Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Solid-Lattice Stem Optimization Design for Hip Implants
    39-46
    Megtekintések száma:
    398

    The goal of this study is analyzed and design a methodology to reduce stem mass, through topology and lattice optimization of a Ti-6Al-4V hip implant, meeting yield stress requirements. Four optimization cases were studied: Topology optimization (1), Lattice design 100% (2), Lattice design 50% (3), Lattice design 25% (4). Five load cases from a study were applied for each optimization cases: Combined (LC1), standing-up (LC2), standing (LC3), going up stairs (LC4), jogging (LC5). The optimized cases design reduced stem mass approximately by 30% (1), 5% (2) ,8% (3) and 2% (4), compared with the total stem hip Ti-6Al-4V implant.

  • Mérnöki térszemlélet és térgeometria – Kutatási tapasztalatok 1.
    383-387
    Megtekintések száma:
    102

    A mérnöki tudományok tanulásában és oktatásában rendkívül fontos szerepet játszanak a megfelelő szintű téri képességek. Kutatások szerint a térszemlélet szoros kapcsolatot mutat a természettudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematikai készségek fejlődési szintjével. Számos mérnökhallgatónak gondot okoz a térgeometriai feladatok megoldása, emiatt lényeges a térszemlélet fejlesztése. Foglalkozásunkon az általunk e célra fejlesztett eszközökkel, feladatokkal történik e téri képességek fejlesztése.

  • Mérnöki és innovációs készségek fejlesztése
    364-369
    Megtekintések száma:
    147

    A mérnöki tudományok tanulásában és oktatásában rendkívül fontos szerepet játszanak a megfelelő szintű téri képességek. Kutatások szerint a térszemlélet szoros kapcsolatot mutat a természettudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematikai készségek fejlődési szintjével. Számos mérnökhallgatónak gondot okoz a matematikai és térgeometriai feladatok megoldása, a matematikai modellek gyakorlati alkalmazása, ezért lényeges e képességek fejlesztése. Foglalkozásunkon az általunk e célra fejlesztett eszközökkel, feladatokkal történik a mérnöki és innovációs képességek fejlesztése.

  • Folyóvízi üledékek nehézfém tartalmának akkumuláció vizsgálata növényekkel
    46-53
    Megtekintések száma:
    125

    A Duna országunk legnagyobb felszíni vízfolyása. A Duna, valamint árterei és holtágai ökológiai folyosóként működnek, de emellett jelentős ipari, logisztikai és turisztikai jelleggel is rendelkeznek. Köztudott, hogy a Duna forrásától kezdve a torkolatáig több ipari létesítmény is elhelyezkedik, amelyek szennyezése az elmúlt évtizedek alatt hatást gyakorolt a víz minőségére is. A kibocsátott szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb összetevőket a nehézfémek jelentik, amelyek jelen lehetnek mind a vízben, mind az iszapos üledékben is. Ezek az elemek jelentős egészségügyi kockázattal rendelkeznek, hiszen képesek a táplálékláncon belül akkumulálódni. A kutatásunk fő célja, hogy a folyóvízi üledékekben található nehézfémek növényeken belüli akkumulációját meghatározzuk. Fő mintavételi területünk a Duna árterében található dunaújvárosi iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre a városi Szabadstrand rehabilitációja során. Méréseink során az üledék és növényminták kadmium, nikkel, ólom, króm, réz és cink tartalmát határoztuk meg. Tesztnövényként a területen megtalálható, természetes növényeket választottunk, mint lósóskát (lóromot) (Rumex patientia), angol perjét (Lolium perenne), parti sást (Carex riparia), és keserűfüvet (Persicaria maculosa). Az iszap és növényminták nehézfém tartalmának feltárását MSZ szabvány szerint végeztük el salétromsavas és hidrogén-peroxidos módszer alkalmazásával. A nehézfém koncentrációkat AAS készülék  segítségével határoztuk meg. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a különböző növényfajták milyen mértékben és melyik részükben halmozzák fel a nehézfémeket. Eszerint például a lósóska a szárának felső részében tudja akkumulálni a kadmiumot, nikkelt, krómot és cinket, ezzel szemben a keserűfű inkább a levelében halmozza fel ezeket az elemeket. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben egyes növényfajták felhasználhatóak legyenek a szennyezett területek in-situ kármentesítésében.

Adatbázis logók