A klinikai gyógyszerészet a XX. század végén fejlődött ki az Amerikai Egyesült Államokban, melynek nem titkolt célja a gyógyszerész szakma szerepkörének a bővítése, valamint a betegspecifikus gyógyszeres terápia optimalizációja. Ebből a szemléletváltásból alakult ki a gyógyszerészi gondozás definíciója, mely mind a klinikumban, mind a közforgalmú gyógyszerellátásban teret hódított. Míg a gyógyszerészi gondozás egészségügyi rendszerre gyakorolt hatásai jobban vizsgálhatóak a nagyobb betegszámú közforgalmú gyógyszerellátási láncok esetében, kevésbe vizsgált a klinikai gyógyszerészek által végzett gondozás szerepe az ortopédiai szakellátást végző intézményekben, holott a fellelhető tanulmányok pozitív eredményeket hoztak az egészségügyi ellátás minőségére és költséghatékonyságára vonatkozóan.