Keresés

Keresési eredmények

• Munkaerő-piaci mutatók elemzése az Észak-Alföld régióban 2018 és 2022-es években

  25-42

  Csástyu Lilla

  Megtekintések száma:

  85

  Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom. 

   

• Lovas szolgáltató létesítmények összehasonlító elemzése az Észak-alföldi régióban

  79-93

  Müller Anetta

  Bács Zoltán

  Bácsné Bába Éva

  Oláh János

  Pfau Christa

  Molnár Anikó

  Megtekintések száma:

  418

  A lovas szolgáltatások megjelennek a rekreációban, sportban és a turisztikai kínálatban egyaránt. Hazánk kedvező természeti és kulturális értékei, valamint lovas hagyományaira építő lovas nemzet imázsa kedvező hátteret biztosít a kínálati elemek fejlesztésére. Az Észak-alföldi régió alföldi karakterű tája és lovas-kultúrája, az itt található lovas szolgáltatások folyamatos fejlesztése erősíti a lovas kínálati elemet a sport és szabadidőgazdaság területén. Mélyinterjús kutatásunkat az Észak - alföldi régióban működő patkós minősítettséggel rendelkező és nem rendelkező szolgáltatók (N=11) körében végeztük. Az eredmények azt igazolják, hogy valamennyi szolgáltató fontosnak véli és tervezi a lóállomány, az infrastruktúra és a humánerőforrás fejlesztését, bár ennek finanszírozásának forrása eltérő (állami, más sikeres vállalkozásból, lovas vállalkozás realizált üzleti eredményéből). A patkós minősítéssel nem rendelkező lovas szolgáltatók a minőség fejlesztését, a 3, 4, 5 patkós minősítéssel rendelkező szolgáltatók a komplex programkínálat bővítését, a termékdiverzifikációt jelölték meg.

• Az energiaültetvények vetésszerkezetben elfoglalt helyének meghatározása és értékelése lineáris programozással

  255-269

  Csipkés Margit

  Nagy Lajos

  Megtekintések száma:

  118

  Kutatásunkban a hagyományos szántóföldi növényeket, illetve a fás szárú energiaültetvényeket hasonlítjuk össze fedezeti hozzájárulásuk alapján. Az összeállított ágazati technológiák alapján készítettük el a bevétel, a költség, illetve a jövedelem kalkulációkat, melyek alapját jelentették az egyes ágazatok fedezeti hozzájárulás értékekének. Mivel a lineáris programozási modell alkalmazása elég széleskörű, így alkalmaztuk mi is a számításainkhoz ezt a módszert. Természetesen a modell összeállításához minden szükséges információt beszereztünk az Észak-alföldi régió gazdálkodóitól. A gazdálkodóknál hiányzó adatként megjelenő információkat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), valamint a Statistical Office of the European Communities (EUROSTAT) adatbázisaival egészítettük ki. Esetenként figyelembe vettük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közzétett adatait is. Célunk ezen modellszámítások elkészítésével, hogy egy 12 évre vonatkozó termelési szerkezetet összeállítsunk az Észak-alföldi régió adottságaira vonatkozóan egy mintagazdaság maximális fedezeti hozzájárulás elérésével.

• Az Észak-Alföldi regió élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatainak kockázatelemzése

  539-550

  Tarnóczi Tibor

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  345

  A vizsgált vállalatok pénzügyi mutatóira alapozva kockázatelemzést végeztünk, kiemelve a működési és a pénzügyi kockázati fok mutatókat, illetve azokat kombinálva a kombinált vállalati kockázati fokot. Bemutattuk a kockázat fogalmának egy új aspektusát, amely az utóbbi időben kezdett elterjedni. Annak érdekében, hogy a keresztmetszeti és az idősor adatokat együtt tudjuk vizsgálni, panel-regressziós modellt használtunk. A panelregresszió a többváltozós lineáris regresszió kiterjesztése és egy többszintű modellként is felfogható. Tanulmányunkban a panel-regressziós elemzést az Észak-Alföld régió kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásainak vizsgálatára használtuk, a 2009-2014-es időszakot figyelembe véve.

• Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában

  441-452

  Lakatos Vilmos

  Béresné Mártha Bernadett

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  401

  A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

• Turisztikai célú támogatások szerepe az Észak-Alföld Régió fejlődésében

  365-376

  Darabos Éva

  Nagy Tünde Orsolya

  Megtekintések száma:

  181

  A tanulmány célja, főbb makro gazdasági mutatók alapján az Észak-alföldi régió fejlődésének, valamint a kapott uniós – ezen belül a turisztikai célú – támogatások összegének bemutatatása, illetve a támogatások hatásainak vizsgálata. Az adatok alapján megállapítható, hogy a régió jelentős támogatásban részesült a 2007-2013. évek során, a gazdasági fejlettség tekintetében az utolsó helyen szerepel, de több területen kedvezőbb teljesítményt ért el. A szálláshely-vendéglátás nemzetgazdasági ágat nehéz önállóan vizsgálni, egyrészt számos más terület együttes hatásaként fejlődik, másrészt a turisztikai jellegű fejlesztések más ágazatok számára is felhasználhatókká válnak, új vállalkozások, beruházások indulnak, ugyanakkor nem csak a vállalatok, hanem az önkormányzatok turizmusból származó bevétele is nő. A statisztikai adatok alapján rámutatunk arra, hogy a régióban a turizmus-vendéglátás területén a fejlesztések eredménye csak mérsékelt és megyénként eltérő mértékű.

• Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek alkalmazási gyakorlata a nyílt munkaerő-piacon

  1-13

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  825

  A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek, mint munkavállalói csoport munkaerő-piaci helyzete alapján elmondhatjuk, hogy jelentős hátrányokkal rendelkező munkavállalói csoport. Gazdasági aktivitása elmarad a nem fogyatékos és megváltozott munkaképességű lakosságtól. A legújabb statisztikai adatok szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintje csupán 18% körül mozog. A mindenkori kormányzat mind pozitív, mind negatív ösztönzőrendszerrel igyekszik az érintett munkavállalói csoport gazdasági szerepét növelni, hangsúlyosan az elsődleges, nyílt munkaerő-piac területén. Mindez azonban elképzelhetetlen a társadalom és a vállalati szféra szemléletformálása nélkül, mely az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció tilalma törvényi szabályozásán keresztül érvényesülhet. A cikk célja, hogy az Észak-alföldi régióban működő 3 vizsgált szervezet cég- illetve HR vezetőjével készített szakmai interjú és esettanulmány segítségével feltárja a piaci szereplők hogyan viszonyulnak a fogyatékos és megváltozott munkavállalói csoporthoz, az elmúlt évek törvényi változásaihoz, illetve milyen mértékben alkalmaznak, és milyen akadályokkal nehezítik a további foglalkoztatásukat.