Keresés

Keresési eredmények

• A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata

  58-71

  T. Kiss Judit

  Kocsis Imre

  Megtekintések száma:

  160

  A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

• Aktuális kihívások a közúti járművek CO2-kibocsátására vonatkozó szabályozások területén

  738-742

  Kocsis Dénes

  Bellér Gábor

  T. Kiss Judit

  Árpád István

  Megtekintések száma:

  181

  Napjainkban a klímaváltozással szemben folytatott küzdelem részeként az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozások egyre nagyobb teret nyernek. Munkánk során a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó európai uniós szabályozásra fókuszálunk, különös tekintettel a célértékek változására. Áttekintjük továbbá a CO2 emisszió mérésére vonatkozó mérési metódusok terén bekövetkező változásokat, mint a szabályozások egyik lényeges alappontjait.

• Zöldülő sporttermékelőállítás – Egyes sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok környezetbarát törekvései

  45-61

  Makara Emese

  Megtekintések száma:

  132

  Napjainkban a fenntarthatóság kérdésköre kardinális probléma, világméretűvé nőtte ki magát. A fenntarthatóság kérdése egyaránt érinti a társadalmat, az egészséget, a gazdaságot és nagymértékben a környezetet is. A sportszektor környezettel lehatárolt kapcsolódási pontjait, a fenntarthatóság környezeti aspektusának vizsgálatát kutatások alapjainak tekintik, mellyel napjainkban egyre több nemzetközi tanulmány, szakirodalom foglalkozik. A sportszer- és sportruházat gyártó vállalatok magas számú, többszintű globális ellátási láncokon végbemenő termeléssel működnek. Folyamatosan igyekeznek kielégíteni a fogyasztók hirtelen igényváltozásait, melynek eredményeképpen magas nyersanyag- és erőforrásigény, hulladék- és üvegházhatású gázok kibocsátása és vízfelhasználás is társul, melyek részei a legkárosabb környezeti hatásoknak.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nike, az Adidas és az Under Armour multinacionális sportszer-és sportruházat gyártó vállalatok alapanyag felhasználására, hulladékgazdálkodására, vízhasználatuk minimalizálására, valamint a szénlábnyomuk csökkentésére irányuló környezetvédelmi intézkedéseit, melyeket üzleti stratégiájuk során igyekeznek egyre nagyobb arányban alkalmazni.

• A „zöld” metanol szerepe a fenntartható energiagazdálkodásban

  249-258

  Tóth Judit

  Magda Robert

  Megtekintések száma:

  150

  A globális energiaigény folyamatosan növekszik, így az emberiség jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy milyen energiaforrásokat használunk fel, milyen az energia felhasználás hatékonysága. A természeti erőforrások fenntartható módon történő hasznosításában, a fosszilis, kőolaj központú energiarendszerről való hatékony és zökkenőmentes áttérésben, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a metanol kulcsszerepet tölthet be. A hosszú távú gondolkodás a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülését eredményezi, amely kedvez a zöldmetanol-technológia terjedésének, s ezáltal egy szénsemleges üzemanyag használatának. A zöldmetanol-gyártás alapanyaga lehet szilárd települési hulladék, mezőgazdasági hulladék, szén-dioxid valamint megújuló hidrogén, s a metanolnak számos felhasználása van, mind üzemanyagként, mind kémiai alapanyagként. További lehetőséget nyújt az időszakos forrásokból származó megújuló energia feleslegének kémiai tárolására, ezáltal csökkentve a fosszilis üzemanyagoktól való függőséget. A zöld metanol gazdaságos előállíthatóságának legfőbb meghatározója az elektrolízishez alkalmazott villamos energia ára, így a szén- dioxidból kiinduló gyártás versenyképességét nagyban elősegíti a nap- és szélenergia árának csökkenése.

• A megújuló energiaforrások szerepe az energia előállítás és felhasználás területén

  678-688

  Csipkés Margit

  Megtekintések száma:

  304

  A megújuló energiák szerepe az energiagazdálkodásban egyre nagyobb mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A megújuló energiaforrások felhasználásának elég nagy köre van már jelenleg (közlekedés, fűtés, világítás, stb), ezért célszerű ezen energiaforrásokkal foglalkozni a 2020. év küszöbén. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásával csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve a folyamatosan problémát okozó olaj- és gáz piactól való függőség is csökkenthető. Az elmúlt 10 év energia adatait áttekintve megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások az Európai Unión belül egyre jelentősebb szerephez jutnak. Ezen megállapítást azzal támasztom alá, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya szinte megduplázódott az elmúlt néhány év alatt.