Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLAT TESTNEVELÉS ÓRÁN A RÖPLABDA SZABÁLYOK ELMÉLETI OKTATÁSÁBAN
    Megtekintések száma:
    472

    A testnevelés tantárgy – a többi tantárgyhoz hasonlóan – sajátos műveltségtartalommal bír és elsődleges célja, hogy a mozgásos cselekvésen keresztül a személyiséget formálja. Ebből a szempontból egy a tantárgyak közül. Ugyanakkor az egyetlen a tantárgyak közül, amely a test, a fizikum fejlesztésével foglalkozik, dea testnevelés és a sport belső értékei alatt, annak csak rá jellemző műveltségtartalmát értjük. „A műveltségtartalom kifejezés gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a mozgásos cselekvések rendszerét, valamint a hozzájuk kapcsolódó intellektuális ismereteket” (Rétsági 2011).A testnevelés órán különböző mozgásos cselekvések tanulása, gyakorlása zajlik, melynek jelentősége, hogy a tanulók motoros képességét, fizikai fittségét (MÜLLER et. al. 2013. MÜLLERet.al.2017), mentális egészségét (BORBÉLY-MÜLLER 2008) egyaránt fejleszti. Prevenciót jelenthet nagyon sok deformitás vagy betegség kialakulásában, így az egészség megőrzéséhez, megtartásához is hozzájárul (MOSONYI et.al. 2013., MÜLLER 2015). Az elmúlt években ezt felismerte több multinacionális élelmiszeripari vállalat is (Danone, Nestlé), melyek különböző programokkal támogatják az iskolás gyerekek rendszeres testmozgását (RÁTHONYI-ODOR – RÁTHONYI, 2016). Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a diákok megszeretik és igénylik a rendszeres testmozgást. Ehhez olyan tartalommal kell megtölteni az iskolai testnevelés foglalkozásait, amely komoly, erőfeszítést igénylő (azaz legyen fejlődést inspiráló kihívás), de ugyanakkor minden tanuló számára biztosítson sikereket és szórakozást. Ez, a sokszor erősen különböző tanulókhoz alkalmazkodó (differenciált) tantárgyi munka a sportszakemberek, a testnevelő tanárok feladata (H. EKLER, 2013). A kutatásban bemutatott új módszerrel egy eddig még nem alkalmazott eljárást mutatunk be.

  • A VEZETŐ-, MENTORTANÁR SZEREPE, ÉS SZEMÉLYES FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BIPOLÁRIS MENTORI KAPCSOLATBAN
    Megtekintések száma:
    111

    A mentori munka során gyakran vetődik fel az a kérdés, hogy vajon a hallgató, vagy a gyakornok számára mennyire válik modellé a mentor? Mi lehet az oka annak, hogy egyesek pusztán tevékenységükkel, személyiségük megnyilvánulásával, a teljes iskolán belüli létükkel visszatükrözik azokat az értékeket és mintákat, amelyeket maguk képviselnek és ezáltal a hallgatók követik, tisztelik őket? Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a mentori feladatot? Ezen kérdések megválaszolása motivált a kutatás elkészítésére, melynek célja, hogy meghatározzuk a mentortanár szerepét a mentorálási folyamatban, és hogy bemutassuk, melyek a mentor - hallgató kapcsolat sikerességének és hatékonyságának ismérvei. A kutatás kérdéseinek megválaszolásához kérdőíves vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatban gyakorlatvezető tanárokat és mentortanárokat kérdeztünk (n=30) meg, akiknek 63%-a nő, 36,7%-a férfi (átlagéletkor 51, minimum: 38, maximum: 65). 66,7%-a már több mint 20 év pedagógus munkakörben eltöltött tapasztalattal rendelkezik. A megkérdezettek 11,9%-a tanít a testnevelés és sport műveltségterületen. Eredményeink azt mutatták, hogy a vezető-, mentor tanárnak meghatározó szerepe van a mentorálási folyamatban és a személyes hatása lényeges tényezője lehet a tanárjelöltek pályán maradásnak. A mentorállás folyamatában az új felé nyitottság, a kölcsönös tisztelet és a kritikus, empatikus mentori viselkedés a legösztönzőbb a bipoláris mentori kapcsolatban. A hallgatói magabiztosságot a szakmai tudásra építő, ösztönző tanári magatartás növeli a leginkább. A mentorokat a saját fejlődésük szempontjából pedig leginkább az együttműködő, pozitív hozzáállású hallgatók inspirálják, de legalább ennyire ösztönzően hat rájuk a hallgató érdeklődése a tanítás és a tanárrá válás iránt. Érdekesség, hogy nem az erőteljes vezetői irányítás, hanem a fejlesztő jellegű, reflektivitást feltételező mentori irányítás, ami megjelenik a tanítások során.

  • GROSS MOTOR SKILLS AND PHYSICAL ACTIVITY LEVEL: IS THERE ANY GENDER DIFFERENCES IN NINE YEARS OLD CHILDREN?
    Megtekintések száma:
    251

    Proper growth and development of young school children require mastering different skills, especially gross motor skills - basic locomotor and manipulative skills. It is essential to monitor the physical activity of nine-year-old children necessary for further proper development and healthy habits, which will continue into adulthood. This study aims to determine physical activity level, BMI, and gender differences in the performance of gross motor skills in children aged nine years (± six months). The study involved 40 participants (20 girls and 20 boys). Their body height, body weight,

    and body mass index were 140.46 ± 5.72 cm; 37.84 ± 8.21 cm; and 19.09 ± 3.56, respectively. All participants completed the Physical Activity Questionnaire for Children and performed the Test of Gross Motor Development, Second Edition (TGMD-2), and two sub-tests of BOT-2 (Speed and Agility and Upper-Limb Coordination). T-test for independent samples was used to compare groups according to physical activity level (physically active and inactive group) and explore interactions with gender and BMI, and gross motor skills variables. F-values, p-values, and partial eta squared (ɳ2) values were reported as MANOVA outcomes. The results showed a significant difference between physical activity level and locomotor skills but not in manipulative skills. Further research should focus on various exercise programs that contribute to developing skills and participation in organized physical activity of children of different ages.

  • EGYETEMI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HATÁSA A HALLGATÓK FITTSÉGI ÁLLAPOTÁRA
    Megtekintések száma:
    426

    A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, fiatal felnőttek fizikai fittsége romló tendenciát mutat. E folyamat okainak megvizsgálásához releváns adatokra van szükség. Ennek érdekében a 2017-18-as tanévtől kezdve, egy longitudinális felmérés-sorozat keretében az egyetemi testnevelés órák és sportfoglalkozások hatását vizsgáltuk meg. Első ütemben hatvan inaktív hallgató, férfiak és nők egyaránt (a Debreceni Egyetem tanulói) fittségi állapotát mértük fel a mozgásprogram elkezdése előtt, majd utána. A vizsgálatban résztvevők heti egy alkalommal 90 perces sportfoglalkozásokon (pilates, spinning, wellness-általános kondicionálás, alakformálás) vettek részt. A szemeszter elején és végén a résztvevők a Hungarofit tesztrendszerből ismert három motoros próbát (ingafutás (Beep teszt), karhajlítás-nyújtás, felülés) hajtottak végre.

    Eredményeink azt mutatták, hogy a négy sporttevékenység az aerob teljesítőképességre, a felső végtag és a hasizom-törzs erő-állóképességére is eltérő módon hatott. Bár a nemzetközi ajánlások heti 150 perc fizikai aktivitást javasolnak, heti egyszeri másfél órás közepes intenzítású mozgással is fejleszthető. a motoros képességek szintje.

  • A MENTORÁLÁS MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI A LEENDŐ TESTNEVELŐ TANÁROK KÉPZÉSÉBEN
    Megtekintések száma:
    474

    A magyar oktatási rendszer nagyon sok változáson ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Változtak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók képzési formái, így a tanárképzés is folyamatosan módosul. A közoktatás, a tanárképzés megreformálásnak szükségességét a hazai és nemzetközi tesztek, mérésekkel alátámasztott romló tendenciája indokolja.

    Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a leendő testnevelő tanári képzésben a mentorálásnak milyen kulcsmozzanatai vannak. Melyek azok a tényezők, amelyek a testnevelés sajátosságaiból adódóan másféle megoldásokat kívánnak a folyamatban. Mik azok a tényezők, amelyek nehezítik a pályakezdő pedagógusok nevelő – oktató munkáját.

    A mentoráltat ért negatív hatások csökkentésére és a pozitív dolgok erősítésére, valamint a korai pályaelhagyás visszaszorításában sokat tehet a mentor. A mentor képes csökkenteni ezeket a hatásokat. A mentor, mint példa segíthet a pozitív énkép kialakításában.