Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Innovative IT solutions in health and sport - the importance of wearable devices, Internet of Things, artificial intelligence and Big Data
    87-114
    Megtekintések száma:
    335

    Az egészségügy jelentős humán- és pénzügyi forráshiánnyal küzd. Ennek leküzdésére az egyik mód a megelőző orvoslásra való összpontosítás, a sport népszerűsítése és a fejlett informatikai eszközök alkalmazása az egészségügyi ellátásban. Ezen eszközök közé tartoznak a viselhető eszközök, az IoT („Internet of Things”, Dolgok Internete), a Big Data és az AI (Artificial Intelligence, mesterséges intelligencia). Ennek a narratív áttekintő cikknek a célja, hogy bemutassa a terület jelenlegi állását, hogy támogassa a szakirodalom feldolgozását az új kutatások kezdetén, áttekintve a főbb szakirodalmakat, amelyek az adatkezelés három funkciójára összpontosítanak: az adatgyűjtésre, -tárolásra és -feldolgozásra. A tanulmányok számszerűsítéséhez lekérdezéseket futtattunk a ScienceDirect, PubMed, Web of Science, Google Scholar adatbázisokban. A lekérdezésekben használt kulcsszavak a következők voltak: „Internet of Things”, „Big Data”, „Artificial intelligence” és „Wearable devices”, kiegészítve az „health” és „sports” kifejezésekkel, így összesen 8 lekérdezést futtattunk le minden adatbázisban. Csak olyan tudományos cikkeket választottunk ki, amelyek konkrét eredményeket tartalmaznak, az egészségügyben vagy a sportban használt IKT-eszközöket mutatnak be, és teljes mértékben elérhetőek voltak intézményünk hálózatáról, így 35 cikket vizsgáltunk meg. A lekérdezések eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a szakirodalom több, mint 50%-a 2019 óta jelent meg, tehát a téma jelenleg erősen kutatott terület. A Science Directben átlagosan a publikált munkák 59,57%-a, a PubMedben 74,49%-a, a Web of Science-ben pedig 77,18%-a jelent meg 2019-től. A fent említett informatikai eszközök az egészségügy és a sport területén jelentősek. Jelentőségük leginkább a megelőző orvostudomány és az orvosi kutatások innovációjának előmozdításában érhető tetten.

  • A szakképzés, mint a jövőbeli felsőoktatás kapuja a digitalizáció és a mesterséges intelligencia világában
    220-235
    Megtekintések száma:
    89

    A napjainkra már természetesnek tűnő digitalizációs folyamatok és a 2022 óta egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia megjelenése egyre inkább triviálissá válik a szakképzésben is. A szakképzés, mint korábban is potenciális kaput nyitott az adott egyénnek a korai munkaerőpiaci megjelenéséhez. A XX. század végére szinte minden szakma részben vagy egészben alkalmazta a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia lépésről lépésre épül be a köznevelés és a szakképzés rendszerébe az egyes szakmák speciális jellegéből adódóan. A digitalizáció és később a mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődése strukturális átalakulásokat indukált a munkaerőpiacon és ezzel egyidőben elvárta az oktatási rendszerekben való szükségszerű változást. Az alapvető didaktikai fogalmak átértelmeződtek, legyen az elméleti vagy gyakorlati, a transzverzális készségek egyre inkább felértékelődnek. A munkaerőpiaci elvárások napjainkban is egyedi tanulási útvonalakat igényelnek, amelyeknek már a nemzetközi elvárásoknak is meg kell felelniük. A szakképzés szerepe már jóval túlmutat hagyományos funkcióin, mivel egy lehetséges út a felsőoktatásba. A tanulmány célja annak elemzése, hogy a technológia-alapú szakképzési modellek miként járulnak hozzá a felsőoktatásra való felkészítéshez, különös tekintettel a digitális transzformáció és az MI által generált kompetenciakövetelményekre.

  • Közösségi média, telemedicina, mesterséges intelligencia, robotizáció – Hogyan hat a digitális technológia fejlődése a szociális munkára?
    189-218
    Megtekintések száma:
    633

    Az IKT használat a szociális munkások körében igen elterjedt, nagy részük használja a digitális technológiát és a közösségi médiát, online tartják a kapcsolatot klienseikkel és egyre többen vannak, akik online konzultálnak. Léteznek automatizált kezelések is, melyben segítő közreműködésére szükség sincs, külföldön a robotok már megjelentek az idősgondozásban, a gyermekbántalmazás és az öngyilkosságok megelőzéséhez algoritmusokat használnak, a szenvedélybetegek kezelése során pedig a virtuális valóságot. Hogyan hat mindez a szociális munkára, mint hivatásra, milyen szakmai és etikai kérdéseket vet fel a technológia használata? Milyen új készségekre van szüksége a szociális munkásoknak és hogyan kell újraértelmezniük szerepeiket a XXI. században? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.