Keresés

Keresési eredmények

• Magyarországi sertésintegrációs modellek átfogó gazdasági értékelése

  73-78

  Marczin Tamás

  Megtekintések száma:

  11

  Jól látható, hogy a világ mezőgazdaságában a vezető ágazatok egyik fő innovációs lépése az integráción keresztüli összefonódások kiépítése. Ennek oka, hogy nagyobb vevőkört képesek elérni, másrészt ezt a szélesebb fogyasztói réteget sokkal homogénebb termék szortimenttel tudják ellátni. Tehát végső soron piaci lehetőségeiket nagyban javítják az együttműködés által. A fent említett ágazatok közül kiemelhető a sertésszektor. Európa vezető sertéstartó országaiban az együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. Alapjait a Római Szerződés 39. cikkelye fektette le, amely a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célozta. Az évek során jelentős integrációs modellek jöttek létre ezek egyike a dániai modell, amely mára nagyságrendileg a vertikum 93%-át foglalja magában „Legfőbb ilyen az integrált termelési rendszer, amely pénzügyileg jutalmazza a termelőt a választott feldolgozó sikeréből” (MICHAEL, 2012). A rendszerváltás előtt hazánk sertéstermelésében jelentős szerepet játszott az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus, amelynek célkitűzése volt többek között a hazai mezőgazdaság hatékonyságának növelése. Ennek köszönhetően egy speciális integrációs forma jött létre. A rendszerváltást követően az ágazat helyzete jelentősen megváltozott. A tulajdonviszonyok átrendeződésével és az új piaci csatornák követelményei által az ágazat versenyképessége nagyban visszaesett. Több törekvés is volt az évek során, azonban ezt a hatást napjainkra sem sikerült maradéktalanul ellensúlyozni. A fentiek ismeretében célul tűztem ki, hogy a szakirodalom alapján megvizsgáljam a jelentősebb Európai és hazai integrációs tevékenységeket. Ezután pedig javaslatot tegyek az esetleges fejlesztési lehetőségekre.

• A kézműves cukrászipar jelenlegi helyzete magyarországon

  37-46

  Ladányi Krisztina

  Megtekintések száma:

  33

  A magyarországi kézműves cukrásziparban az elmúlt évtizedekben számos változás ment végbe. A rendszerváltás után az 1990-es években fellendült a szakma, ez a lendület egészen a 2008-as gazdasági világválságig kitartott, mely teljesen átalakította, megnehezítette az ágazat helyzetét. 2008 előtt sem volt problémamentes ez a szektor, de a válság begyűrűzése után egyre több gonddal kell megküzdenie cukrászainknak, ilyen például a szakképzés, szakemberek képzettsége, felkészültsége, alapanyag használat, feketegazdaság, multinacionális cégek térnyerése, stb. Ezen túl előtérbe kerülnek a mesterséges anyagok és félkész termékek használata, amelyek rontják a szakma presztízsét. Dolgozatom fő célkitűzése a magyarországi hagyományos kézműves cukrászati iparág helyzetének és az azt befolyásoló legfontosabb tényezőknek a feltárása. Ezzel együtt egy összefoglaló képet kívánok adni a cukrászat múltjáról, jelenéről és jövőéről. A kutatásaim alapján megállapíthatom, hogy a magyar kézműves cukrászipar központi problémája a kézműves cukrászipari termékek háttérbeszorulása a piacon. Erre a fő problémára közvetlenül hatást gyakorol a multinacionális láncok és pék szakma térnyerése, feketegazdaság megléte, illetve hozzájárul az oktatásbeli problémák.

• A Béke Agrárszövetkezet a gazdasági változások tükrében

  79-86

  Rákos Mónika

  Megtekintések száma:

  10

  A Béke Agrárszövetkezet is végigjárta azt a göröngyös utat, amely a szegénységtől, a létbizonytalanságtól, a tévedésektől elvezetett a stabil gazdasági alapokig, a körültekintően tervezett, szervezett gazdálkodásig. A Béke Agrárszövetkezet fejlődése ugyanakkor sajátos, egyéni út is. A területi és létszámbeli növekedés mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén országos hírű teljesítményeket eredményezett a nyolcvanas években. Jelenleg azonban a Szövetkezet is számos problémával küzd. A vezetőség keresi a kitörési pontokat és ezekhez többek között a különböző uniós pályázati lehetőségek révén igyekszik forrásokat biztosítani.