Keresés

Keresési eredmények

• EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN

  60-81

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  331

  A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.

• Az EGYETEMHÁLÓZATOK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  0

  A tanulmányban az ókortól az első világháború végéig elemzem a különböző típusú felsőoktatási intézmények létrejöttét a világban. Részletesen térek ki a nem európai felsőoktatás kezdeteire és sajátos intézményeire. Öt korszakra osztom a felsőoktatás fejlődését a világban. 1 A nem európai típusú egyetemek kora. 2. A középkori egyetemek kora. 3. A felekezeti egyetemek kora. 4. Az állami, nemzeti egyetemek kora. 5. A globális egyetemek kora. Az első négy korszakban földrészenként mutatom be az egyetemek mennyiségi fejlődését és sajátosságait.

   

• A 100 ÉVES MAGYARORSZÁGi ELSŐ UROLÓGIAI KLINIKA

  269-277

  Romics Imre

  Megtekintések száma:

  293

  Európa első urológiai egyetemi klinikáját 1920 ban Budapesten alapították. Az első porfesszor és igazgató Illyés Géza volt. 1921 óta az urológia az orvosi fakultásnak egy önálló tantárgya a Pázmány Péter, majd a Semmelweis Egyetemen is.n Illyés világszinten elismert volt, 1939-ig több mint százan jöttek a klinikára az USA-ból és száz látogató volt más országokból is. A II világháboru után a kiváló tanszékvezetőknek és munkatársaknak köszönhetően a mai napig fontos szerepet játszanak a az európai urológiai fejlődésében. A Klinika oktatási, tudományos és klinikai munkájával ma is az európai urológia térképén foglal helyet.

   

• A római jog szerepe a jogászképzésben

  39 - 53

  Hamza Gábor

  Megtekintések száma:

  356

  Die Rolle des römischen Rechts in der Juristenausbildung. Im ersten Teil der Abhandlung behandelt der Verfasser dieser Studie die unterschiedlichen Interpretationen des Begriffs „römisches Recht” (ius Romanum) im Mittelalter und in der Neuzeit. Er befaßt sich mit der Richtung „heutiges römisches Recht” im Laufe des 19. Jahrhunderts. Es wird auch das Verhältnis zwischen dem römischen Recht und dem ius patrium im Zeitalter der großen Kodifkationen in Europa analysiert. Im nächsten Teil des Aufsatzes gibt der Verfasser einen Überblick über die verschiedenen Formen des Unterrichtes des römischen Rechts in einer Anzahl der europäischen Staaten. Er unterstreicht die Bedeutung des Faches „Privatrechtsgeschichte der Neuzeit” für den Unterricht des römischen Rechts in Deutschland. Des weiteren werden die unterschiedlichen Ansichten im Hinblick auf die Relevanz des Unterrichts des römischen Rechts einer eingehenden Analyse unterzogen. Der Autor befasst sich mit dem Projet Francoltalien des Contrats et des Obligations v. J. 1928 vom Aspekt seines römischrechtlichen Inhalts her. Im letzten Teil der Abhandlung betont der Verfasser die Bedeutung des römischen Rechts für die Rechtsangleichung bzw. Rechtsvereinheitlichung in der Europäischen Gemeinschaft bzw. in der Europäischen Union (EU). Er hebt die Relevanz der verschiedenen römischrechtlichen Institute und Konstruktionen für die Dogmatik des modernen Zivilrechts bzw. Privatrechts hervor. Der Autor kommt zur Schlußfolgerung, dass das römische Recht im privatrechtlichen Bereich auch durch die Anwendung der allgemeinen Grundsätze (Prinzipien) des Rechts eine herausragende Rolle spielen kann, wobei jedoch dem Aspekt der Dekontestualisierung Rechnung getragen werden soll. Das römische Recht spielt auch als tertium comparationis im Bereich der Rechtsvergleichung eine nicht zu unterschätzende Rolle. Die immer mehr wahrnehmbare Tendenz der Konvergenz der unterschiedlichen Rechtsordungen fördert diese Rolle des römischen Rechts, wodurch auch dessen Gewicht in der Juristenausbildung erheblich zunimmt und auch in der Zukunft zunehmen wird.