Antik álmok álmodója – Sarkady János életútja, tudományos munkássága, szak irodalmi és fordítói tevékenysége
Keresés
Keresési eredmények
-
A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)
Megtekintések száma:344- 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.
-
Orsós Ferenc professzor és a környezetvédelem
41-46Megtekintések száma:412FERENC ORSÓS AND ENVIRONMENT PROTECTION. he study connected to the rector’s proile aims to introduce the professor of forensic medicine in a diferent light than he is known for his political and scientiic career. It rather focuses on the unknown side of this outstanding man: a natural scientist nurtuting an unquenchable devotion to trees and forests. As the supervisor of the clinical grounds, he fought in numerous occasions with the head gardener and the Financial Department of the university for saving each tree, especially during the felling at the construction of the Main Building. He also did his best to impede the proliferation of cats on the grounds, since the cats were to blame for the dangerously decreasing number of songbirds.
-
Szállási Árpád: Dr. Bókay Zoltán (1885–1955) és a hazai gyermekgyógyászat
259-260Megtekintések száma:234Szállási Árpád: Dr. Bókay Zoltán (1885–1955) és a hazai gyermekgyógyászat - recenzió
-
A BUDAPESTI PHILOLÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1874-1948)
197-228Megtekintések száma:345A németországi mintára szervezett, 1874-1948 között létező Budapesti Philológiai Társaság hét évtizedes fennállása alatt összefogta a klasszika-filológiával és a modern filológiával foglalkozó szakembereket Magyarországon. Tagjai között voltak az összes ókori tudományokat vagy modern nyelveket és irodalmakat oktató professzorok és a középiskolai tanárok közül azok, akik komolyabban érdeklődtek ezen tudományok iránt. Folyóiratában, az Egyetemes Philológiai Közlönyben szinte az összes ilyen szakember publikált. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A társaságnak voltak magyar és külföldi tudósokból tiszteleti tagjai is, legismertebb közülük Achille Ratti, a későbbi XI. Pius pápa.
-
Lencz Géza teológiaprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1925/26. tanévi Rector Magnificusa
23-32Megtekintések száma:313GÉZA LENCZ, PROFESSOR OF THEOLOGY, WAS RECTOR MAGNIFICUS OF THE ROYAL ISTVÁN TISZA UNIVERSITY OF DEBRECEN FOR THE ACADEMIC YEAR OF 1925–26. He was born in Vámospércs. He completed his studies in theology in Debrecen, Vienna and Utrecht. He was a Reformed minister at Tápé, Tiszarof, and Mezőtúr, and in 1909 he was appointed professor of dogmatics and of the philosophy of religion at the heological Academy of the Protestant College. Later he became ordinary teacher of divinity and associated studies at the University of Debrecen, founded in 1914, until his death in 1932. He was the Rector of the university in the 1925/26 academic year. He was primarily interested in the history of Hungarian Protestanism of the 16th and 17th centuries, and in dogmatics history.
-
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIII. rész
107 - 131Megtekintések száma:331The Archontology of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences (1950–1990), Part XIII : Directorate / Directorate-General for Economic Affairs. The Archontology of Kossuth University for the School of Arts, the School of Sciences, and for the so-called „Central Units” between January 1, 1950, and December 31, 1990, was compiled on the basis of the personal cards and personal files of the Personnel Department of the Rector’s Office, and the scantily documented section for the 1950s was supplemented from the annually arranged documentary material of the Personnel Office. Even so, however, the existing material fails to be complete. It is impossible to compile the archontology with perfect accuracy. Part XIII presents the complete list pertaining to the Directorate for Economic Affairs from director-general to coadjutor.
-
A debreceni Tisza István-Tudományegyetem Orvostudományi Karának közreműködése levente egészségügyi tanfolyamok megszervezésében – Jeney Endre professzor javaslata 1937-ből
83-87Megtekintések száma:309THE INVOLVMENT OF MEDICAL FACULTY OF THE TISZA ISTVÁN UNIVERSITY IN THE ORGANIZATION OF MEDICAL COURSES FOR PALADINS – THE SUGGESTION OF PROFESSOR ENDRE JENEY FROM 1937. At the end of 1936 Elemér Vargha, Deputy Mayor of Debrecen, who was the city representative of the Hungarian Red Cross, contacted first the Faculty of Medicine of the Tisza István University to teach medical courses for paladins. Endre Jeney, the professor of economics prepared a detailed plan for two diferent age groups for 12–12 course periods. he detailed plan includes the description of course subjects, provides the schedule, the names of teachers and nurses. At the end, the course was not realized.
-
A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM TISZTVISELŐI 1914-1950
146-174Megtekintések száma:278A Debreceni Tudományegyetem történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen az alapvető adatok, oktatói és tisztviselői névsorok összeállítása. Az egyetem centenáriumára készült kiadvány egyik „melléktermékeként” került összeállításra az egyetemi tisztviselők napra pontos összeállítása. Mivel az 1914-1950 közötti levéltári anyag az 1950-es években nagyfokú selejtezésen ment át, az így a fennmaradt iratanyagból nem mindig lehet a tisztviselők működési idejét megállapítani. Mindenesetre az ezek figyelembevételével elkészített archontológia tartalmazza a Rektori Hivatal, a dékáni hivatalok, a Quaestura („Tanulmányi Hivatal”), Gazdasági Hivatal (majd Igazgatóság) és más kiszolgáló intézmények tisztviselőit a fentebb jelzett időpontok között. Az Egyetemi Könyvtár személyzete már korábban, máshol megjelent.
-
Vincze Tamás: Alkotás és iskolateremtés – Pedagógiai tanszék a Tiszántúl egyetemén 1918 és 1941 között: (Oktatáskutatás a 21. században 5. kötet) Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2017, 193 lap
146-148Megtekintések száma:254Vincze Tamás: Alkotás és iskolateremtés – Pedagógiai tanszék a Tiszántúl egyetemén 1918 és 1941 között - recenzió
-
A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA
104-122Megtekintések száma:261A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.
-
Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen
Megtekintések száma:299Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető -
Hatvani István – Egy polihisztor életútja
Megtekintések száma:3052018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
fizikusról,
orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába. -
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész
Megtekintések száma:313A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig. -
A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949
Megtekintések száma:330Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
következtetéseket. -
ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)
126-145Megtekintések száma:253Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.
Adatbázis logók
