a szövegeket római szövegként mindenféle „rejtett értelem” nélkül magyarázzák. Jelen tanulmány Orléans-i Vilmos (1200 körül) Ovidius filológiai kommentárjaival foglalkozik, amely a filológiai gondolkodás kiváló példáját adja. Az ilyen klasszikus „pogány” szövegekhez való visszanyúlás heves indulatokat váltott ki és a klasszikus szövegek allegorikus magyarázatához, majd pedig gyakran a szövegek iskolai tananyagból való eltüntetéséhez vezetett. A korai humanisták tiltakoztak ezen helyzet ellen.

   

   

   

• Az arab nyelv tanulmányozása Európában

  Maróth Miklós

  Megtekintések száma:

  183

  Az orientális nyelvek, köztük az arab tanulmányozása a legrégibb bölcsésztanulmányok közé tartozik Európában. Eleinte szórványos egyéni munkákat, később szervezett tevékenységetláthatunk, amelyek az Ibériai félszigetre, Salernóba és Párizsba visznek vissza minket. A Koránon kívül filozófiai, matematikai, csillagászati és orvostudományi műveket fordítottak arabról latinra. Később, a reneszánsz idején Itália és a pápaság lett az arabisztika központja, mégpedig elsősorban a poliglott Bibliák előállításának a céljából, de fontos szerepet játszottak az orvostudományi művek is. Ezt követően Hollandia és Leyden emelkedett ki az európai egyetemek közül. Az arabisztika célja Hollandiában a kereskedelem támogatása volt. A modern értelemben vett arab filológia Párizsban született meg. Minden európai arabista S. de Sacy tanítványának számít. Mi Magyarországon Czeglédy Károlyon, de Goején és holland tanárain keresztül kapcsolódunk őhozzá.

   

• A BUDAPESTI PHILOLÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1874-1948)

  197-228

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  162

  A németországi mintára szervezett, 1874-1948 között létező Budapesti Philológiai Társaság hét évtizedes fennállása alatt összefogta a klasszika-filológiával és a modern filológiával foglalkozó szakembereket Magyarországon. Tagjai között voltak az összes ókori tudományokat vagy modern nyelveket és irodalmakat oktató professzorok és a középiskolai tanárok közül azok, akik komolyabban érdeklődtek ezen tudományok iránt. Folyóiratában, az Egyetemes Philológiai Közlönyben szinte az összes ilyen szakember publikált. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A társaságnak voltak magyar és külföldi tudósokból tiszteleti tagjai is, legismertebb közülük Achille Ratti, a későbbi XI. Pius pápa.