dEjournals Nyitóoldal
Gazdálkodástudományi Közlemények
Regisztráció Nyitólap Aktuális Megjelenés előtt Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Gazdálkodástudományi Közlemények

Évf. 9 szám 2 (2021)
Cikkek

GAZDAGODÓ GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEDŐ SZEGÉNYEK JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉG LATIN-AMERIKÁBAN

Megjelent:
2021-12-01
Szerző
Abuczki Marianna
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
jövedelmi egyenlőtlenség polarizáció Latin-Amerika
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Abuczki , M. (2021). GAZDAGODÓ GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEDŐ SZEGÉNYEK JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉG LATIN-AMERIKÁBAN. Gazdálkodástudományi Közlemények, 9(2), 5-11. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/12882
Absztrakt

A jövedelmi egyenlőtlenségek manapság jobban előtérbe kerülnek azáltal, hogy nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országokban is egyre jelentősebb problémát jelentenek. A történelem során számos olyan időszak található amikor a jövedelmi egyenlőtlenség nagy mértéket öltött, nincs ez másképp napjainkban sem. A kérdés így nem az, hogy létezik-e, hanem hogy mekkora az egyenlőtlenség mértéke. Kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen káros következményei vannak a jövedelmi egyenlőtlenségnek a társadalomra nézve. Latin-Amerika az egyik olyan térség, ahol nagyon mély a szakadék a gazdagok és a szegények között. Ez a probléma Latin-Amerikában olyan kérdéseket vet fel, mint például, hogy egy adott ország mekkora egyenlőtlenséget képes elviselni és milyen mértékben bomlasztja ez a társadalmat. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy mivel a társadalmi polarizáció felerősödik, ennek következtében szűkül a középréteg. 

Hivatkozások
  1. Barría, C. (2019): Los países de América Latina donde más, ha crecido la pobreza extreme https://www.bbc.com/mundo/noticias-49923889 Letöltés: 2020.10.07
  2. CEPAL (2019): Social Panorama of Latin America. Ecomomic Commission for Latin America and the Caribbean, United Nations 254 p. ISBN 978-92-1-047954 https://repositorio.cepal.org/bitstream/handle/11362/44989/1/S1901132_en.pdf
  3. Csáki Gy. – Farkas P. (2008): A globalizáció és hatásai, Európai Válaszok. Napvilág Kiadó, Budapest, 378 p. ISBN 9789639697003
  4. Farkas, P. (2002): A fejlődéselméletek hatása a világgazdaság perifériáin. Magyar Tudomány 47. évf. 7. szám pp. 880-889.
  5. Gál, J. (2016): A korrupció is hátráltatja a latinamerikai növekedést https://kitekinto.hu/latin-amerika/2016/02/16/a_korrupcio_is_hatraltatja_a_latinamerikai_novekedest
  6. Mexicanist (2019): Why Uruguay has the best income redistribution in Latin America https://www.mexicanist.com/l/organic-agriculture2/ Letöltés: 2020.10.19.
  7. Milanovic, B. (2005): Worlds Apart. Measuring International and Global Inequality. Princeton University Press, Princeton, 240 p. ISBN 0691130515
  8. Rodrik, D. (2014): A globalizáció Paradoxona. Demokrácia és a világgazdaság jövője. Corvin Kiadó, Budapest, 390 p. ISBN 9789631361810
  9. Skidmore, E.T. – Smith, H.P. (2005): Modern Latin America. Oxford University Press, Oxford, New York, 495 p. ISBN 0195170121
  10. Molina, G. G. (2014): Inequality is stagnating in Latin America: should we do nothing? The Guardian https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2014/aug/27/inequality-latinamerica-undp
  11. Tinbergen, J. (1972): Factors Determining Income Distribution. Journal of Economic Issues, Vol. 6. No. 4. pp. 207-216