Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.

Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra.