Keresés
Keresési eredmények
-
The Impact of a Coronavirus Epidemic on China’s Public Debt Ratio Growth
151-159Megtekintések száma:272Public opinion in the economic profession is strongly preoccupied with the expected negative economic effects of the coronavirus epidemic. Among the consequences, special attention is paid to the increase in the gross debt of the states. Indeed, based on conventional economic knowledge, it is clear to everyone that the economic downturn and the increase in government sector expenditure will directly lead to a sharp rise in government debt. The study aims to predict an increase in China’s government debt ratio using a macroeconomic model. The study will quantify the rate of increase in China’s public debt based on four theoretically possible scenarios for the course of the coronavirus epidemic. I am aware that it is difficult to apply conventional economic knowledge to China’s state-capitalist system. This is explained by the fact that the theories of the socialist economic model do not apply to China either. At the same time, the functioning of China's economy is closer to that of market-based economies, but the country's structure as a whole cannot be integrated into this framework either. But models describing the economic development of developing national economies cannot be applied to the country either. Nonetheless, I attempt to use conventional economic economics to attempt to quantify the impact of the coronavirus epidemic on China’s sovereign debt ratio. China’s public debt growth rates calculated under different outbreak scenarios are different, but none show an increase that would call into question the financing of China’s public debt.
-
Economic Effect of the Coronavirus on the Companies Involved in Car and Automotive Parts Trading, and Manufacture of Tires of Hungary, Including Szabolcs-Szatmár-Bereg County, in Respect of 2020
1-12Megtekintések száma:237In Hungary the wake of the first wave of the Covid-19 epidemic (March 2020), caused a decline in demand for goods and services in most sectors. There were sectors (accommodation services, art, recreation, etc.), which were economically severely burdened by the imposition of restrictive measures, and there were some (financial services, communication), which experienced the change positively. In our research, our goal was to assess the changes caused by the Covid-19 epidemic in the property, financial and profitability situation of the companies involved in car and automotive parts trading, and tire manufacturing, in Hungary, and within the country, in Szabolcs-Szatmár-Bereg county. We established three hypotheses: (1) As a result of the spread of coronavirus epidemic, in Hungary and in Szabolcs-Szatmár-Bereg county as well, the profitability of companies of NAICS codes 441 (car and automotive parts trading) and 4231 (wholesale of road vehicles and parts), decreased. (2) The outbreak of the epidemic had a negative impact on the liquidity of companies established in Hungary, including Szabolcs- Szatmár-Bereg county. (3) As a result of the Covid-19 epidemic, the resource structure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county companies, analysed in the framework of research work, transformed. To prove or disprove these, secondary research was used. Finally, we put forward conclusions and proposals for the management of the companies active in this industry.
-
A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből
152-163Megtekintések száma:649A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.
-
Webáruházak fogyasztói megítélésének vizsgálata netnográfiával a COVID-19 időszakában
Megtekintések száma:284Az online vásárlás egyre inkább a hétköznapjaink részévé válik, melyet az is bizonyít, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság közepette az online kiskereskedelem 30%-ot meghaladó növekedést ért el Magyarországon. Nemzetközi kutatások igazolták, hogy a fogyasztók közel 90%-a vásárlásaikat megelőzően szinte ugyanannyira veszik figyelembe az online véleményeket, mint a családtagok vagy barátok ajánlásait, döntéseikre pedig a digitális csatornák, ezen belül is a Facebook van a legnagyobb hatással. Kutatásunkban egy konkrét akcióhoz, a Black Friday-hez kapcsolódóan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Magyarországon működő legnagyobb forgalommal bíró, online webáruházzal is rendelkező üzletek, mennyire aktívan használják a Facebook közösségi oldalt a fogyasztók elérésére, illetve befolyásolására. Vizsgálatunk módszeréül a netnográfiát választottuk, mellyel az áruházak Facebook oldalain a Black Friday hetében megjelenő posztokat, az arra adott fogyasztói reakciókat, illetve hozzászólásokat elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy az általunk kiválasztott öt webáruház közül a három legnagyobb forgalommal bíró alkalmazott kidolgozott Facebook kampányt az akció keretein belül. A hozzászólásokat elemezve a fogyasztókat 5 kategóriába soroltuk be az elégedettség és a bizalom alapján: az elégedettek, az elégedetlenek, az érdeklődők, trollok, illetve a némák csoportjába.
-
A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
72-84Megtekintések száma:785A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.
-
Egészséget nem veszélyeztető, biztonságos egészségügyi munkavégzés a pandémia árnyékában
85-97Megtekintések száma:245Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés egy komplex kategória, amelynek biztosítása mind az állam, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldalán kötelezettséget keletkeztet. Az állam feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek meghatározása, a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása. A 2020 elején megjelenő koronavírus járvány következményeként a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések az eddigiektől eltérő, egészen új formájával szembesültünk. Tanulmányomban a pandémia alatt végbemenő, az egészségügyben, munkavégzés alatt történő fertőzés kivizsgálásának menetét és a betegállomány idejére járó díjazás lehetőségeit kívánom vizsgálni.
