Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A szervezeti belső kommunikációt gátló tényezők
    162-180
    Megtekintések száma:
    643

    Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a választott szervezet dolgozói mennyire tartják fontosnak a szervezeti belső kommunikációt, milyen gátló tényezők akadályozzák annak hatékony működését.

  • The Middle East perspective of Corporate Social Responsibility
    282-291
    Megtekintések száma:
    247

    Corporate social responsibility (CSR) in the Middle East is gaining more importance than in the past. Although it still remains more about philanthropy and charity, it moves towards a more strategic approach which includes formalizing ways of giving, as a set of non-random actions, and focuses more on addressing social ills and environment, economic challenges, that are hindering development. However, the business in the region has not yet taken the step to fully integrate the CSR into their core business operations. The most common challenges that facing the CSR implementation are the lack of government requirements and incentives, spreading awareness, building CSR partnership model, going beyond the marketing and PR campaigns, and full integration of CSR into the business strategy. In this paper, we aim to introduce the current state of the CSR in the Middle East and its perspectives, besides reviewing its evaluation stages, motivations, and current challenges. Moreover, we aim to examine CSR common practices through examples from the financial sector. The research method applied in this research is based on secondary data sources and we have used desk research to illustrate most important points and findings on the topic.

  • A fejlődés a vállalati folyamatokban rejlik
    358-369
    Megtekintések száma:
    254

    Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik. 

  • Sportcivilek-konceptualizációs kérdések és kísérletek
    127-135
    Megtekintések száma:
    154

    A KSH legutóbb publikált statisztikai adatai a nonprofit szervezetek szféráján belül mutatnak rá arra a jelenségre, hogy néhány év alatt (2011 és 2015 között) a szűkülő nonprofit szférából a sporttal foglalkozó klasszikus civilek számbeli szerepe nőtt, és a klasszikus civileken belül is erősödött a sport szerepe, de nem az alapítványok, hanem az egyesületek javára. A KSH módszertana alapján vetődik fel a kérdés és adja az apropót, hogy miként is lehet ma egy civil szervezetet sportcivilnek minősíteni. Ugyanarra a szakterületre amellett, hogy különböző adatokkal találkozhatunk, úgy tűnik, hogy különféle konceptuális megközelítések léteznek és nincs egységes szabályzás, valamint a már meglévő adatok is kérdéseket vetnek fel. Az általánostól a konkrétig megközelítésben arra keressük a választ, hogy miként lehet egy civil szervezetet sportcivilnek tekinteni, és ennek a plurális megközelítésnek miféle következményei is lehetnek.

  • Sportcivilek-ellenőrzés, beszámolási sajátosságok
    289-299
    Megtekintések száma:
    240

    Az ellenőrzés, mint vezetési funkció nem mondható egy, a vezetési szakirodalmakban különösen preferált vizsgálati témának, hasonlóan igaz ez a civil szervezetek témakörére is. Magyarországon a rendszerváltást követően intenzívvé váló nonprofit, azon belül pedig a civil szféra lényegesen meghatározóvá vált. 2017-ben a 61 151 nonprofit szervezet 15,2%-a sport cél szerinti tevékenységű, az 53 613 klasszikus civil szervezet (egyesületek és alapítványok) esetében ez az arány magasabb, 16,2%. Ezeknek a szervezeteknek különös sajátossága a támogatásokkal kapcsolatos különös összefüggés, mely a KSH aktuális adatai szerint mára támogatásfüggőséggé vált (a bevételek közel 2/3-a támogatás). Ezért válhat érzékennyé a téma, amennyiben egy szervezet ugyanis nem tud elszámolni támogatásokkal, vagy nem tud megfelelni a törvényi elvárásoknak, úgy az összefüggésben lehet a vezető ellenőrzői funkciójával, és rávilágít a civil szervezetek és az ellenőrzés összefüggésére. Tanulmányunkban az ellenőrzés mint vezetési funkción keresztül kívánjuk röviden áttekinteni a téma sajátosságait, ahol eredményeink szerint ezek a szervezetek egy jelentős része nem is igazán tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. 

  • Folyamat-innovációs eszközök és stratégiák a termelésmenedzsment területén
    148-162
    Megtekintések száma:
    342

    Folyamat-innováció módszere segít megvalósítani a termelési folyamatokban azokat a lehetőségeket, amelyek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Alkalmazásával akár 30% feletti változás is elérhető a termelékenység növekedésében, valamint a költségek, készletek és átfutási idők csökkentésében. A folyamatfejlesztés során nincs szükség bonyolult módszerekre. A mindenki által használható, logikus, egyszerű eszközök ereje abban rejlik, hogy mindenki képes megtanulni, megérteni, alkalmazni, és gyors visszacsatolást adni a működésről. A napjainkban nyújtott lehetőségek jelentős változást hoztak a gyártórendszerek kialakításában, működtetésében. A kiberfizikai rendszerek megjelenése, a big data nyújtotta lehetőségek és a „dolgok internete” (Internet of Things) erőteljes kutatási potenciált jelenítettek meg a logisztikai, gyártási rendszerek hatékonyabb működtetésében. A hálózati együttműködésben rejlő lehetőségek, a gyártásban áramló anyagok nyomkövetéséből származó információk és a gépek közötti kommunikáció a gyártási folyamatok széleskörű optimalizálására adnak lehetőséget. A kutatás során bemutatott eszköztár nem csak a közvetlen termelésben használható, hanem az értékteremtő folyamat majdhogy nem minden része felbontható rutinszerű cselekvések sorrendjére, így a problémák okai elemezhető és a folyamat egyes részeinek fejlesztése könnyebben megvalósítható.

  • Testing the Sametest-effect in a BSc-level Business Communication Course Examination
    10-15
    Megtekintések száma:
    86

    Using secondary data, we empirically examine two biasing effects that may arise in the written evaluation of large groups of students. Suppose the students take the examination in consecutive groups, and we wish to avoid the distortion caused by tests of different difficulty. In that case, we can decide to use the same examination questions. However, the danger of the "same test effect" arises, according to which the group writing later can perform better if it receives information from the examinees in the previous round. Using the same examination tests cannot be recommended if that effect is significant. Another related potential phenomenon is the "revealed sameness effect". Accordingly, if the examinees are aware of the repetition of the questions, it significantly increases the scores of the following group. We tested these phenomena using the data of a three-round written examination. A previously published analysis of a larger sample found that the "same test effect" can be expected if the students decide in which round they take the examination. Since it was possible to freely register for the examination rounds for the assessment analyzed in this study, we assume that the "same test effect" will be significant. Based on the literature, we also expected that the "revealed sameness effect" would occur in the third round. The performed linear regression analysis (N=77) only found some weak evidence for the 'revealed sameness effect' but not for the 'same test effect'.

  • Sportcivil társaságok – megközelítések és tények
    158-166
    Megtekintések száma:
    249

    Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV.  törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.

  • The Dunning–Kruger Effect in Knowledge Management Examination of BSc Level Business Students
    14-21
    Megtekintések száma:
    226

    The Dunning-Kruger effect (DKE) in higher education evaluation is one of the current research areas of psychology, educational science, and management science (in our case). Its importance is that the less prepared one is, the less accurately one can judge what performance is expected of him. What is more, he will err more and will overestimate himself. The present study aims better to understand the phenomenon with new, small-sample empirical results. The study is part of a research series that has been ongoing at the University of Debrecen since 2015. It not only quantitatively expands the literature but also includes the course of Knowledge Management among those examined. During the research, students were asked both before the examination (N = 63) and after the examination (N = 76) to guess how many points they would achieve on a multiple-choice test. It supports the presence of DKE, both in the case of pre-examination and post-examination self-evaluations. Using four multivariate linear regression models, we examined whether the sign value or absolute value of the errors made during the guesses show a correlation - in addition to the available control variables - with the test score. Our results showed that the more accurate the pre-examination and post-examination estimations were, the higher the students' actual score was, while the less they tended to overestimate their preparation. This supports the presence of DKE, both in the case of pre-exam and post-exam self-evaluation.

  • A stressz és a szabadidősport jelenléte a mai emberek életében
    74-86
    Megtekintések száma:
    597

    A mai embereket rendkívűl sok dolog lefoglalja, mint például a munka, a család, a tanulás, ezért a szabadidejüket olyan tevékenységekkel próbálják eltölteni, amelyek elősegítik őket a relaxációban, megnyugvásban, feltöltődésben.  Elmondható, hogy a mai világ emberei le vannak terhelve, sokkal stresszesebbek és idegesebbek, próbálnak a legjobban teljesíteni, hogy megfelelően éljenek. Sok embernek nehezére esik a kommunikáció, a közösségi élet. Rengetegen vannak, akik rákényszerűlnek arra, hogy otthonról is dolgozzanak, mivel a projektek és többhetes határidők nem várnak. Ezek mellett még rengeteg dolgot el kell végezni, kell foglalkozni a gyermekekkel, kell szórakozni, figyelni kell az egészségre, háztartást kell irányítani stb., így kevés idő marad arra, hogy azt végezzék az emberek amit igazából szeretnek. A kutatásomban felmértem a romániai és magyarországi lakosok szabadidős szokásait, a sportban való aktivításukat ugyanakkor az aktív rekrációs tevékenységekhez  való hozzáállásukat (N=273). Az eredmények azt mutatják, hogy még mindig a passzív szabadidős tevékenységek (tv nézés, olvasás, zenehallgatás, internetezés) a legnépszerűbbek az emberek körében, bár legtöbben ülő munkát végeznek. Azok az emberek, akik szabadidejükben sportolnak, sokkal felfrissültebbnek érezték maukgat, továbbá jobb volt a hangulatuk, pozitívabban gondolkodtak. Főleg azok a sportok kerülnek előtérbe, amelyeket az emberek a szabadban, a parkokban űzhetik.

  • Sportokkal foglalkozó civil szervezetek jellegzetességei, különös tekintettel a foglalkoztatásra
    701-711
    Megtekintések száma:
    456

    A cikk célja a Magyarországon és Romániában működő civil szervezetek sajátosságainak összehasonlítása, különös tekintettel a sportokkal foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. Vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy a két ország civil szervezeti szektora számos hasonlóságot mutat, ezek között pedig azt is meg kell említeni, hogy hasonlóan jelentős a lemaradása a nyugat-európai civil szférától. A civil szervezetek foglalkoztatási jellegzetességére jellemző, hogy körükben kifejezetten nagy az önkéntes munkavállalók szerepének jelentősége, azonban a fizetett munkavállalók jelenléte is megfigyelhető.

  • A Debreceni Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak tanulási motivációra irányuló vizsgálata
    69-79
    Megtekintések száma:
    149

    Tanulmányunk célja a felnőttkori tanulás témakörének bemutatása. Ennek érdekében először meghatározzuk a tanulás definícióit és fontosságát az ember életében. Ezt követően kitérünk a felnőtt korban történő tanulás történelmi hátterére és alakulására. Bemutatásra kerül a felnőttkori tanulás motivációja különböző motivációs elméletek függvényében. A tanulmány második felében egy kezdeti kutatás kerül bemutatásra, melynek középpontjában a felnőttkori tanulás motivációja áll.  Kutatásunk alanyai fiatal felnőttek, akik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakán folytatják tanulmányaikat. Arra szeretnénk válaszokat kapni, hogy a különböző tényezők milyen mértékben motiválják a fiatal felnőtteket tanulmányaik során. Az eredményekkel képet szeretnénk adni mind az oktatók, mind a versenyszférában dolgozó humánpolitikai szakembereknek arról, hogy miképp jellemezhető a vizsgált hallgatók tanulási motivációja. A kutatást a későbbiekben nagyobb mintára is kívánjuk majd kibővíteni.

  • Sportcivil szervezetek és az emberi erőforrások összefüggése
    146-154
    Megtekintések száma:
    225

    A KSH minden év tavaszán az ELEKTRA rendszeren keresztül rögzíti a civil szervezetek előző évi, elsősorban humán és gazdasági jellegű tevékenységi adatait. Ez az adatforrás általában irányadó a hazai civil szektor tevékenységének megítélése során, ugyanakkor kiadványtárukban elérhető, a non-profit szektor legfontosabb jellemzői elnevezésű tájékoztató, mely elsősorban leíró statisztikai módszerre építve csupán átfogó jelleggel ismerteti a szektor legfontosabb sajátosságait. Párhuzamosan emellett minden évben elérhető az ennek háttértárát jelentő adatbázis, mely a másodelemzést végezni kívánó kutató számára mélyebb összefüggések feltárására is lehetőséget biztosít. Tanulmányunk célja ennek a nagy területnek csupán egy kisebb részét jelentő, elsősorban a támogatások és a humán erőforrások közötti összefüggések feltárása különösen amiatt, mivel ennek a szektornak a humán erőforrás bázisa a foglalkoztatottak és önkéntesek között oszlik meg és kérdéses, hogy van-e a támogatásoknak hatása a foglalkoztatásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a támogatások és humán erőforrások között van összefüggés, ahol elsősorban a magán jellegű támogatásoknak van erősebb hatása mind az önkéntességre, mind a munkaviszony jellegű foglalkoztatásra.

  • A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei
    625-636
    Megtekintések száma:
    261

    Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.

  • Önkéntesség a sportban
    217-230
    Megtekintések száma:
    611

    Kutatásunk tárgyát a sportönkéntesség és annak motivációs hátterének vizsgálata jelentette. Célunk volt, hogy megvizsgáljuk a fiatal felnőttek önkéntes tapasztalatait az önkéntesség területén. Célunk volt továbbá elemezni, hogy milyen területeket választanak a sportban leginkább az önkéntes munkavégzésre és mi motiválja a sport területén őket erre. A kérdőíves kutatásunk alapját az önkéntesség „4 W” (who, what, where, why) koncepciója jelentette, azaz a kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk a sportönkéntesség vonatkozásában. Összesen 371 fiatal felnőtt (átlagéletkor= 23,93, sd=9,93) által kitöltött kérdőív adatait elemeztük SPSS statisztikai szoftver segítségével, ahol számítottunk alapstatisztikát (átlag, szórás, medián, módusz), az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát használtunk. A válaszadók több, mint 75%-a dolgozott már önkéntesként. Az önkéntes munka egyik legnépszerűbb területe a sport volt. A legfrekventáltabb önkéntességi terület a fiatalok körében az iskolai és diák valamint az egyetemi sport volt, mely után a versenysport, illetve a szabadidősport területe bizonyult a legnépszerűbbnek. A fiatal önkéntes munkavégzők motivációjában „a jó hangulat”, a „szeretem a sportot”, a „csapatmunka”, a „munkatapasztalat”, a „tanulás és képességfejlesztés” és a „karrierperspektíva” állt. Az önkéntes munkavégzésben a sportesemények és sportclubok területén a szervezési, marketing és kommunikációs területek voltak a legnépszerűbbek, ahol már a válaszadóknak tapasztalatai voltak. Jelentős eltérést tapasztaltunk abban, hogy a sporteseményeken való önkéntes munkavégzés területeiben a szervezés, marketing terültén a magyarok 61%-a dolgozott, a más országok válaszadói csupán 34,2%-a (p<0,05). A kommunikáció területén a más országok válaszadóinak magasabb értékét (45,7%), tapasztaltuk a magyarokkal (33,7%) szemben (p<0,05).

  • Sportcivil szervezetek – számok a támogatások növekedése mögött
    126-134
    Megtekintések száma:
    170

    A KSH adatgyűjtési tevékenységének köszönhetően a nonprofit szervezetekre vonatkozó átfogó adatok mind adatbázis, mind tájékoztató formájában elérhetőek. A gazdasági adatok között feltűnik az az évről-évre hasonló nagyságú, domináns támogatási részesedés. Különös tekintettel a klasszikus civil szervezetekre ez egyértelműen jelzi azt, hogy a szféra támogatáskitett és támogatásfüggő. Ezek a szervezetek ugyanis kimondottan alkalmasak támogatások fogadására. Tanulmányunkban szeretnénk másodelemzés révén rávilágítani arra, hogy a sporttal foglalkozó civil szervezetek/sportcivil szervezetek száma milyen összefüggésben van a támogatásokkal, különös tekintettel két specifikus támogatási formára, a NEA-ra és a TAO-ra vonatkozóan. Az eredmények arra utalnak, hogy van összefüggés a támogatások összegének növekedése és a sportcivil szervezetek számbeli növekedése között, és ez kifejezetten igaz az egyik legrégebbi és legújabb támogatási forma esetében is.

  • Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében
    507-514
    Megtekintések száma:
    683

    A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

Adatbázis logók