Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A DEBRECENI EGYETEM FRANCIA TANSZÉKE 1957 ÉS 2023 KÖZÖTT
    155-163
    Megtekintések száma:
    209

     

    A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke jelenlegi formájában 1957 óta áll fenn; több éves kényszerszünet után ekkor nyílhattak meg újra a nyugati nyelvi tanszékek a vidéki egyetemeken. Az itt következő összefoglalás az azóta eltelt időszakra vonatkozik.

  • CZAKÓ JÓZSEF FŐORVOS, A MAROSVÁSÁRHELYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS KLINIKAI HÁTTERÉNEK MEGTEREMTŐJE: Az Első Erdélyi Szívműtét Története
    67-78
    Megtekintések száma:
    256

    A tanulmány dr. Czakó József, sebész főorvos, szanatóriumi és kórház-igazgató, egyetemi tanár életével, munkásságával foglalkozik, melyről nagyon kevés összefoglaló írás jelent meg eddig. Fontos orvostörténeti adatokat, igyekszik kihozni az ismeretlenség homályából és átmenteni az utókorra, melyek a Marosvásárhelyi Szanatórium létrehozásával, és az Erdélyben elvégzett első szívműtéttel, az új kórház megszervezésével, valamint a Marosvásárhelyen 1944-ben elindult magyar nyelvű orvosképzéssel kapcsolatosak. Szakirodalmi források és egyedi dokumentumok igénybevételével, valamint a szerző saját tapasztalatai alapján, a Czakó hagyatékra támaszkodva, menti át a fontos adatokat, mely által a múlt század eleji kisváros egészségügyi viszonyairól, új információkra és fontos részletekre derül fény.

  • FENNTARTHATÓ EGYETEMEK: MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP
    106-130
    Megtekintések száma:
    276

    A Föld jelenlegi népessége eléri a 8,2 milliárd főt. Bár napjainkban rendelkezésre állnak olyan tudományos számítások, amelyek szerint a túlnépesedés önmagában nem jelentené a fenntarthatóság akadályát, amennyiben jelentős globális változtatások történnének (például gazdasági és fogyasztási szokások terén), a fenntarthatósági kihívások továbbra is összetett és átfogó megközelítést igényelnek.Az egyetemek – mint tanuló szervezetek – kiemelt szerepet játszanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság előmozdításában, hiszen oktatási és kutatási tevékenységük révén formálják a jövő generációk szemléletét. Jelen kutatás célja a magyarországi felsőoktatási intézmények fenntarthatósági stratégiáinak és megvalósított intézkedéseinek elemzése, valamint annak feltárása, hogy mely további irányok és fejlesztési lehetőségek kínálkoznak az egyetemek fenntarthatósági törekvéseinek erősítésére.A kutatás során az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyire fenntarthatóak a magyar egyetemek jelenleg: az eltérő rangsormódszertanok tükrében hogyan teljesítenek? Melyek a jelenlegi stratégiák, fejlesztési irányok, működések hasonlóságai? Milyen fenntarthatósági kezdeményezéseket alkalmaznak a magyar egyetemek? Milyen jó gyakorlatok azonosíthatók, és milyen innovatív megközelítések alkalmazhatók a fenntarthatóság javítása érdekében? Mi lehet a szerepe az egyetemi könyvtáraknak, ill. az egyetemi publikálásnak a rangsorokon való szereplésben?

  • AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)
    5-14
    Megtekintések száma:
    293

    1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

     

  • BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    3-10
    Megtekintések száma:
    332

    Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

  • " A FELADAT ELLÁTÁSÁBA, IDÉN MÁRCIUS 15-ÉN – AZ ELLENFORRADALOM ÓTA ELŐSZÖR – HIBÁK CSÚSZTAK.”: MINISZTÉRIUMI MEGTORLÁS AZ 1972. MÁRCIUS 15-I „NACIONALISTA” TÜNTETÉS DIÁK RÉSZTVEVŐI ELLEN
    44-67
    Megtekintések száma:
    314

    Az 1970-es évtized első éveiben, főleg a március 15-i nemzeti ünnep napján, fiatalok nagyszabású ünnepi és egyben tiltakozó megmozdulásai, felvonulásai zajlottak le a magyar főváros utcáin. A hatalom kezdetben csak néhány személyre szabott ki, a korban enyhének számító, büntetéseket, azonban 1972-ben már jelentős börtönbüntetések is születtek. 1973-ban és 1974-ben preventív jelleggel igyekeztek elejét venni az utcai demonstrációknak. Az 1972. év során sok diákra szabtak ki fegyelmi jellegű szankciókat. A fegyelmi útján való megtorlásokat az oktatási ügyeket irányító minisztérium igyekezett koordinálni, és központilag szabályozták a retorziók menetét. Ennek során több tucat diák szenvedett, akár kizárással is járó, büntetést.

  • A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE
    234-252
    Megtekintések száma:
    216

    A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.

  • Egy kis egyetemtörténet anekdotákban
    165-174
    Megtekintések száma:
    456

    THE HISTORY OF THE UNIVERSITY IN STORIES. he writing remembers the teachers of the Reformed heological Faculty of the Debrecen University in anecdotes. he work and academic activities of the cited professors are commemorated through interesting stories and funny anecdotes. he author describes these professors amicably and amusingly as nice people who seem sometimes rigorous or eccentric, and who strived to maintain the high quality of academic work.

  • THE ACADEMY OF VRIESLANDT AND TRANSYLVANIAN THEOLOGIANS – THE CASES OF ISTVÁN SZATHMÁRI PAKSI AND PÁL SZILÁGYI
    64-80
    Megtekintések száma:
    82

    A Vrieslandt Akadémia mint erdélyi teológusok forrása – Szathmári Paksi István esete. Szoros kapcsolatok voltak a magyar protestánsok és a Hét Egyesült Tartományok Köztársaságában (a mai Hollandia) működő egyetemek között, különösen a fríschi városban, Franekerben található Academie van Vrieslandt-tal. Véletlenül megmaradt egy Olomoucban a vámhatóság által lefoglalt küldemény, amely több fényt derít István Szathmári Paksi (1719–1791) teológiai eszméire és kapcsolatairól, aki 1743-ban Franekerben tanult, majd 1785-1790 között a debreceni egyház püspöke volt.

  • MEGEMLÉKEZÉS A NEMZETKÖZI EGYETEMTÖRTÉNETI BIZOTTSÁG VOLT ELNÖKÉRŐL, HILDE DE RIDDER-SYMOENS-RŐL
    259-261
    Megtekintések száma:
    239

    Hilde De Ridder-Symoens, a középkori történelem egykori professzora szülővárosában, Gentben, nyolcvan éves korában 2023. március 5-én elhunyt. A belga professzor asszony a közelmúlt egyik legkiválóbb nemzetközi hírű egyetemtörténésze volt.

  • PUKÁNSZKY BÉLA GERMANISTA PROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1948-49. TANÉVI REKTORA
    13-21
    Megtekintések száma:
    285

    Pukánszky Béla irodalomtörténész, germanista, az MTA levelező tagja 1941-től haláláig volt a debreceni egyetem professzora, az egyetem Német Irodalom Tanszékét vezette, az 1947/48-as tanévben a bölcsészkar dékánja, az 1948/49-es akadémiai évben az egyetem rektora volt. Sajnálatosan korán, 55 éves korában bekövetkezett halála miatt mindössze kilenc évet dolgozott a debreceni egyetemen, de tudományos munkássága révén messze az egyetem falain túl is ismert és elismert volt.

  • 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA A DEBRECENI GYERMEKORVOSLÁS ÉS A DEBRECENI GYERMEKKLINIKA TÖRTÉNETE
    167-190
    Megtekintések száma:
    250

    Debrecenben a gyermekorvoslás hagyománya a XVIII századra nyúlik vissza. A Református Kollégium szellemi ösztönző légkörében munkálkodott Csapó József. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv kiadása. A Gyermekklinika mai épületének átvételére és felavatására 1924. november 6-án került sor. A nemzetközileg is elismert Szontagh Félix professzor lett a debreceni Gyermekklinika első igazgatója. Szontagh professzor úr utódja, Bókay Zoltán vezetése alatt a Gyermekklinika nemcsak hazai, hanem külföldi megítélésében is további elismerést szerzett. 1949-ben Kulin Lászlót nevezték ki nyilvános rendes tanárrá és a klinika igazgatójává. Működése idején, 1950-52-ben megépült az ország első klimatizált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. Kulin László 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda munkatársa és tanítványa Kövér Béla lett, aki közismerten kiváló klinikus volt. Munkásságának köszönhetően a debreceni Gyermekklinikán létesült az egyik Perinatális Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. 1977-ben Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor számos szubspecialitás létrejöttéhez teremtette meg a feltételeket (pszichológia, pulmonológia, immunológia, koraszülött gondozás). Vezetési időszakára esik a gyermekintenzív osztály, valamint a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte. 1992-ben az igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést. Felvételi osztályt alakított ki, és előtérbe került a hematológia és a citogenetika fejlesztése. 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Működése idején tanszékek alakultak, a Kenézy Gyula Kórház Gyermekosztálya a Gyermekklinika része lett. A debreceni gyermekgyógyászat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő gyógyító intézménnyé vált. 2018. április 1-jétől Veres Gábor egyetemi tanár kapott megbízást az intézet igazgatására. A debreceni és a budapesti iskola ötvözéséből egy izgalmas új klinika körvonalazódott, azonban 2020 januárjában bekövetkezett tragikus halála a kibontakozást meghiúsította. 2020 februárjától Szabó Tamás egyetemi docens kapott megbízást a Gyermekklinika vezetésére. A klinika fejlődése töretlenül folytatódik a gyógyítás, a kutatás és az oktatás terén egyaránt.

  • MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
    151-174
    Megtekintések száma:
    177

    Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

  • Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején
    Megtekintések száma:
    316

    Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció valamennyi színterén, így a marxizmus- és oroszórákon, a DISZ rendezvényein stb. folyamatos állásfoglalásra, akár az uralkodó politikai diskurzustól is eltérő véleménynyilvánításra késztetni a hallgatókat. Maguk is erősen kételkedtek azonban abban, hogy vajon mennyire pontos ismereteket is képesek szerezni a diákok politikai nézeteiről. Az indoktrináció korabeli hatékonyságát feltérképező jelentések ugyanis rendre arról számoltak be, hogy az ideológiai ismeretterjesztés egyeseknek nem világnézetet, hanem praktikus tudást nyújt: a hallgatók jó része megtanul „marxista módon” beszélni.

  • AZ ÚJ DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA: ELŐZMÉNYEK
    228-233
    Megtekintések száma:
    80

    A negyedszázados megemlékezés arra vonatkozik, hogy hivatalosan, tehát az állam által életbe léptetett törvények szerint mikortól működik újból universitasként a Debreceni Egyetem. Valójában 2000-ben történt meg az újra egyesülés, ezért ténylegesen most van itt az ideje az egységes Debreceni Egyetem újbóli létrejöttéről megemlékezni. Ezt megelőzően viszont már történtek olyan események, amelyek folytán egyenes út vezetett az egységes egyetem kialakulásához. De hova és mikorra tehetjük ennek a folyamatnak a kezdetét? Köthetjük-e időponthoz? Válaszunk: igen! Az is érdekes lehet bizonnyal, hogy ezeket a sorokat egy olyan valaki írja, aki kezdettől fogva részese volt és munkálója lehetett a városunkban különböző helyen működő „egyetemek” újbóli egymásra találásának.

  • 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS
    129-135
    Megtekintések száma:
    208

    Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

     

  • BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    3-23
    Megtekintések száma:
    273

    Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

Adatbázis logók