Az olvasás az egyén tanult képessége, ami lehetővé teszi írott szöveg megértését és értelmezését. Az OECD országokban a szövegértés terén mért PISA (Programme for International Student Assessment) pontszámok fokozatos romlása alapján felvethető, hogy az olvasás tanításában szükség lehet új megközelítések kidolgozására, elsősorban a jelenlegi módszerekkel rosszul boldogulók számára. Az olvasástanítás hagyományosan a hang-betű megfeleltetés (silabizálás) elsajátításával kezdődik a betűkön alapuló írásrendszert használó országokban. Magyarországon a továbblépést rendszerint az egyes szótagokat alkotó betűk hangos összeolvastatása jelenti. Az agyműködés sajátosságaira fókuszáló kutatások felvetik az ortográfiás-morfológiai szegmentálásra alapozott módszerek igen eredményesek lehetnek. A továbbiakban bemutatásra kerül egy, a betű-bigram-morféma tagoláson alapuló, jelenleg pilot szakaszban járó, ún. ortográfiás olvasástanítási módszer, ami a jelenleg ismert neurobiológiai alapokra építve az agyi ventrális vizuális feldolgozólánc sajátosságait igyekszik figyelembe venni. A módszer lényege, hogy az olvasástanulás során a teljes szavak összeolvasás során, a betű – bigram (két, az adott nyelvben gyakran egymás mellé kerülő betű) – morféma (a legkisebb, már önálló jelentéssel bíró nyelvi egység) hierarchia szerint halad a tanulás. A gyerekek kezdettől fogva összefüggő magyar szöveget olvasnak hangos olvasással, mely biztosítja, hogy a gyerekek kontextuálisan gazdag környezetben találkozzanak az írott nyelvi elemekkel. Az ortográfiás olvasástanítási módszer jelentőségét a jövőbeli kontrollált vizsgálatok eredményei dönthetik el.

Absztrakt

A kutatási munka során CK2 inhibitor tartalmú alginát mikrogyöngyöket formuláltunk polimerizációs módszerrel. Egyes készítményekben segédanyagokat használtunk a formulálás során a hatóanyag penetrációjának javítása és a készítményeink stabilitásának növelése érdekében. A hatóanyagot tartalmazó nátrium-alginát keverékhez Transcutol® HP-t adtunk és a kapott eredményeket a segédanyag nélküli mikrogyöngyökkel összehasonlítottuk. A készítményekkel különböző gyógyszerforma vizsgálatokat végeztünk, meghatároztuk a kapszulázási hatékonyságot, a duzzadási viselkedést, enzimatikus stablilitási vizsgálatot és in vitro kioldódási vizsgálatot végeztünk. A formulációk sejtéletképességi vizsgálatához MTT tesztet végeztünk Caco-2 sejtvonalon. Végül a készítmények antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásait értékeltük. A Transcutol® HP alkalmazásával a formulációban javult a CK2-inhibitor készítményben történő stabilitása és permeabilitása.

A gerincferdülés és egyéb mozgásszervi rendellenességek korai felismerése kritikus jelentőségű a hatékony kezelés és az érintettek életminőségének javítása szempontjából. A technológia lehetővé teszi az iskolavédőnők számára, hogy pontosabb diagnózist állítsanak fel, és időben javaslatokat tegyenek a szükséges beavatkozásokra. Jelen tanulmányban bemutatjuk a védőnők szerepét az iskolai egészségügyi szűrésben, és a Tartás Pajtás eszközt, ami az iskolai védőnői szűrés támogatására jött létre. Több védőnő bevonásával teszteltük valós környezetben ezt az eszközt, és elemeztük annak lehetőségeit és korlátait. A tanulmányban bemutatott eredmények az IML4E nemzetközi projekt keretében valósultak meg.

A polifarmácia (polipragmázia) veszélye abban áll, hogy a több krónikus betegségben szenvedő általában idősebb korosztályt érinti, akikre ezenfelül kevésbé jellemző a gyógyszeres adherencia. Emiatt fontos ezen páciensek gyógyszeres terápiájának követése a gyógyszertárakban, ahol megtörténhet probléma esetén a visszacsatolás a háziorvosok, szakorvosok felé. Ezen okból kifolyólag kulcsfontosságú az gyógyszerészi gondozás kialakítása. A polifarmáciás betegek esetén a nem megfelelő gyógyszeres terápia nagymértékben fokozza a nemkívánatos gyógyszer hatások kialakulását és így fokozza a mortalitási és morbiditási mutatókat. A tények ismeretében elmondható, hogy bár a gyógyszerészi gondozás többlet költséggel jár, az általa kiszűrt nemkívánatos hatások azonban kiadás csökkenést jelentenek.