Keresés

Keresési eredmények

• HOLLANDIAI DIÁKOK A DEBRECENI NYÁRI EGYETEMEN AZ 1930-AS ÉS 40-ES ÉVEKBEN

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  177

  1935-től kezdve hollandiai diákok rendszeresen keresték fel a debreceni Nyári Egyetemet. A diákok toborzásában, az utazás megszervezésében Tarnóczy Imre, az utrechti Nemzetközi Diákklub vezetőségi tagja játszott fontos szerepet. Tarnóczy, majd később Elly Hoekstra magyar nyelvmestei vizsgát is tettek a Nyári Egyetemen. Az ide látogató hollandiai diákok egy része  Holland ázsiai gyarmatairól érkezett. A diákok nyelvi és országismereti kurzusokat látogattak, strandoltak, a Hortobágyon és Északkelet-Magyarország több városában tettek látogatást. Itt-tartózkodásukról a helyi és az országos sajtó is beszámolt, interjúkat és fotókat készítettek velük. A hollandok a második világháború idején nem jöttek Debrecenbe, majd csak 1947-ben látjuk őket viszont a Nyári Egyetemen.

• BARTA JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1957-es TANÉV REKTORA

  3-17

  Imre László

  Megtekintések száma:

  17

  Barta János 1901-ben született szegényparaszti családban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az Eötvös Kollégiumban elsősorban a korszak kiemelkedő irodalomtudósa, Horváth János gyakorolt rá nagy hatást.  1923-ban kapott magyar-német szakos tanári diplomát, 1925­–1927 között két évet tölthetett Berlinben a Collegium Hungaricum tagjaként. Haza térve – középiskolai tanárként – a 19. század első felének iróiról (többek között Katona Józsefről, Madách Imréről) publikált tanulmányokat, könyveket. Ezek eredményeként kétszer kapott Baumgarten díjat. 1950-ben a budapesti, 1951-ben a debreceni egyetemre nevezték ki. 1957 januárjában a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanácsa rektorrá választotta. Rektorként többek között azoknak a törekvéseknek a valóra váltásáért folytatott (részben eredménytelen) küzdelmet, amelyeket az egyetem az autonómiáért, a nyugati nyelvek visszaállításáért folytatott. Eközben persze igyekezett közbenjárni az 1956-i forradalmi tevékenységük miatt felelősségre vont, többeket börtönbüntetéssel sújtott munkatársaknak az érdekében. Alig féléves rektori tevékenysége után a kormány felmentette, és az egyetem véleményét meg sem hallgatva új rektort nevezett ki.Leköszönése után Barta János tudományos és oktató munkáját továbbra is nagyfokú igényességgel és alapossággal végezte,, tanítványok újabb sorát nevelve ki. Aktívan vett részt Debrecen kulturális életében, 1975–1985 között a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke volt. 1981-ben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktorává avatták, 1986-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést kapta. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1988-ban hunyt el Debrecenben

• Carl Irlet, a svájci gyermekmentő akció szervezőjének méltatása a debreceni egyetemen

  125-130

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  268

  A debreceni egyetem 1925-ben a magyarországi gyermekmentő akció két protestáns szervezőjének, a svájci Carl Irletnek és a holland báró Willem Carel Adrien van Vredenburchnek adományozott honoris causa
  címet. Varga Zsigmond teológus professzor méltatásában kifejtette, mekkora szerepe volt Irlet lelkésznek a mentőakció megszervezésében és koordinálásában, milyen fontos szerepük volt a Svájcba került gyerekeknek
  a magyarságkép politikai és nemzetgazdasági alakításában. Irlet kitüntetését Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá.

• TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET EGYÜTTES JELENLÉTE PUKÁNSZKY BÉLA PROFESSZOR ÉLETPÁLYÁJÁN

  25-31

  Molnár-Tamus Viktória

  Megtekintések száma:

  231

  A debreceni egyetem bölcsészettudományi kara történetének első korszakában több oktató is szoros kapcsolatban állt a művészetekkel. Ez a tanulmány elsősorban a pozsonyi kötődésű Pukánszky Béla professzor zenei jelentőségét kívánja bemutatni. A kutatás során próbáltam a személyes hagyatékok fennmaradt iratait, illetve a kortárs tudóstársak, kollégák által írt kritikákat, recenziókat és jubileumi tanulmányokat elolvasni és feldolgozni. Pukánszky Béla esetében a Debreceni Egyetem Kézirattárában fennmaradt dokumentumokra (jegyzőkönyvek, hangverseny-meghívók, kézírásos és gépelt szövegű zenetörténeti előadások), azon belül is elsősorban felesége levelezésére támaszkodtam. Ezek eredményeként beszámolok Pukánszky Béla művészetekkel foglalkozó tudományos és ismeretterjesztő írói, illetve előadói tevékenységéről, hogy milyen aktív szerepet vállalt Debrecen és Budapest, tulajdonképpen egész Magyarország művészeti közéletében. Kutatásom eredménye így a debreceni egyetemi bölcsészkar, valamint a város országos szinten is kiemelkedő értelmiségi köreinek jelentős művelődéstörténeti, kulturális ismeretterjesztési és művészetpártolói ténykedésének eddigi eredményeit gazdagítja.

• HANKISS JÁNOS IRODALOMPROFESSZOR, A DEBRECENI M.KIR. TISZA ISVÁN TUDOMÁNYEGYETEM 1944-45. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  11-30

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  383

  Hankiss János professzor életművének nem csak terjedelme, hanem kivételes változatossága is lenyűgöző. Megfér benne a francia és a magyar irodalom kutatása a megújuló francia komparatisztika szellemében, de a két világháború között oly sok vitát kiváltó nemzetkép problematikája is. A Debreceni Szemle és a Debreceni Nyári Egyetem egyik alapítója, a Bölcsészettudományi Kar dékánja és az 1944/45-ös tanévben a Debreceni Egyetem rektora. Hankiss János olyan professzor volt, akit nem elégített ki az oktatás maga, érdeklődése ennél jóval szélesebb körű volt és szívesen kalandozott el a kultúra egyéb területeire is, mint a zene vagy az írás és a szó legnemesebb értelmében a népművelés. 

• BÖLCSÉSZTANÁROK PUBLIKÁCIÓI A DEBRECENI SZEMLE HASÁBJAIN

  138-150

  Molnár-Tamus Viktória

  Megtekintések száma:

  229

  A Tisza István Tudományos Társaság szervezte azt a kornak megfelelő tudományos színvonalú folyóiratot, mely 1927-től 1944-ig 19 számot adott közre és szerzői elsősorban debreceni egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, szakírók, vidéken dolgozó értelmiségiek, országos hírű tudósok és írók voltak. A doktori disszertációmban szereplő bölcsésztanárok többsége a Debreceni Szemle – mint a város tudományos életének egyik legjelentősebb fóruma – hasábjain rendszeresen publikált. A lapot két egyetemi tanár, Hankiss János és Milleker Rezső szerkesztették. Minden második szám társadalmi, illetve természettudományos tematikát ölelt fel. Kezdetben évente tízszer, később tizenkétszer, majd a háborús években ismét tízszer vagy annál is ritkábban jelent meg, míg 1944-ben megszűnt, és csak sok évvel később indult újra. A Város támogatásával jelent meg a folyóirat, ám tematikája mégsem szűkült regionálissá, pedig azt tekintette elsőrendű feladatának. Ezen kívül a Debreceni Egyetem és a Társaság működtette viszonylag magas példányszámban, melynek 1932-től hivatalosan a szemléje lett, s az maradt megszűnéséig.

• 30 éves a debreceni angol nyelvű orvosképzés

  173 - 183

  Erdődi Ferenc

  Matesz Klára

  Megtekintések száma:

  269

  The 30th anniversary of the English Program at the Facult y Of Medicine. The Faculty of Medicine at the University of Debrecen celebrated the 30th anniversary of the English Program in medical education in 2017. The program was initiated in 1986 with a one-year premedical course and this training has been upheld with great successes up to now. In the 1987/88 academic year 52 students from 15 countries started their studies on the General Medicine course and eight of them graduated as medical doctor (MD) at the end of the six year training period in 1992. During the 30 years the number of the admitted and then the graduated students had increased yearly. Thus, 307 students started on the first year and 180 sixth year students received MD diploma in 2017 implying the significant development and a continuous interest in medical education in English in Debrecen. From the very beginning, the curriculum of English language programs is identical with that of the Hungarian one. Students apply for admission directly or via recruiting agents while entrance exams are conducted exclusively by the staff members of the University. The English language medical education in Debrecen has been accredited in many countries including some states in the USA. From 2000 to date other medical and health related programs such as Dentistry, Pharmacy, Physiotherapy, Public Health, Molecular Biology and Complex Rehabilitation have been started and in the last year altogether 264 students graduated in these courses including also General Medicine. Parallel to the extension of the above programs from 2007 the other faculties also started education in English. By 2017 more than 5000 foreign students from 109 countries study at the University of Debrecen. Now the Coordinating Center for International Education organizes the English programs and its duties, among many other responsibilities, include contracting with recruiting agents, organizing entrance examinations, caring for the incoming students with respect to visa, health control and insurance. The income from the tuition fees has increased during the years and now represent a significant portion of the University budget, therefore it allows the renovation and also the establishment of new facilities at the University to the benefit of students. Although the students of the English Programs have different cultural, political and religious background, they establish good relation with each other and with the students studying in Hungarian. In summary, as a result of the high standards in education in English the University of Debrecen became a well-known and important institution on the educational map of the world and our intention is to uphold and further develop this acquired status in the future.

  ---

• Darkó Jenő bizantológus professzor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1928/29. tanévi rector magnificusa

  3-13

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  272

  Jenő Darkó, Professor of Bizantinology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1930/31. Jenő Darkó (1880–1940), Professor of Byzantinology and the member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences was the Rector of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen in the 1928–1929 academic year. Being an appointed Professor of the Theological Academy of Debrecen he was proposed a full professorship at the newly found University of Debrecen in 1912 since the Theological academy was the forrunner of the Universtiy of Debrecen. Between 1918–1919 he was an appointed Dean of the School of Arts . After finishing his time in office, he was offered the opportunity to fulfilling repeatedly this position in 1938–1939.) Under his rectorship, the university witnessed unprecedented development in professional life and infrastructure. Within this framework new departments were established (botany, zoology, mineral and earth sciences, mathematics), the university library experinced significant advancement and additionally Professor Darkó organized courses to disseminate results in arts and sciences. The professors of the university were regularly invited to international conferences and the younger faculty members were gained international scholarships. The construction of the observatory together with the main building was underway, as well as the realization of the elegant on-campus professors' villas were agreed upon. The socially sensitive rector  encouraged the establishment of student housing, and student support program to enable students in need. He was especially keen ont he idea to engage young people from Transilvania soon after World War I. Furthermore he succeeded in managing the extreme anti-Semitic manifestations of certain student groups in autumn 1928.
  

• FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Paragh György

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  297

  Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

• Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a Debreceni m.kir.Tisza István Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  325

  Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.

• JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  22-35

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  181

  Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  152

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• SZABÓ DEZSŐ TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR PÁLYAKÉPE

  38-53

  Marosvári Attila

  Megtekintések száma:

  178

  Dr. Szabó Dezső 1924-től 1959-ig, tehát 35 éven át volt a debreceni egyetem történészprofesszora. A budapesti egyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Minden bizonnyal pártfogója, Marczali Henrik ösztönzésére kezdte el a Mohács előtti időszak magyar országgyűléseinek kutatását. Doktori disszertációját is e témából írta. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően az egyetemet királyi aranygyűrűvel (sub auspiciis regis) fejezte be. Évekig középiskolában tanított, emellett 1912-től a budapesti tudományegyetem magántanára lett. 1924 februárjában nevezte ki Horthy Miklós kormányzó a debreceni egyetemen a közép- és újkori (egyetemes) történelem rendes egyetemi tanárává. Kutatásai középpontjában ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kutatása állt. 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Aránylag keveset publikált, tevékenységét inkább a középiskolai tanárképzésre összpontosította. Négy tanévben volt a bölcsészettudományi kar dékánja. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetemi oktatás 1944-es újjászervezésében. Ennek ellenére az új rendszerben többször is meghurcolták, s csak befolyásos tanítványai közbelépésének köszönhette, hogy megtarthatta katedráját. 77 évesen vonult nyugdíjba. Az élete főművének tekinthető A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában című munkájának 2. és 3. kötete máig megjelenésre vár.

• Illyefalvi Vitéz Géza jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1926/27. tanévi rector magnificusa

  5-16

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  205

  Géza Illyefalvi Vitéz Law Professor, the Rector Magnificus of István Tisza Hungarian Royal University in Debrecen During the Academic Year of 1926/27. Illyefalvi Vitéz Géza (1871–1931) studied at a university in Budapest, where he obtained a doctorate in law and political sciences. At the end of 1896 he was elected public ordinary professor of the judicial academy in Sárospatak, where he taught administrative law and statistics. He was a professor of the University of Debrecen after its establishment in 1914. In
  1921 he was appointed Dean of the Law Faculty and he was re-elected in 1931. Illyefalvi Vitéz Géza was Rector of the Hungarian Royal Tisza István University of Debrecen in 1926/27, the year when the clinic site was inaugurated, and the laying of the foundation stone of the main building took place. We can say that he was a rector at a destiny-shaping period of the University. He effectively represented the interests of the University, with the help of his contemporary higher education policy and the university development plans of Minister of Education Kunó Klebersberg. Illyefalvi wrote fourteen books and monographs, as well as numerous journal articles. These works are grouped in the two major fields of his interests, statistics and public finance. He also wrote university and judicial academy notes and textbooks.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR ANATÓMIAI, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTANI INTÉZETE

  175-202

  Antal Miklós

  Megtekintések száma:

  212

  A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, a Debreceni Akadémiai Bizottság Idegtudományi, Sejt- és Fejlődésbiológiai Munkabizottságával közösen ünnepi ülést rendezett az Intézet megalapításának 100 éves évfordulójának tiszteletére. Az ünnepi ülésre a Debreceni Akadémiai Bizottság nagy előadótermében került sor 2021. október 14-én 14:00 órai kezdettel. Dr. Mátyus László, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, és Dr. Reglődi Dóra egyetemi tanár, a Magyar Anatómus Társaság elnöke ünnepi köszöntői után az intézet jelenlegi és volt munkatársai idézték fel az intézet 100 éves történetét, és emlékeztek az intézetben eltöltött évek boldog pillanataira, az intézet inspiráló tudományos atmoszférájára. Az intézet volt munkatársai beszámoltak arról is hogyan alakult az életük, tudományos munkásságuk miután elkerültek az intézetből. A következőkben röviden összefoglalva ismertetjük az ünnepi ülésen elhangzott előadásokat az ülés programjának sorrendjében.

• A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE

  234-252

  Oláh László

  Megtekintések száma:

  180

  A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.

• Tóth Lajos akadémikus, a polgári jog professzora, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1934/35. évi Rector Magnificusa

  3 - 22

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  244

  Lajos Tóth, Professor of Civil Law, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1933/1934. Prof. Dr. Lajos Tóth (1876–1936), Member of the Hungarian Academy of Sciences, was a professor strongly bound to Debrecen. He was born in Debrecen, he completed his schools there too, and (after studying law in Budapest) he worked at he Faculty of Law from its opening in 1914 until the end of his life. The study gives a summary of his life and professional results as a professor of civil law, but focuses on his role in the administration of the university. His most active period of leadership was the academic year of 1919–20, when in fact he was the leader of the university as vice rector because of the illness of Rector Gyula Kenézy. In addition, he succeeded in completing the justification procedures during the revolutions. Although, he was ill, he was trying to solve his activities as the rector of the university in the academic year of 1934–35. Beside his academic work, he took part in the social politics of Debrecen, too. He was a member of the municipal committee of the city; he was office-holder of the Transtibiscan Reformed Church District for decades. From 1930, he was Senator in the upper house of the Hungarian Parliament, as a representative of the University of Debrecen.

• Róth Miksa szecessziós üvegablakai a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékén

  Szekanecz Zoltán

  Megtekintések száma:

  314

  Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő és mozaik művész jelentősen hozzájárult a debreceni egyetem épületeinek szépségéhez a 20. század első felében. Leghíresebb itteni munkáiként az egyetem Aulájában található és a 2012-ben felújított öt nagy üvegablakot tartják számon. Azonban az egyetem többi épületén is rajta hagyta keze nyomát. Ezen munkák azonban szinte kivétel nélkül elpusztultak. Kivételt csupán a volt Sebészeti Klinika alagsorában felfedezett és 2018-ban onnan kiemelt három üvegablak képez

• ERDŐS KÁROLY TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1945/46. TANÉVi RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  207

   

  Erdős Károly (1887–1971) az egyháztörténet tanáraként kezdte tanári és tudósi pályafutásátés a debreceni Református Kollégium egyháztörténeti tanszékén. Miután a Hittudományi Kar az 1914-ben működni kezdő egyetem részévé vált Erdős a református egyház Lelkészképző Intézetének tanára, majd igazgatója lett. 1929-től a Tisza Itsván Tudományegyetem újszövetségi tanszékére nevezték ki professzornak. Egyetemi tanárként, reofrmátus lelkészként nagy szolgálatokat tett a városnak és Egyházának, mind tanári, mind tudósi munkájával. 1949 után a Református Teológiai Akadémi tanára lett.

• SZODORAY LAJOS BŐRGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM DÉKÁNJA 1952-1953.

  3-24

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  248

  Szodoray Lajos professzor az 1952-1953-as tanévben az önállósuló Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1954-1955-ben az egyetem tudományos dékánhelyettese, 1961-1964 között pedig tudományos rektorhelyettese volt. Fiatal éveiben céltudatosan készült fel arra a feladatra, melyet később valóban ki is jelölt számára a sors. Megszervezte az ország egyik vezető bőrgyógyászati klinikáját, kialakította az intézetben a széleskörű elméleti alapokra épülő kiváló klinikai betegellátás, a magasszintű oktatói és kutatói munka megfelelő feltételeit. Szodoray Lajos a magyar bőrgyógyászati szakma iskolateremtő alakja, nemzetközi hírű tudós, színes, melegszívű egyéniség volt. Nevéhez fűződik számos bőrgyógyászati kórkép első hazai észlelése és közlése, valamint rendkívüli érdemei voltak a tankönyvírás terén is. A sors a magyar orvostudomány javára hosszú alkotó élettel, páratlan munkabírással, dinamizmussal, egész életen át tartó lankadatlan szorgalommal és kitartással ajándékozta meg. Több évtizedes tanszékvezetői, egyetemi tanári tevékenysége mellett az egyetemen betöltött vezetői tisztségek tették teljessé szakmai életét.

• Az EGYETEMI DÍSZJELVÉNYEK TÖRTÉNETE

  265-268

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  224

  Az írás a Debreceni Egyetem ma is használt jelképeinek történetére pillant vissza, hangsúlyozva, hogy az egyetemi karokat jelképező gerundium csúcsdíszek, valamint a rektori, dékáni láncok és medálok több mint 100 esztendeje készültek az első világháborúban hadizsákmányként szerzett ágyúk bronzából, emlékeztetve arra, hogy az egyetem több hallgatója és oktatója is harcolt a haza védelmében és áldozta életét.

   

• 85 ÉVES AZ ANGOL SZAKOS KÉPZÉS A DEBRECENI EGYETEMEN: IGAZGATÓI KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

  227-248

  Venkovits Balázs

  Megtekintések száma:

  545

  A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete 2023-ban ünnepeli a jogelőd Angol Tanszék alapításának és így a debreceni angol szakos képzés elindításának 85. évfordulóját. Az Intézet történetét és kiemelkedő alakjainak életútját, eredményeit részletes intézettörténeti kötet és számos tanulmány dolgozta fel korábban. A jelen kerekasztal-beszélgetés célja az, hogy néhány korábbi igazgatót bevonva fedjük fel az intézet egyetemtörténeti szempontból is releváns históriájának eddig kevésbé ismert irányait, személyes visszaemlékezésekkel színezve azt, illetve összekapcsolva a múltat a jelennel és jövővel. A beszélgetést az intézet jelenlegi igazgatója, Venkovits Balázs kezdeményezte és moderálta négy korábbi intézetigazgatóval, Abádi Nagy Zoltánnal, Rácz Istvánnal, Szaffkó Péterrel és Virágos Zsolttal.

• CSŰRY ISTVÁN, A DEBRECENI EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR KORSZAKTEREMTŐ IGAZGATÓJA (1921-1980)

  106-132

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  507

  Csűry István a magyar könyvtárügy egyik legműveltebb, széles körű szakmai felkészültséggel rendelkező, problémaérzékeny és az új törekvések iránt hallatlan fogékonyságot tanúsító, kezdeményező munkása volt. Csűry István első és egyetlen munkahelye volt a debreceni Egyetemi Könyvtár, ahol mintegy évtizedes gyakorló könyvtárosi munka után 1956-tól haláláig igazgatóként működött és emelte második nemzeti könyvtárrá az intézményt. A tanulmány számba veszi azokat a könyvtái területeket, ahol Csűry István alapvetően új eredményeket ért el.

   

• A kolozsvári példa dokumentumok a kolozsvári egyetemi menza működéséről és debreceni kapcsolatáról

  77-92

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  353

  In the Footsteps of Kolozsvár. Documents on Students Work at the University of Debrecen and its Connection with the University of Kolozsvár. It’s a well-known historical fact that the foundation of the students’ canteen in the University of Debrecen was one of the first steps to establish a welfare organization in a hope to support hundreds of students in their studies between the two World Wars in Debrecen. Also widely known that under the guidance of Nándor Láng this students’ canteen gained prosperity. At the
  same time, far less attention has been given to networks and relations in higher education underpinning this initiative. Láng asked assistance and information from the University of Kolozsvár which was the only provincial university in Hungary. The letter of Béla Posta which was written to Nándor Láng in December 20, 1916 and all of the attached documents are very rare and valuable sources of the history in both universities. The paper therefore can be considered as a novelty by giving an insight into the partnership of the University of Debrecen and Kolozsvár.

• Bernolák Nándor (1880–1951), a Debreceni M. Kir. Tudományegyetem második rektora

  13-31

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  195

  Nándor Bernolák (1880–1951), the Second Rector of the Hungarian Royal University of Arts and Sciences in Debrecen. As second rector of the Hungarian Royal University of Arts and Sciences, Debrecen, which was launched in 1914, Nándor Bernolák played an important role in shaping the events of the first years. He was a nationally recognized theoretical criminal jurist when he was invited to chair the department of penal law in Debrecen. In addition to an outline of his brief, seven-year, university career, a discussion of his previous professional activities is offered, and the events of his life pertaining both to the early history of the university and to his subsequent political and legal career are highlighted. Professor Bernolák’s reformist initiatives pertaining to criminal law as well as his attempts aimed at the renewal of law training are likewise reviewed. In summary it is stated that Nándor Bernolák excelled both as a criminal jurist and as a university manager. As regards his political career, it turned out to be rather brief and controversial. In view of the fact that he turned his back to his university commitments, we are obliged to consider him as one of those university professors who was lost for Hungarian higher education when they assumed political commitments.