Keresés

Keresési eredmények

• Evaluating the Entrepreneurial Performance in South America. Case of Chile

  13-28

  Gonzalez Flores Oscar

  Megtekintések száma:

  134

  The research objective is to explore Chile's entrepreneurial landscape by assessing individual characteristics and institutional factors through a 'pillars' framework and compare it against Colombia, and Brazil; to identify socio-economic, individual, and institutional differences using the Global Entrepreneurship Index (GEI); to apply bottleneck approach to highlight areas requiring policy intervention. GEI features individual and institutional stage variables in a method where every variable collaboratively interacts, incorporating 14 foundational elements and three sub-indexes: attitudes, abilities, and aspirations. Ranking 18th on the GEI globally and the best in Latin America, Chile excels in key entrepreneurial pillars, showcasing strengths in innovation and a robust entrepreneurial culture. Brazil closely rivals Chile in competition and networking, emphasizing political and economic influence. Colombia surpasses Chile in internationalization and growth-stimulating policies but faces challenges like historical conflicts and wealth distribution. This study identified areas where immediate policy intervention may be necessary by examining Chiles's entrepreneurial ecosystem. The Penalty for Bottleneck (PFB) technique identified the weakest pillars highlighting process innovation, competition, and internationalization. The primary component identified as a bottleneck for resource allocation is Process Innovation, accounting for 73% of the allocation, followed by Competition at 23%. The findings show that allocating more resources to process innovation may improve greatly the overall GEI score. 

• Innovation, Artificial Intelligence in Contingent Work-Force Management

  571-590

  Matonya Michael M.

  Megtekintések száma:

  669

  In recent years, the global use of contingent workers is rapidly increasing despite the increasing quantity of artificial intelligence applications in business. The question is "how these companies leverage the use of artificial intelligence to enhance contingent workforce's management?". The ideal goal of this paper is to develop a purely conceptual application of innovation, artificial intelligence (AI) adjacent to contingent workforce management(CWM). The researcher used qualitative information gathered from various authors and observations to reinforce the usage of AI. One of the critical tools to integrate with contingent workforce management for reduction of time spent on human resource administrative tasks is AI. There must be a transformation of thinking, accepting positive organizational change, utilization of technology and openness to new technology to foster  AI. Along with that, integrating contingent workforce management with AI reduces risks and costs, increases efficiency and quality of work. Innovation and Artificial intelligence have been used in five pillars performance of contingent workforce management to mitigate the challenges associated with it.

• Környezeti index és Környezeti Városi Reziliencia Index értékeinek számítása négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és négy Győr-Moson-Sopron megyei település esetében

  17-29

  Greutter-Gregus Éva

  Megtekintések száma:

  121

  A globalizáció és az urbanizáció számtalan kihívással állítja szembe a különböző településeket. A globális problémákra az érintettek fenntartható projektek révén igyekeznek gyógyírt nyújtani. A Brundtland Bizottság 1987-es fenntartható fejlődés definíciójának megalkotása óta a fenntarthatósági szemlélet a gazdaság valamennyi dimenzióját átjárja, így a környezeti dimenziót is. Magyarországon az IBM készített tanulmányt (Lados – Horváthné Barsi, 2011), melyben kulcsszerepet kap az élhető város definíciójában meghatározott zöld, fenntartató megoldások keresése. A fenntartható városok sajátságai, hogy ellenállnak a katasztrófáknak, a sokkhatás bekövetkezte után visszatérnek az egyensúlyi állapotba (Seeliger, Turok, 2013). A rezilienciát a fenntarthatóság egyik pilléreként is említhetjük. Az UN-Habitat közleményében úgy fogalmaz a reziliencia bármely városi rendszer azon képességére utal, hogy képes ellenállni többszöri sokkhatásnak és abból gyorsan felépülni, valamint képes fenntartani a szolgáltatásai folytonosságát (OECD, 2018). Tanulmányomban az ország legkeletibb és legnyugatibb megyéje esetében kívánom prezentálni a népességszám alapján kiválasztott négy-négy legnagyobb városuk környezeti indexének és Környezeti Városi Reziliencia Indexének (KVRI) eredményeit, ezzel feltárni az ország keleti és nyugati határánál vizsgált települések helyzetét a környezeti dimenzió vonatkozásában.

• Az olimpiai reformcsomag indokoltsága jó gyakorlatok alapján

  Csiza Marton

  Megtekintések száma:

  263

  Az ötkarikás játékok mindig a sport és a teljesítmény csúcsát jelentette. Az újkori olimpiák négy évente kerülnek megrendezésre, a helyszínt a jelentkező városok közül választják ki. Kutatásomban arra voltam kíváncsi, mi az oka a rendezési kedv csökkenésének. Ennek megválaszolása érdekében megvizsgáltam 2 sikeresnek mondott Olimpiát (2000 Sydney, 2012 London), annak reményében, hogy be tudok azonosítani más rendező országok számára is adaptálható sikertényezőket. Szekunder kutatást végeztem, áttekintettem a kapcsolódó nemzetközi- és hazai kutatásokat, az elérhető gazdasági adatokat. A dokumentumelemzés során megállapítottam, hogy az utóbbi két-három évtizedben a rendezés várható költségei jelentősen megnőttek, jellemző az alul tervezés. A kutatás eredményeképp megállapítottam, hogy a sikeres szervezés legfontosabb pillérei a megfelelő szervezőbizottság, a mindenre kiterjedő lehetőség és kockázat elemzés, a pontos tervezés, a tervezés során a fenntarthatóság szem előtt tartása, a folyamatos kontrolling a költségek felett, a magánszektor általi támogatottság, az önkéntesek munkája.

• Egy KKV múltja, jelene, jövője

  303-313

  Baksi Zsolt

  Megtekintések száma:

  376

  A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.

• Minőségfejlesztés a felsőoktatásban - indikátorok és visszajelzések szerepe a tantárgyfejlesztésben

  1-10

  Bedzsula Bálint

  Megtekintések száma:

  159

  Napjainkra a vevőközpontúság és a folyamatokban való gondolkodás a tartós versenyképesség csaknem megkerülhetetlen alappillére lett az üzleti világ számára. Ez a szemlélet elégedett vevőket, csökkenő költségeket, hatékony munkavállalókat jelent az elkötelezetteknek. Ugyanakkor a felsőoktatás szereplői ezzel a gondolkodásmóddal még csak ismerkednek. Számos tényező katalizálja a minőség kérdésének előtérbe kerülését, folyamatszempontú megközelítését. Ez a megközelítés nem új a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem számára. A Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék, amely az egyetem vezető oktatója és kutatója a minőségmenedzsmentnek, gyakorlati válaszokat, megoldásokat keres ebben a helyzetben saját tevékenységei fejlesztésére. Ehhez kapcsolódva cikkem különböző példákat mutat be a felsőoktatási folyamatok különböző szintjein.