dEjournals Home Page
Acta Agraria Debreceniensis
Current Archives Search Author Guide Submit online
Register Login

Acta Agraria Debreceniensis

No. 2 (2023)
Articles

Effect of Silver willow “Russian olive” (Elaeagnus angustifolia) on extensive sheep management

Published:
December 1, 2023
DOI Linkhttps://doi.org/10.34101/actaagrar/2/10687
Authors
Krisztina Varga,
István Csízi
View
Keywords
Elaeagnus angustifolia Grassland diversity Soil analysis Balázs's coenology Borhidi's degree of degradation
License

Copyright (c) 2023 by the Author(s)

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Varga, K., & Csízi, I. (2023). Effect of Silver willow “Russian olive” (Elaeagnus angustifolia) on extensive sheep management. Acta Agraria Debreceniensis, 2, 157-162. https://doi.org/10.34101/actaagrar/2/10687
Abstract

We carried out a study in the Karcag Research Institute, which affected the areas of narrow-leaved silver willow. In the framework of this research, we performed Balázs's coenology, and thus established the degree of Borhidi degradation, which resulted in the fact that the areas of the silver willow were degraded practically irreversibly, the diversity of the grassland has decreased. We consider it very important to study these grassland areas of silver willows, as they can provide an additional fodder base for sheep grazing, which will also increase the sustainability of the grassland. The obtained soil analysis results show that the soil samples of the silver willow areas are richer in nitrogen (p-value: 0.006) and phosphorus (p-value: 0.003) than the examined control area.

References
  1. Abizov, E.A.–Tolkachev, O.N.–Malchev, S.D.–Abizova, E.V. (2008): Composition of biologically active substances isolated from the fruits of Russian olive (Elaeagnus angustifolia) intriduced in the European part of Russia. Pharmaceutical Chemistry Journal, 42, 696–698. https://doi.org/10.1007/s11094-009-0203-5
  2. Anon (1927): A szikes területek fásítása. Kertészet, 1, 54.
  3. Anon (1928): Olajfűz (Eleagnus) mint sövény. Kertészet, 2, 43.
  4. Bajor, Z.–Zimmermann, Z.–Szabó, G.–Fehér, Zs.–Járdi, I.–Lampert, R.–Kerény-Nagy, V.–Penksza, P.–L. Szabó, Zs.–Székely, Zs.–Wichmann, B.–Penksza, K. (2016): Effect of conservation management practices on sand grassland vegetation in Budapest, Hungary. Applied Ecology and Environmental Research, 14, 233–247. http://dx.doi.org/10.15666/aeer/1403_233247
  5. Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növény cönológia alapján. Agrártudományok, 1, 25–35.
  6. Balogh, L.–Dancza, I.–Király, G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. Természerbúvár Alapítvány Kiadó: Budapest–Magyarország. pp. 61–92.
  7. Bartha, D.–Csiszár, Á. (2012): Keskenylevelű ezüstfa. Elaeagnus angustifolia. In Inváziós növényfajok Magyarországon. Csiszár, Á. ed.; Pátria Nyomda ZRT: Budapest, Magyarország–pp. 115–119.
  8. Bartha, D.–Mátyás, Cs. (1995): Erdei fa-és cserjefajok előfordulása Magyarországon. Sopron Kiadó: Sopron, Magyarország–pp. 1–223.
  9. Bernátsky, J. (1913): A szikes talajok növényzete, különös tekintettel a befásítás kérdésére. Erdészeti Kísérletek, 15, 93–103.
  10. Binder, I. (1901): Néhány kiváló mézelő–fa és növény. A kert, 7, 142–144.
  11. Bittsánszky, A.–Pilinszky, K.–Kerti, B.–Veres, A.–Czakó, M.–Gyulai, G.–Kőmíves, T. (2014): Az Elaegnaceae fajok ammónium metabolizmusa. In Növénynemesítés a megújuló mezőgazdaságban–XX. Növénynemesítési Tudományos Nap–Budapest–Hungary–18.03.2014; Veisz, O. ed.; MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság: Budapest–Magyarország. pp. 80–85.
  12. Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartástípusa, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. KTM-OTVH-JPTE kiadványa: Pécs–Magyarország. pp.1–93.
  13. Botta-Dukát, Z.–Balogh, L. (2008): The most importent invasive plants in Hungary. HAS IEB: Vácrátót–Magyarország. 1–255.
  14. Bölöni, J.–Molnár, Zs.–Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetáció tipusok leírása és határozója. ANéR 2011. MTA ÖBKI: Vácrátót–Magyarország–pp. 420–441.
  15. Cansev, A.–Sahan, Y.–Celik, G.–Taskesen, S.–Ozbey, H. (2011): Chemical properties and antioxidant capacity of Elaeagnus angustifolia L. fruits. Asian Journal Chemistry, 23, 2661–2665.
  16. Che, Q.–Chen, J.–Du, H. (2014): Structural characterization and antioxidant activities of polysaccharides extracted from the pulp of Elaeagnus angustifolia L. International Journal of Molecular Sciences, 18, 11446–11455. https://dx.doi.org/10.3390%2Fijms150711446
  17. Csiszár, Á.–Korda, M. (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: Budapest–Magyarország. pp. 1–239.
  18. Dancza, I. (2012): Az inváziós növények elleni küzdelem Európában, különös tekintettel az EPPO operatív tevékenységére és hazai vonatkozásaira. Növényvédelem, 48, 2–14.
  19. Dehgan, M.H.–Soltani, J.–Kalantar, E.–Farnad, K.–Kamelinejad, M.–Khodaii, Z.–Hatami, S.–Nathanzi, M.M. (2014): Characterization of an antimikribial extract from Elaeagnus angustifolia. International Journal of Enteric Pathogens, 2, e20157. https://doi.org/10.17795/ijep20157
  20. Diószegi, S. (1813): Orvosi Füvész Könyv, mint A’ Magyar Füvész könyv praktika része. Csáthy György: Debreczen–Magyarország–pp. 1–396.
  21. Dorschner, J. (1931): Szikes talajokon telepített kertek növényzete. Kertészeti Szemle, 3, 324–326.
  22. Gencsi, L.–Vancsura, R. (1992): Dendrológia. Mezőgazda Kiadó: Budapest–Magyarország–pp. 1–728.
  23. Hamidpour, R.–Hamidpour, S.–Hamidpour, M.–Shahlari, M.–Sohraby, M.–Shahlari, N.–Hamidpour, R. (2017): Russian olive (Elaeagnus angustifolia L.): From a variety of traditional medicinal applications to its novel roles as active antioxidant, anti–inflammatory, anti.mutagenic and analgesic agent. Journal of traditional and Complementary Medicine, 7, 24–29. https://doi.org/10.1016/j.jtcme.2015.09.004
  24. Hansson, M.–Fogelfors, H. (2000): Management of semi-natural grassland; results from a 15-year old experiment in southern Sweden. Journal of Vegetation Science, 11, 31–38. https://doi.org/10.2307/3236772
  25. Kalocsai, R.–Schmidt, R.–Szakál, P.–Giczi, Zs. (2002): A talajvizsgálati eredmények értelmezése. Acta Agronomica Óváriensis, 42, 3–10.
  26. Kárpáti, L. (1982): A Fertő táj madárvilágának ökológiai vizsgálata. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1, 111–203.
  27. Kertlap. Available online: www.kertlap.hu (accessed on 19. 05. 2020.)
  28. Khamzina, A.–Lamers, J.P.–Vlek, P.L. (2009): Nitrogen fixation by Elaeagnus angustifolia in tha reclamation of degraded croplands of Central Asia. Tree Physiology, 29, 799–808. https://doi.org/10.1093/treephys/tpp017
  29. Király, G. (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő–Magyarország–pp. 1–616.
  30. Kiss, E. (1897): Adatok a külföldi fanemek tenyésztésének kérdéséhez. Erdészeti Lapok, 36, 20–28.
  31. Korda, M. (2019): A Magyarországon inváziós fafajok elterjedésének és elterjesztésének története. PhD értekezés. Soproni Egyetem. Sopron 2019.
  32. Kozák, L. (2011): Élőhely-kezelés. Debreceni Egyetem, Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma: Debrecen Magyarország 1–86.
  33. Lády, G. (1952): Országfásítás -Mezővédőerdősávok telepítése és egyéb fásítási feladataink. Mezőgazdasági Kiskönyvtár, 7, 1–176.
  34. Mágocsy–Dietz, S. (1906): Az olajfa hazánkban. Erdészeti Lapok, 45, 478–479.
  35. Magyar, P. (1929): Szikes fásítási kísérletek a püspökladányi telepen. Erdészeti kísérletek, 31, 24–62.
  36. Okmen, G.–Turkcan, O. (2013): A study on antimikrobial, antioxidant and antimutagenic activities of Elaeagnus angustifolia L. leaves. The African Journal of Traditional, Complementary and Alternative Medicines, 11, 116–120. https://dx.doi.org/10.4314%2Fajtcam.v11i1.17
  37. Pápay, G. (2016): Cserjeirtás után magára hagyott, legeltetett és kaszált gyepterületek vegetációjának összehasonlító elemzése parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14, 37–48.
  38. Pászthory, Ö. (1935): Fásítsuk az Alföldet. Erdészeti Lapok, 74, 759–765.
  39. Penksza, K.–Fehér, Á.–Saláta, D.–Pápay, G.–Falusi, E.–Kerényi-Nagy, V.–Szabó, G.–Wichmann, B.–Szemethy, L.–Katona, K. (2016): Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14, 31–41.
  40. Penksza, K.–Pápay, G.–Házi, J.–Tóth, A.–Falusi, E.–Saláta, D.–Kerényi-Nagy, V.–Wichmann, B. (2015): Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) mintaterületeken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 13, 31–44.
  41. Perevolotsky, A.–Seligman, N.G. (1988): Role of grazing in Mediterranean rangeland ecosystems. Bioscience, 48, 1007–1017.
  42. Rapaics, R. (1928): A szikesek fásítása. Növényvédelem, 221–224.
  43. Sahan, Y.–Gocmen, O.–Cansev, A. (2015): Chemical and techno-functionnal properties of flours from peeled and unpleeled oleaster (Elaeagnus angustifolia). Journal of Applied Botany and Food Quality, 88, 34–41. https://doi.org/10.5073/JABFQ.2015.088.007
  44. Stefán, E. (2018): Az alsószuhai szőlőhegy tájtörténeti és botanikai vizsgálata. Botanikai Közlemények, 105, 129–142.
  45. Tóth, A. (2012): Tapasztalatok a spontán beerdősülésről a Közép–Tisza–völgyében. Acta Biologica Debrecina-Supplementum Oecologica Hungarica, 27, 223–235.
  46. Ya, W.–Shang-Zhen, Z.–Chun-Meng, Z. (2014): Antioxidant and antitumor effect of different fractions of ethyl acctate part from Elaeagnus angustifolia L. Advance Journal of Food Science and Technology, 6, 707–710. https://doi.org/ 10.19026/ajfst.6.98
  47. Yiridim, I.–Gökce, Z.–Yilmaz, Ö. (2015): The investigation of biochemical content of Elaeagnus angustifolia. Journal of the Turkish Chemical Society, 2, 34–41.
Most read articles by the same author(s)