Keresés

Keresési eredmények

• Felsőoktatási továbbtanulási preferenciák összehasonlítása a munkaerőpiac igényeivel

  382-392

  Gebei Tímea

  Vincze Szilvia

  Megtekintések száma:

  377

  A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.

• Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán

  116-130

  Mélypataki Gábor

  Lipták Katalin

  Megtekintések száma:

  744

  A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

• Labour Economics - A technológiai fejlődés oldaláról

  1-11

  Boros József

  Megtekintések száma:

  33

  A technológiai fejlődés hatása a munkaerőpiacra és az innovációs folyamatokra kiemelkedő fontosságú kutatási terület. Jelen tanulmány célja a technológiai újítások megjelenésének és gyakoriságának vizsgálata a tudományos publikációkban, különös tekintettel a Journal of Labour Economics folyóiratra 2000 és 2020 között. A kutatás során tartalomelemzési módszer került alkalmazásra, melynek keretében 1405 cikkben 8 különböző technológiai fejlődésre utaló szó és kifejezés (például: technológia, mesterséges intelligencia, gépi tanulás) keresése történt meg. A keresések során a találatok száma és éves megjelenési trendjei is elemzésre kerültek. A vizsgálat során 9469 találatot sikerült azonosítani, melyek azt mutatják, hogy az esetek 64,7%-ában legalább egyszer előfordult valamely technológiai kifejezés. Az éves trendek elemzése alapján csak bizonyos kulcsszavak (technológia, mesterséges intelligencia és gépi tanulás) esetében figyelhető meg növekedés. A cikkek kisebb részében, mindössze 1%-ában található legalább 50 alkalommal említés technológiai vonatkozású kifejezésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a technológiai fejlődés témája jelentős szerepet kap a munkaerőpiaci kutatásokban, a megjelenési gyakoriság és a mélységi elemzések jelentős változatossággal rendelkezik. A technológiai fejlődésre utaló kifejezések megjelenésének növekedése főként a mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén figyelhető meg. Az eredmények egyetlen folyóiratra vonatkoznak, így további kutatások szükségesek más munkaerőpiaci folyóiratok bevonásával a reprezentativitás érdekében.

• Munkaerő-piaci mutatók elemzése az Észak-Alföld régióban 2018 és 2022-es években

  1-18

  Csástyu Lilla

  Megtekintések száma:

  44

  Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom. 

   

• A duális képzés bevezetésének nemzetközi tapasztalatai néhány ország példáján keresztül

  Toth Katalin

  Megtekintések száma:

  163

  Magyarországon 2015-ben bevezetésre került a duális képzés.  A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A duális képzés nemzetközi szinten is egyre jelentősebb szerepet tölt be a felsőoktatásban, segítve az oktatás, az átadott tudásanyag modernizálását és előmozdítva a vállalatok és az egyetemek kapcsolatának erősödését. A cikk célja, hogy bemutassa a duális képzés rendszerét és az eltelt időszakban összegyűjtött nemzetközi tapasztalatokat. a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.

• Munkaerőpiaci kereslet vizsgálata az építőipari szakmák esetében

  512-519

  Sztányi Róbert

  Megtekintések száma:

  163

  Tanulmányomban megvizsgálom az építőipari termelés és azon belül is a lakásépítést befolyásoló tényezőket 1921- től napjainkig. Ezen számok tükrében az építőiparban dolgozók számának folyamatos változásait értékelem, illetve hogy a vizsgált körülményekre hogyan tud reagálni a munkaerőpiac. A cikkben célom rámutatni, hogy a különböző hatásokra a szakemberek száma nem tud rugalmasan változni. A nagyobb  beruházási években, illetve a jobb kereseti lehetőség miatt kivándorolt szakemberek hiánya komoly gondot okoz. Ennek ellentétes pólusa, amikor a gazdasági válság éveiben a beruházási kedv hiányában munkaerő  többlettel rendelkezik az építőipar.

• Munkaerő- vagy tehetséghiány? – Fogalmi különbségek feltárása a hatékony gyakorlati alkalmazás érdekében

  180-190

  Héder Mária

  Megtekintések száma:

  305

  A hazai munkaerőpiac kettős állapotot elszenvedve párhuzamosan éli meg a munkaerőhiány és munkanélküliség helyzetét. Munkaerőpiaci* szempontból mindkét eset súlyos következményekkel járhat, azonban, míg a munkanélküliség oldaláról a munkavállalók érintettek, addig a munkaerőhiány mértékét leginkább munkáltatói oldalról lehet érzékelni. A munkaerőhiány jellegéből fakadóan napjainkra több szinten sújtja a munkaadókat (tudás hiány, szakember hiány, szakmunkás hiány stb.), melyek közül az egyik legérzékenyebb területté a tehetséges munkavállalók hiánya vált napjainkra. Nagyon fontos azonban a két fogalom között különbséget tenni, hiszen nem ugyanazt jelentik, gyakran mégis szinte szinonimaként használják a munkaerőhiány és tehetséghiány kifejezéseket. A kutatás célja szekunder elemzések révén meghatározni a munkaerőhiány és tehetséghiány közötti főbb különbségeket melyek mentén a fogalmak helyes értelmezése és a gyakorlati azonosíthatóság támogatható szervezeti szinten.