Keresés

Keresési eredmények

• Bognár Rezső szerves kémikus egyetemi tanár, akadémikus, tudománypolitikus (1913-1990)

  235-240

  Herczegh Pál

  Megtekintések száma:

  148

  rezső bognár, Professor of organic cheMistry, MeMber of the hungarian acadeMy of arts and sciences, scientific adviser. Rezső Bognár was one of the most outstanding students of Géza Zemplén, the irst great educator of organic chemistry in Hungary. When the School of Sciences was established in 1949 at the University of Debrecen, Professor Bognár was appointed head of the Department of Organic Chemistry. As a result of this decision, he became the founding father of organic chemistry work in Debrecen. He
  was soon elected member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences and he served for two terms as Rector of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences. Professor Bognár was founding president of the Debrecen Academic Committee, which position he held until his death. It was as the result of his nationally recognized public activity that the headquarters in Debrecen of DAB (=the Debrecen Academic Committee) and the Chemistry Building on the Debrecen campus were erected. He also organized the Antibio tic Chemical Research Group of the Hungarian Academy. he researchers of the Bognár school have brought out over 400 scientiic publications and submitted a large number of patents pertaining to the themes of the chemistry of carbohydrates, antibiotics, alkaloids, and lavonoids.His activities in the Hungarian National Assembly and the Hungarian Academy of Arts and Sciences have greatly contributed to the numerous successes of our university.

• Néprajz- 70 -Debrecen

  Barta János

  Megtekintések száma:

  221

   

  A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

   

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  308

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.

   

   

• SZOBORAVATÓ BESZÉD – PROF. DR. SZABÓ GÁBOR (2020. október 28.)

  261-263

  Bíró Sándor

  Megtekintések száma:

  194

  2020 októberében a Debreceni Egyetem klinikai telepén szobrot avattak Prof. Dr. Szabó Gábor tiszteletére, akinek úttörő szerepe volt a az orvosi biológia, majd orvosi genetika oktatásának debreceni és hazai megszervezésében. A professzor személyiségét, legfőbb kutatási eredményeit és nemzetközi elismertségét egyik volt tanítványa elevenítette fel beszédében.

• 90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE

  267-272

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  171

  Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.

• A Debreceni Stomatologiai Klinika kialakulásának története

  44-57

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  323

  The foundation history of the Stomatology Clinic in Debrecen. The Hungarian Royal University was opened in the autumn of 1914 and the Medical Faculty was formed in 1918. Already in 1921 the Medical Faculty has applied for the establishment of a Stomatology Clinic from the government, but mainly because of financial reasons the request was turned aside. In the upcoming years the request was repeated several times, without any success. Finally the Medical Faculty has established the Stomatology Polyclinic in the East Wing of the Surgical Clinic, which was opened in 15. February 1935. András Csilléry a dentist of Budapest the former Minister of Public Health and Welfare was called for leader in professional lecturer’s position. In the autumn of 1935 the undergraduate studies begun. In September of 1936 was a new surgery opened to treat the students in the main building of the university. In January of 1937 the school dental care was launched. In the summer of 1940 Csilléry was named university professor and he was elected as head of the Stomatology Clinic, placed in to the East Wing of the Ophthalmic Clinic of the ceremonial event on 30 November 1940.

• A DEBRECENI SZÍVSEBÉSZET TÖRTÉNETE

  262-284

  Szerafin Tamás

  Megtekintések száma:

  218

  A szívsebészet létrejötte Debrecenben szorosan összefonódott a mellkassebészettel, mivel ez a tevékenység a mellkassebészetnek helyet adó Auguszta Szanatóriumban, a későbbi Debreceni Egyetem II. Sz. Sebészeti Klinikáján indult és folytatódott hosszú évtizedeken keresztül. A II. Világháború után államosított Auguszta Szanatóriumban 1948-ban létesítettek mellkassebészeti osztályt, melynek vezetésével Schnitzler József főorvost bízták meg, akinek szakmai érdeklődése a ’60-as években a szívsebészet felé irányult. Korszakalkotó célja megvalósításához a hazai szívsebészet úttörőjében – Dr. Eisert Árpád nyíregyházi sebészfőorvos személyében – talált megfelelő társat. Példaértékű szakmai együttműködésük eredményeként 1963-ban elvégezték Debrecenben az első zárt szívműtétet. A továbblépéshez, - a  nyitott szívműtétek elkezdéséhez -  szükséges szív-tüdőgépet Köteles Béla magyar kivándorlók Amerikában született és ott saját műszegyártó céget alapító gyermekének adománya biztosította. Az első nyitott szívműtétet Dr. Kovács Gábor szegedi vendégprofesszor végezte Dr. Schnitzler professzorral 1968-ban. 1972-ben Dr. Gömöry Andrást bízták meg a szívsebészet vezetésével, akinek a nehéz körülmények között is sikerült létrehoznia jólképzett orvosokból és szakdolgozókból álló munkacsoportot, mely biztos alapot nyújtott a további fejlődéshez. 1983-ban Schnitzler professzor nyugdíjba vonulását követően Dr. Péterffy Árpád, a stockholmi Karolinska Kórház szív és mellkassebész docense, pályázat útján nyerte el a II. sz. Sebészeti Klinika irányítását. Külföldön szerzett tudása, szakmai és munkaszervezési tapasztalatainak köszönhetően hatalmas léptekkel fejlődött a debreceni szívsebészet. A műtéti szám jelentősen emelkedett, miközben a halálozás harmadára csökkent. Elérte, hogy 1993-ban a szívsebészet új épületet kapott, mely megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Az új épületben a szívsebészet mennyiségi és minőségi mutatói tovább javultak, és Debrecen a magyar szívsebészet nemzetközileg elismert zászlóshajójává vált. Iskolateremtő munkásságának köszönhetően tanítványai nyugat-európai országokban és a tengerentúlon gyarapíthatták tudásukat. 2008-ban történt nyugdíjba vonulását követően professzor emeritusként tevékenykedett a klinikán, továbbra is teljes elkötelezettséggel támogatva a debreceni szívsebészet fejlődését, hírnevének megőrzését. Szakmai utódaként Dr. Szerafin Tamás docenst bízták meg a szívsebészet vezetésével. Munkatársaival céljuk az elődöktől kapott betegközpontú szellemiség, szakmai elhivatottság megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az épített örökség állagának megóvása.

• A Kolozsvári Egyetem 1872-7919 közötti története, levéltári és könyvtári dokumentumainak feltárása és digitalizálása

  36-51

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  216

  The History of the University of Kolozsvár in the Years 1872 to 1919: The Exploration and the Digitalization of its Archival Material and Library Documents. The research program discussed here was launched by the Archives of the University of Szeged in the spring of 2014, and its major objective has been the exploration of archival material and library documents from the various collections to be found in Kolozsvár, Marosvásárhely and Hungary. Additional aims include the actual digitalization of documents, making the digitalized stock available primarily for university students and for the teaching staff, as well as the promotion of historical research. The head of the program provides here a detailed account of the project’s justifications, preparation, the hitherto covered stages, the execution of source collection and digital photography, as well as the program’s infrastructural and personal demands. Mention is also made of making the project results available, as well as the possibilities of utilization. The tasks of the near future are also treated.

• Az elitoktatástól a tömegoktatásig (felsőoktatás Franciaországban 1953–1990)

  65-75

  Kiss Andrea

  Megtekintések száma:

  189

  From Elite Higher Educational Systems to Mass Education (Higher Education in France 1953– 990). The french university sytsem is unique in Europe. It is divided between public and private higher educational sectors. This paper aims to identify tensions and  difficulties arised by the higher educational expansion in the french higher educational system.It focuses specifically on the increase in the number of the student and the trends of the expansion after the second world war up to 1990. The introduction of the Bologna system was followed by a large wave of national and foreign students willing to enroll French universities. The significant rise in the number of students led to manifold infrastructural problems. However, the transition from the elit to the mass education not only rised problems but also generated solutions. Seen in this light and based on the rate of enrollment and gender data this study intends to highlight techniques of problem solving in higher educational setting.

• Unitáriusok egyetemjárása a 16. és 17. században – Narratívák és a Bessenyei-probléma

  136-146

  Lovas Borbála

  Megtekintések száma:

  274

  Unitarian Peregrination in the 16th and 17th century: Narratives and the Bessenyei-problem. This paper provides a fresh examination of the peregrination of Transylvanian Unitarian students in the 16 th and 17th century. Focusing on keyexamples, putting the details into a more accurate context, the question of the choice of university – Wittenberg, Frankfurt, Padua, Rome, Vienna, or Dutch universities – among different generations becomes more nuanced. Bookentries, inscriptions, marginalia, letters, diaries, and travelentries are used to identify new names in the matriculas, and to refine knowledge of student networks: social circles (and patrons), contacts, and relations. This study examines members of the Kornis and Haller families, and provides a clearer identification of two Wittenberg students: Jakab Bessenyei and Péter Bessenyei.

• Generációm emléktára – Orvostanhallgatók voltunk Debrecenben 1951–1957

  159-166

  Fegyveres Mária

  Megtekintések száma:

  158

  The Memorial Board of my Generation – We were Students of Medicine in Debrecen, 1951–1957. The author, who is a retired doctor of pediatric, gives us an insight into the everyday life of the students of Debrecen’s University of Medicine in the 1950s. Besides autobiographical references short anecdotes pertaining to the one-time famous professors are offered.

• A BRESLAUI (1530-1693) ÉS A GÖRLITZI (1586-1685) AKADÉMIAI GIMNÁZIUMOK MAGYARORSZÁGI HALLGATÓI

  169-196

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  269

  Az adattár két akadémiai gimnázium magyarországi hallgatóinak listáját közli a 16. és 17. századból. Az adatok eddig jórészt ismeretlenek voltak, de jól kiegészítik a Magyarországról induló protestáns peregrinációról meglévő ismereteket. A két intézményben megfordult peregrinusok jelentős része tanulmányait valamelyik németországi egyetemen folytatta, ezért az itt közölt adatok fontosak a korabeli peregrinációs útvonalak feltárása tekintetében.

• SZÖGI LÁSZLÓ: VAJDASÁGI DIÁKOK A MAGYAR KIRÁLYSÁG EGYETEMEIN ÉS FŐISKOLÁIN 1736-1850.

  257-261

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  223

  Durovics Alex könyvismertetése Szögi László Vajdasági diákok a Magyar Királyság egyetemein és főiskoláin 1736-1850 című kötetéről.

• GEOGRÁFIA  A DEBRECENI EGYETEMEN 1914–2024

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  170

  A debreceni földrajz oktatás 110 éves évfordulója alkalmából jelent meg Lóki József professzor úr kötete. A munka áttekintést ad a tanszéken, majd intézetben folyó oktatói és kutatói munkáról, majd minden nagyobb fejezet végén bemutatja az ott dolgozók életrajzát, tudományos tevékenységét és publikációit. A kötet hosszú időszakot ölel fel, a politikai rendszer is többször változott, ez megmutatkozott az oktatással kapcsolatos ideológiai kérdésekben is. A szerző külön kitér egyes korszakokban a hallgatói létszámok alakulására, bemutatja hogyan változott az intézet felszereltsége, infrastruktúrája és hogyan sikerült a országos és nemzetközi szinten is elismerést kivívniuk mind a hallgatóknak, mind a kutatóknak.

   

• A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM INTÉZKEDÉSEI AZ 1831-ES ÉS 1866-OS KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN

  57-70

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  208

  Debrecen városában az 1831-ben behurcolt kolera nagy pusztítást végzett, a lakosság majd 7,5%-a vesztette életét a járványban. Gyógymódot még nem ismertek a kortársak, ezért megelőző intézkedésekkel (lezárások, karantén) próbálták útját állni a járvány terjedésének. Már a betegség híre nyugtalansággal töltötte el a professzorokat, akik a várostól igyekeztek a legfrissebb híreket beszerezni. Sokáig ellenálltak az iskola bezárásának, de amikor a járvány július végén elkezdte szedni halálos áldozatait a városban, mégis kénytelenek voltak lépni. A diákság jelentős része már korábban elhagyta az iskolát, akik viszont maradtak, azokról a professzorok gondoskodtak. A járványhelyzet romlásával felmerült a város részéről annak a gondolata is, hogy a kollégiumot kórházzá alakítják át, de végül a professzorok és a kollégiumi főgondnok tiltakozása következtében ettől elálltak. Az iskolai rend végül csak a késő őszre állta helyre. Az 1866-os lokális járvány idején csak rövid időre halasztották el az iskolaév megkezdését.

• A szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a tanárképzés szolgálatában (1928–1947)

  51 - 65

  Fizel Natasa

  Megtekintések száma:

  293

  The Cooperative Framework between the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University in the Service of Teacher Training (1928–1947). In my study I demonstrate the creative process of the cooperative framework between two institutions of high education in Szeged, the National Civic School Teacher Training College and the Ferenc József University from the very first school year in Szeged in 1928 until the last one in 1947, that is, until a dispute that ended their cooperation. The discussion was aimed at the rate of role of the two institutions in civic school teacher training. My goal is to review the historical background and the method of research and then give answers to the following questions: what stages did the coming about of the cooperation go through? What effect did this collaboration have on the everyday life of the students? How is the dispute about the creation of the framework presented in the most important organ of civic school teachers, Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny (Civic School Teachers Association Gazette)?

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának tansegédszemélyzete 1919–1950 I. rész: Elméleti intézetek

  187-224

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  172

  The Teaching-Assistant Staff of the Faculty of Medicine, University of Debrecen, 1919–1950. Part I: Theoretical Institutes. Members of the subordinate staff who helped the work of the professors played a determining role in the teaching and healing activities of the Faculty of Medicine of the University of Debrecen. The data base offers a comprehensive register of the relevant facts and figures pertaining to the institution’s professors, assistant professors, instructors, research students, and assistants. In this first installment, the compiler has processed the data of the subordinate staff of the theoretical institutes.

• Lencz Géza és a vármegyei alap

  70-94

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  138

  GÉZA LENCZ AND THE COUNTY FOUNDATION. Géza Lencz is mostly remebered as a theology professor who was a determinant personality in the early history of the University and a legendary teacher of the Calvinist heology Faculty. It is not widely known about him that during his rectorship, while he was persistently fought for the main university building being built, a foundation was established, to support the construction work, collecting the donation of the counties for this noble cause. he county foundation, which was clearly his idea and for which he has sacriied so much, could not fulill its purpose, however it became an eicient support system for the deserving needy students.

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  160

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• A Bányászati és Erdészeti Főiskola Áttelepülése Selmecbányáról, 1918-1919

  62-80

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  266

  A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola története 1735-re nyúlik vissza, ekkor alapították ugyanis a Bányatisztképző Iskolát. Az elkövetkező évszázadokban az Osztrák–Magyar Monarchia magyar
  részén egyedüli felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát típusán belül. Az első világháború kezdetén európai hírű műszaki iskolának számított. A háború kirobbanása komoly törést okozott az iskola életében.
  Az utolsó tanórák 1928. október 18-án kezdődtek, de a tanévet már nem tudták befejezni, ugyanis hamarosan csehszlovák csapatok foglalták el a területet. A professzorok és a diákok meg akarták őrizni magyar
  állampolgárságukat, magyar intézményben kívánták munkájukat és tanulmányaikat folytatni, így összepakolták a holmijukat és Magyarországra költöztek át. A menekülés során számos nehézséggel találkoztak,
  míg végül az ún. „menekült egyetem” otthonra talált Sopronban.

• EGY FELSŐFOKÚ TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET IRODALMI MŰSORÁBÓL KIRAJZOLÓDÓ TANÍTÓKÉP 1965-BŐL

  138-145

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  140

  A fenti címmel közölt forrás egy irodalmi műsor forgatókönyve 1965-ből. Akkoriban a felsőfokú tanítóképző intézetekben évente egyszer „intézeti napokat” tartottak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy még nagyobb kedvet és lelkesedést ébresszenek a hallgatókban a választott pálya iránt. A tanítói munka valós nehézségeinek a bemutatása helyett inkább a tanítói lét szépségeire helyezték a hangsúlyt, arra igyekeztek felhívni a tanító szakos hallgatók figyelmét, hogy milyen jelentős szerepük lesz a jövő társadalmának alakításában. A közölt szövegből is ez a szándék tükröződik, a műsor összeállítói azt a hitet erősítik a hallgatókban, hogy a tanítók a társadalom megbecsült és magasra értékelt polgárai. A műsorban felidézik azokat a küzdelmeket, megaláztatásokat, amelyekkel a 1920-as, 1930-as évek tanítóinak kellett szembesülniük, ezeknek a felemlegetésével is azt kívánták aláhúzni, hogy a 60-as évek tanítóinak már sokkal jobb a helyzetük, nincsenek olyan gondjaik, mint az elődeiknek. A valóságban persze nem volt ennyire éles a kontraszt a múlt az akkori jelen között, a tanítói réteg továbbra is alulfizetett és alacsony megbecsülést élvező foglalkozási csoportként volt jelen a társadalomban. 

   

• Emlékbeszéd március 15-én

  261-267

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  177

  Official Speech, March 15, 2010. The festive speech, of which a footnoted-extended version can be read here, attempted to highlight how the previous five generations of the students of higher education in Debrecen had participated in the celebration of the bourgeois revolution of 1848. It was also important to underscore in this speech that for about a hundred years the student body of the College, then of the University, of Debrecen celebrated together with, indeed at the forefront of, the population of the city while for the past few decades the rituals of the local celebrations have diverged.

• Egy nyugalmazott címzetes rendkívüli egyetemi tanár baráti és tanítványi köre

  72-78

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  177

  A HONORARY PROFESSOR EMERITUS AMONG HIS ACADEMIC FRIENDS AND STUDENTS. he study reviews the friendships of Ferenc Zsigmond, the private university teacher endowed with the honorary professor emeritus title in the last 15 years of his life. Zsigmond gave lectures until 1934 in Debrecen, then he lived in his birth village until his suicide in 1949. he reclusive scientist sufering from depression, kept up with scientiic developments through his friends and correspondents who played a signiicant role in his life. hese friendships meant a retention force for him, diverted his attention from his illness and postponed its progression. It is not surprising that his illness had turned really serious when he left the capital and moved to his birth village, Kunhegyes, where his regular correspondence ended and the lack of professional discourses weakened the oversensitive scientist.

• Ünnepi emlékkönyvek és tisztelgő tomusok: gondolatok egyetemtörténeti kötetekről

  147 - 154

  Virágos Kálmán

  Megtekintések száma:

  241

  Jubilarian Academic Writing: Reflections on Commemorative Volumes of Institutional History. The present survey of both the theoretical ramifications and practical dilemmas of jubilarian academic writing attempts to look at the nature, conceptuality, and generic properties of commemorative writing as representative texts of institutional history in the ”groves of academe.” Particular attention is attributed to those personalized and self-contained volumes which have been earmarked as special gifts by peer-group members – most often colleagues and former students – in honour of professors and associate professors in the year of their jubilee, which also tends to be the year of their retirement. In the history of the Institute of English and American Studies, University of Debrecen, so far 7 Full Professors (listed in the chronological order of the year of their respective jubilees: László Országh [1993 and 2007: 2 vols.], István Pálffy [1999], Péter Egri [2002], Béla Korponay [1998 and 2008], Zoltán Abádi-Nagy [2010; 4 vols.], Donald E. Morse [2011 and 2012: 2 vols.], Zsolt Kálmán Virágos [2012; 2 vols.]) and 4 Associate Professors (Sarolta Kretzoi [2009], Csilla Bertha [2011], Béla Hollósy [2013], and Péter Pelyvás [2014]) have been the beneficiaries of commemorative volumes as special and honorary gifts. The author of the survey painstakingly documents the bibliographical details of all the respective essays published.

• A „nagy háború” hatása a magyar felsőoktatásra és az egyetemi ifjúságra

  90 - 96

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  325

  The ’Great War’s Influence on the Hungarian Higher Education and Youth. The study examines the different effects that occurred as a consequence of the First World War, such as the reduction of student numbers due to enlisting the army, the society’s reaction to the increased number of women and Jewish students, the reduced activity of university societies, the loss of territory due to war, the continuous inflation, and the radical right wing’s reaction to the lack of stability of the Hungarian youth. These consequences resulted in the increased popularity of the so called association of army brotherhood. To sum up, the author concludes that the Hungarian higher education wasn’t well prepared for the war, which in turn resulted in a number of negative consequences in the following decades.