Keresés

Keresési eredmények

• A magyarországi palliatív és hospice ellátás új eleme, a debreceni Hospice-Palliatív Terápiás Osztály

  48-57

  Porkoláb Gyöngyi

  Dózsa Csaba László

  Megtekintések száma:

  214

  Magyarországon a hospice-palliatív ellátás fejlődése során fokozatosan integrálódott a hazai egészségügyi ellátórendszerbe, folyamatosan alkalmazkodva a demográfiai trendekhez és a népegészségügyi kihívásokhoz. Az életvégi emberi méltóság megőrzése mára általános elfogadott horizontális elvként jelenik meg a hazai egészségügyben, mely trendnek megfelelően az elmúlt években számos településen, intézményben alakítottak ki elkülönített palliatív-hospice részlegeket; jelenleg hazánkban 96 hospice egészségügyi szolgáltató működik állami, alapítványi és egyéb támogatásokból. Debrecenben 2017-ben kezdte meg működését a Hospice-Palliatív Terápiás Osztály 20 krónikus ággyal, 120 óra/beteg/hó otthonápolási kapacitással együtt. Az osztálynak jelenleg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Kenézy Gyula Egyetemi Campusa ad otthont. Az osztály működését 2015-ös megalakulása óta folyamatosan támogatja a Debreceni Hospice Ház Alapítvány, amely azonban egészségügyi feladatot nem lát el. A debreceni hospice ellátás kapcsán kiemelendő továbbá a széles kör számára nyitott Méltóság Mezeje Társadalmi Program szerveződése, mely társadalmi szemléletformáló program komoly eredménnyel zárult, hiszen jelentős mértékben tulajdonítható innovatív programelemeinek, hogy a hospice-palliatív ellátás társadalmi szintű megértése, elfogadása erősödött. Összegezve elmondható, hogy bár a hospice ellátás fókuszában az élet végi gondozás áll, hiányterületet tölt be azáltal, hogy szemlélete az élet értékességére, az őszinteségre, egymás tiszteletére, a gondoskodás fontosságára tanít meg, ezért a folyamatos és fenntartható működése helyi és országos szinten is kapacitás- és infrastrukturális fejlesztést igényel, valamint az otthonápolás finanszírozási feltételeinek növelését a hamarosan megjelenő Nemzeti Palliatív Stratégia irányelvei mentén.

• A gyógyszerészi gondozás lehetőségei az ortopédiai gyakorlatba

  35-47

  Karácsonyi Zoltán

  Erdei Tamás

  Megtekintések száma:

  82

  A klinikai gyógyszerészet a XX. század végén fejlődött ki az Amerikai Egyesült Államokban, melynek nem titkolt célja a gyógyszerész szakma szerepkörének a bővítése, valamint a betegspecifikus gyógyszeres terápia optimalizációja. Ebből a szemléletváltásból alakult ki a gyógyszerészi gondozás definíciója, mely mind a klinikumban, mind a közforgalmú gyógyszerellátásban teret hódított. Míg a gyógyszerészi gondozás egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásai jobban vizsgálhatóak a nagyobb betegszámú közforgalmú gyógyszerellátási láncok esetében, kevésbe vizsgált a klinikai gyógyszerészek által végzett gondozás szerepe az ortopédiai szakellátást végző intézményekben, holott a fellelhető tanulmányok pozitív eredményeket hoztak az egészségügyi ellátás minőségére és költséghatékonyságára vonatkozóan.

• Debreceni iskola-egészségügyi modellprogram : egészség a kezdetektől

  65-74

  Papp Csaba

  Megtekintések száma:

  169

  2019. október 11-én avatott Egészségfejlesztési Intézetben egy országosan egyedülálló iskola-egészségügyi program indult Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával a Pósa u. 1. szám alatt a Debreceni Egyetem Klinikai Központ részeként. Mint köztudott a 26/1997. (IX. 3.), az 51/1997. (XII. 18.) és a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján működő iskola-egészségügyi ellátás keretében az általános- és középiskolás diákok kétévente, úgynevezett „indikátor” (2., 4., 6., 8., 10. és a 12.) években vesznek részt kötelezően szűrővizsgálatokon. A DAEFI célja, az iskola-egészségügyi feladatok és kiegészítő vizsgálatok egy központban történő összehangolása, modellprogram keretében. A koronavírus járvány után a 2021-2022-es tanév volt az első teljes év, hogy a DAEFI koordinálásával zajlottak a jogszabály által meghatározott szűrések, melyek szülői beleegyezés esetén EKG vizsgálattal és prevenciós előadásokkal is kiegészültek. Ennek az első évnek a tapasztalatait mutatjuk be.

• Az állami és a magán egészségügy fogyasztói szemmel Magyarországon

  14-22

  Szigeti Szilárd

  Megtekintések száma:

  434

  A tanulmány kérdésköre a magyarországi lakosság állami és magán tulajdonú és finanszírozású egészségügyi szolgáltatásokról adott véleménye. Kapcsolat áll fenn a fogyasztók korcsoportja és a számukra elfogadható egészségügyi szolgáltatói forma között. Primer kvantitatív kutatás (N=1196) rámutat, egy állami tulajdonú intézményben kínált szolgáltatásért saját zsebből történő fizetés inkább elfogadhatatlan. Az 54 évnél idősebb generációnak van a legkevesebb tapasztalata a magánegészségüggyel, míg a legtöbb a 36-41 év közötti generációnak. A magyar felnőttkorú lakosság szerint a magán egészségügyi szolgáltatásokat a közfinanszírozott ellátással szemben a kevés várakozási idő, gyors időpont foglalás, emberibb bánásmód, páciensközpontúság és kellemes környezet jellemzi.

• Ápolás és betegellátás alapszakos - gyógytornász szakirányon tanuló hallgatók által ellátott feladatok és a szakmai tanulmányaikhoz kapcsolódó tapasztalatok felmérése a COVID-19 elleni védekezésben

  32-46

  Besenyei Blanka

  Nagy Attila Csaba

  Balajti Ilona

  Megtekintések száma:

  78

  A COVID-19 okozta járványügyi helyzet hatására az egészségtudományi alapszakon tanuló hallgatók segítségére felmerült az igény az betegellátásban. Kutatásunk célja, hogy felmérést készítsünk arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a debreceni gyógytornász hallgatók a járványügyi védekezés idején. Kérdőíves módszerrel információt szerettünk volna gyűjteni arról, hogy a hallgatók, milyen mértékben tudták hasznosítani az eddig tanultakat és hogyan járult hozzá a megélt gyakorlati tapasztalat a szakmai fejlődésükhöz.

• A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény vonatkozásai a pszichiátriai betegek ellátásával összefüggésben

  47-56

  Bányai Gábor

  Megtekintések száma:

  80

  Az emberi méltóság tekinthető az emberi lét alapjának, s ezt minden ember számára biztosítani törekszenek a jogszabályok. Ez a fajta jogegyenlőség megkívánja, hogy embertársaink között indokolatlan különbséget ne tehessen se az állam, se a társadalom. A megkülönböztetés tilalma tehát a jogegyenlőség megerősítéseként szolgál és a védendő tulajdonságok között említi a fogyatékosságot is. Ennek megfelelően a fogyatékossággal élő személyek méltóságának és jogainak védelmére külön figyelmet kell fordítani az élet minden területén.
  A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetését követően megkezdődött a hazai szabályozás harmonizációja a fogyatékosság új definíciója alapján. Az új definíció a pszichés károsodással élő személyeket is nevesíti. Az így létrejött jogi védelem célját, hatását, illetve az esélyegyenlőség megteremtésére vonatkozó további szükséges intézkedéseket vesszük számba az egészségügyi, azon belül is a pszichiátriai ellátás tekintetében.