Keresés

Keresési eredmények

• A digitalizáció helyzete a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazatban

  196-209

  Debrenti Attila Sándor

  Megtekintések száma:

  382

  A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.

• Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra

  318-333

  Kontor Enikő

  Kiss Marietta

  Fehér András

  Megtekintések száma:

  1452

  Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.

• A digitalizációs folyamat az agrárvállalatok körében, avagy egy kérdőíves kutatás eredményei

  625-636

  Szabóné Berta Olga

  Juhász Csilla

  Megtekintések száma:

  261

  Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.

• Digitalization Trends and Their Possible Implications to SME Performance: Comparative Study Between Hungary and Azerbaijan

  1-13

  Mahmudova Leyla

  Megtekintések száma:

  169

  This comparative research intends to find similarities and differences in the digitalization level of Hungary and Azerbaijan. Following the state of art in digitalization, further focus is on the digitalization of small and medium enterprises in both countries. The secondary research is done through several international reports and databases collected for years 2018-2022, depending on the availability. The comparison is performed based on four subcategories of digitization areas defined by the European Commission. The study holds its uniqueness due to the absence of comparative research between the mentioned two countries and the indicators used. The results contribute to the awareness, existing knowledge and provide future research insights into digitalization trends of both countries.

• Az új típusú munkavállalás: a platform gazdaság és a platform munka sajátosságai

  75-90

  Arany László

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  323

  A globális platformgazdaság iparági értéke a 21. század második évtizedének végére meghaladta a 7 billió amerikai dollárt. A platform gazdaság által termelt bevétel az Európai Unióban közel ötszörös növekedést produkált a 2016-2020 közötti időszakban, azáltal, hogy volumenének növekedése 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra változott. Mindazonáltal a platform üzleti modell és munka behatárolása, jogi szabályozása és ellenőrizhetősége, megfeleltethetősége, innovatív voltából adódóan, globális konszenzus, valamint precedens hiányában világ- és európai szinten is megoldatlan.  A cikk célkitűzése a platform gazdaság, valamint a platform munka körülményeinek, szabályainak és gyakorlatban való alkalmazásának a meghatározása, nemzetközi (angol nyelvű, többségben európai) szekunder információkra támaszkodva, ezáltal a problémák és nehézségek feltárása, valamint előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.

• A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből

  152-163

  Barbara Pirohov-Tóth

  Megtekintések száma:

  649

  A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.

• Csalások a pénzügyi ágazatokban

  1-17

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  357

  A társadalmi erőforrásokért folyó vetélkedés arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a gazdasági előnyszerzés érdekében megszegjék az etikai alapokon nyugvó üzleti szabályokat. A digitalizált adatok egyre bonyolultabbá teszik azok valósságtartamának ellenőrzését. A Wirecard-botrány és a COVID-19 válság hatására átalakul majd a körülöttünk lévő környezet, megváltozik a világról alkotott gondolkodásunk, felgyorsítja a digitalizációs eszközökkel előállított adatok lehetséges kontrolljának vitáit, a nemzetközi számvitel minél szélesebb körű bevezetésének problémakörét.

  A 2007-es gazdasági válság óta általánosságban és mérhetően növekszik a csalások lehetőségének mértéke az állami megrendelések, az építőipar, az ingatlankereskedelem, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a bányászat, illetve a pénzügyi ágazatokban, amelyeket az egyes országok kormányai új adózási-ellenőrzési módszerek felhasználásával próbálnak megakadályozni. A COVID-19 járvány következtében feltehetően megvalósuló gazdasági válság stagnáló gazdaságaiban majd egyre kevesebb megrendelésen osztoznak a szereplők, a verseny erősödése következtében pedig fokozódik a csalás lehetősége vagy kényszere. A válságok vagy a pénzügyi szektorban kezdődnek vagy az az egyik károsultja, elszenvedője lesz. Az elmúlt évtizedekben a pénzügyi botrányok miatt ugyan nem rendült meg a bizalom a pénzügyi szektor iránt, de sérült azon általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a pénzügyi szektor szigorúan szabályozottsága miatt a csalásokkal nem érintett, nem fertőzött terület. A pénzügyi szektort érintő nemzetközi események rámutattak arra, hogy a pénzügyi szervezetekben a cég törvényes működését biztosító belső eljárásrendek nem akadályozták meg a belső visszaéléseket, mert az elkövetésben közreműködők egy része az irányítók közül került ki. Az általánosítások miatt a pénzügyi botrányokban közvetlenül nem érintett pénzügyi és ellenőrző szervezetek integritását is jelentős érdeksérelem éri, a bizalmat csak közös erőfeszítéssel, törvényi szigorításokkal, annak megfelelő kommunikációjával sikerülhet ismét helyreállítani.

• Digitalization of Ancient Sculpting Models and 3D Design Using Photogrammetry Methodology

  458-465

  Dovramadjiev Tihomir

  Megtekintések száma:

  167

  The digitization of ancient sculptures is particularly relevant and necessary in relation to the preservation of the cultural heritage. And the studied ancient models have their unique identity in terms of their visual and functional qualities. In parallel, the study aims to optimize the technological process related to photogrammetric measurements and calculations, technological tools and specialized software applications such as Autodesk ReCap, Blender and MeshMixer. The used models in the article are for re-presentation of popular ancient models & artifacts from city of Varna (by the ancient name Odessos). By using a 3D print device, one of the resulting digitized models of an ancient angel will materialize by applying specific techniques to redesign its geometry. The completed 3D printed item of re-designed model of ancient stone angel is only for personal and non-comercial use. One of the main point in the article is to show advanced computer techniques for teaching and studying. The information in this article has been built for helping other specialist working in digital field regarding photogrammetry. Also the material can be useful for designers, engineers, archaeologists and others in their work for the publicity of ancient treasures.