Keresés

Keresési eredmények

• Az utánpótlás korú labdarúgók sérüléseinek jellemzői

  43-54

  Szalánczi Zoltán

  Takács Dániel

  Megtekintések száma:

  1006

  Napjainkra a modern egyéni- és csapatsportban a technikai és taktika képességek elérték a határukat. A versenyelőny megszerzésének egyetlen lehetősége a fizikaiés mentális fejlesztésben rejlik. Ez az előny azonban a teljesítőképesség határainak folyamatos feszegetésével jár, mely gyakran sérülések indikátora lehet. Kutatásunkban a sportés azon belül a labdarúgásban leggyakrabban előforduló sérülésekkel kívánunk foglalkozni. A publikáció első felében a felnőttekre jellemző sérüléstípusokat határozzuk meg a nemzetközi szakirodalom alapján, majd ezeket hasonlítjuk össze az utánpótláskorúaknál előfordulókkal egyéni kutatásunk alapján. Az akadémiai rendszer kiépülésével és a modern futball fizikális követelményeinek növekedésével a fiatal labdarúgók is egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A kutatásban arra keressük a választ, hogy a még fejlődés alatt álló játékosok esetében ennek a nagy terhelésnek vannak-e olyan következményei, melyek bizonyos sérüléstípus számának emelkedésével járnak, vagy megegyezik-e a felnőtteknél tapasztalt előfordulási adatokkal és jelleggel.

• Fiatalok fizikai aktivitásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata

  121-130

  Szőnyi Krisztina

  Tuza Alexandra

  Megtekintések száma:

  251

  A nem megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás következtében egyre több fiatal szenved krónikus betegségben. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérje egy hazai (Tiszafüred) és egy határon túli (Nagyvárad) intézmény 5., 7. és 9. osztályos tanulóinak egészségmagatartását, fizikai aktivitását. A vizsgálatban összesen 206 fő vett részt, a kérdőív szociodemográfiai adatokra, valamint fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket tett fel. A folytonos változók átlagos pontszámai közötti eltéréseket Mann–Whitney tesztekkel, a kategorikus változók gyakoriságbeli eltéréseit pedig Fisher-féle egzakt próbák segítségével értékeltük. Míg a tiszafüredi gimnázium tanulóinak 88%-a gondolja úgy, hogy elegendő testmozgást végez, ez az arány a nagyváradi gimnázium tanulóinak esetében 81%..Az iskolán kívül végzett fizikai aktivitás gyakoriságában (p=0,304), valamint a testmozgásról alkotott vélemény tekintetében (p=0,267) a két intézmény között nincs szignifikáns különbség. Az eredményeink alapján elmondható, hogy mindkét intézményben népszerű a fiatalok körében az iskolán kívül végzett testmozgás.

• Határmenti ifjúság gazdasági és társadalmi viszonyulása a térséghez

  109-123

  Ludescher Gabriella

  Megtekintések száma:

  118

  A tanulmány Kelet-közép Európa három országának – Lengyelország, Ukrajna és Magyarország – egy-egy határmenti megyéjének ifjúságát (17-19 éves) kutatja. A kutatás hipotézise, hogy az ifjúságnak a területi identitása szignifikáns összefüggésben van határontúli gazdasági, társadalmi tevékenységével. Kutatási feltételezésként fogalmazódott meg az is, hogy azok a fiatalok értékelik a viszonyulásukat a szomszédos nemzetekkel „nagyon pozitívan”, akik gyakrabban utaznak külföldre, vagy/és rokoni kapcsolat fűzi ahhoz a nemzethez. A tanulmány a hipotéziseit a következő kérdések mentén tárgyalja:

  • a határmenti fiataloknak mi a véleményük a saját régiójúkban lévő lehetőségekről,
  • mennyire érzik erősnek a kapcsolatukat, városukkal, megyéjükkel, régiójukkal, Európával, illetve saját etnikai csoportjukkal.
  • Továbbá a vizsgálat tárgya az is, hogy az adott határmenti térség, milyen hatással van a megkérdezettek életére, a szomszédos országokhoz milyen kapcsolat, illetve gazdasági tevékenység fűzi a célcsoportot, valamint milyen gyakran szoktak külföldön járni és azt milyen célból teszik.

  Kutatás fontos eleme volt a határmenti terület gazdasági és társadalmi hatásának mérésén túl az is, hogy a szomszédos nemzetekhez, milyen a viszonyulásuk a megkérdezetteknek. A vizsgálatra kiválasztott régiók különleges földrajzi adottságokkal rendelkező régiók, de emellett komoly gazdasági és társadalmi nehézségekkel küszködő térségek is. Ezen területek versenyképessége és jóléte egyre inkább attól függ, hogy az ott élő emberek és az ott élő vállalkozások optimálisan ki tudják-e használni valamennyi területi előnyt, mint például szomszédos ország gazdaság- és munkaerő- piacát, szolgáltatásokat, infrastruktúrát, valamint a nemzetközi kapcsolatokat. A gazdaság versenyképességének fejlődése függ más területekkel való kapcsolatok kiépítésétől. Az eddigi kutatások (Hardi, 2001) azt bizonyítják, hogy a jelenlegi vállalkozások a keleti térségben nem tudtak élni a régió elhelyezkedéséből fakadó lehetőségekkel. Ez magyarázható e térségek posztszocialista mivoltával is. Az 1990-as évektől az észak-kelet európai régiókban határmenti együttműködések kezdenek megjelenni, de a 2004-es Európai Uniós csatlakozás lehetővé teszi a vizsgált országok közül Magyarország és Lengyelország számára az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E mozgás mellett a technológia és az ötletek áramlása, valamint a határmenti kooperáció a területi fejlődés egyre fontosabb elemévé válik, megjelennek a komparatív előnyök is. A vizsgálati célcsoportként többek között azért választottuk a 17-19 éves korosztályt, mivel ők az új lehetőségekbe beleszülettek és azok a mindennapi életük részévé váltak. Remélhetőleg az elkövetkezendő tíz évben e korosztály tagjai a területi elhelyezkedésük és kapcsolataikból adódóan a határon átívelő gazdasági és társadalmi kohézió motorává válnak.