Keresés

Keresési eredmények

• Webáruházak fogyasztói megítélésének vizsgálata netnográfiával a COVID-19 időszakában

  Balogh-Kardos Valentina

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  252

  Az online vásárlás egyre inkább a hétköznapjaink részévé válik, melyet az is bizonyít, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság közepette az online kiskereskedelem 30%-ot meghaladó növekedést ért el Magyarországon. Nemzetközi kutatások igazolták, hogy a fogyasztók közel 90%-a vásárlásaikat megelőzően szinte ugyanannyira veszik figyelembe az online véleményeket, mint a családtagok vagy barátok ajánlásait, döntéseikre pedig a digitális csatornák, ezen belül is a Facebook van a legnagyobb hatással. Kutatásunkban egy konkrét akcióhoz, a Black Friday-hez kapcsolódóan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Magyarországon működő legnagyobb forgalommal bíró, online webáruházzal is rendelkező üzletek, mennyire aktívan használják a Facebook közösségi oldalt a fogyasztók elérésére, illetve befolyásolására. Vizsgálatunk módszeréül a netnográfiát választottuk, mellyel az áruházak Facebook oldalain a Black Friday hetében megjelenő posztokat, az arra adott fogyasztói reakciókat, illetve hozzászólásokat elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy az általunk kiválasztott öt webáruház közül a három legnagyobb forgalommal bíró alkalmazott kidolgozott Facebook kampányt az akció keretein belül. A hozzászólásokat elemezve a fogyasztókat 5 kategóriába soroltuk be az elégedettség és a bizalom alapján: az elégedettek, az elégedetlenek, az érdeklődők, trollok, illetve a némák csoportjába.

• Elektromos autók fogyasztói megítélése Magyarországon – elméleti megfontolások és egy kérdőíves felmérés eredményei

  1-23

  Németh Tamás

  Kovács László

  Megtekintések száma:

  344

  Az autóiparban és a fogyasztók között egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az elektromos autók; részben azok környezetkímélő jellemzőinek eredményeként. A tanulmány célja, hogy összehasonlítsa az elektromos és a hagyományos (belsőégésű) motor legfőbb jellemzőit a környezetvédelem kontextusában. A tanulmány első felében az elektromos és a hagyományos meghajtású autók életútját mutatjuk be 7 szakaszra lebontva, ahol összehasonlítjuk egy belsőégésű motorral szerelt és egy elektromos motorral szerelt gépjármű környezetszennyezési adatait. Rámutatunk, hogy bár az elektromos autó üzemeltetése során nem szennyezi a környezetet lokálisan, az üzemeltetéshez szükséges akkumulátorok legyártása, azok töltése és megsemmisítése további kérdéseket vet fel a környezetszennyezéssel kapcsolatban. A második részben saját kérdőíves kutatásunk alapján vizsgáljuk a válaszadók hozzáállását az elektromos autókhoz. A kérdőíves adatok alapján elmondható, hogy a fogyasztók továbbra is drágának tartják az elektromos autókat és tisztában vannak vele, hogy az elektromos autók kis mértékben orvosolnak egyes környezetszennyezési kérdéseket.

• A fenntartható fogyasztás egy lehetséges ösztönzője

  21-40

  Karcagi-Kováts Andrea

  Szemerédi Eszter

  Megtekintések száma:

  326

  A fenntartható fejlődés koncepciójának térhódításával és a szükségletekhez kapcsolódó kérdések ismételt előtérbe kerülésével a fogyasztáshoz kötődő alapvető fogalmakat alaposabban – a főáramú közgazdaságtan által nem vizsgált szempontokból is – elemezni kell. A fogyasztáshoz való viszonyt alapvetően meghatározza az uralkodó értékrend, melynek napjainkban lényeges eleme a fogyasztás társadalmi rangot szimbolizáló jellege. Jelen tanulmány célja a hasznosság fogalmának kritikai szemléletű vizsgálata, a fenntartható fogyasztás ösztönzéséhez kapcsolódó hagyományos és alternatív gondolkodási irányzatok, törekvések áttekintése. A szerzők érvelése alapján a hasznosságot nem lehet csupán szűken vett gazdasági megfontolások szerint vizsgálni, hanem a közösség és a jövendő generációk feltételezett érdekeit is figyelembe kell venni annak megállapítása során, hogy mit tekintünk hasznosnak. A tanulmány a fenntartható fogyasztást ösztönző alternatív pénzügyi megoldási javaslatok bemutatásával zárul. Az ismertetett példák bizonyítják, hogy az alternatív pénz-modellek alkalmasak a fenntartható fogyasztói magatartás ösztönzésére, mert ezek olyan külső motiváló eszközök, amelyek a jutalmazás révén váltják ki a kívánt viselkedésformát.

• Miért nem járnak az emberek labdarúgó-mérkőzésre Magyarországon?

  11-22

  Balogh Renátó

  Kardos Magdolna Valentina

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  265

  A passzív sportfogyasztással kapcsolatos kutatások mind nemzetközi, mind hazai szinten rendre a szurkolók motivációira fókuszálnak. Ugyanakkor Magyarországon az észak-amerikai és nyugat-európai példáktól eltérően arra a kérdésre kell válaszokat keressünk, hogy az emberek miért nem járnak labdarúgó-mérkőzésekre. Annak érdekében, hogy választ találjunk erre a kérdésre online kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek elemszáma 347 fő. A mérkőzésektől távolmaradók elemzésére sportfogyasztástól való tartózkodási skálát alkalmaztunk, mely skála megbízhatóságát Cronbach-alfa érték számítással ellenőriztük. A főkomponens-elemzésünk után 5 belső és 5 külső tartózkodási faktor alakítottunk ki, amelyeken egyrészt demográfiai, másrészt sportfogyasztással kapcsolatos változók mentén hipotésvizsgálatokat végeztünk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar futballmérkőzések alacsony nézőszámáért nem kizárólag és elsősorban a sikertelenség és a mérkőzések alacsony színvonala a felelős. Válaszadóinkat leginkább a labdarúgáshoz kapcsolódó állami intézkedések tartják távol a stadionoktól, továbbá az, hogy szívesebben vesznek részt más szabadidős programlehetőségeken.