Keresés

Keresési eredmények

• Sportcivil szervezetek társadalmi érintettségének vizsgálata

  23-34

  Madarász Tamás

  Szabados György Norbert

  Megtekintések száma:

  160

  A KSH hazai adatbázisában fellelhető információkat elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a klasszikus civil szervezetek, különösen a sportprofillal rendelkező civil szervezetek bevételének meghatározó része főként állami vagy magán támogatásból származik. Emellett az is elmondható, hogy ezek a szervezetek alapvetően nem profit orientáltak, és jelentős szerepet töltenek be a társadalmi integrációban, és lényeges társadalmi feladatok ellátásában. Épp ezért lényeges kérdés, hogy milyen mértékben és módon valósul meg a társadalmi beágyazottságuk, milyen módon hatnak az emberekre a civil szervezetek a működésük során? A civil szervezetek azon belül is a sport civil szervezetek társadalmi hasznosságának vizsgálata, a szféra támogatottsági viszonyai miatt kiemelt területként jelentkezik. Vizsgálatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk a felmérésben szereplő szervezetek aktivitását, azok társadalmi hatását és a keletkező adatokat összevessük a helyi társadalomban betöltött szerepükkel. A vizsgálat során felmért civil szervezetek közel 50%-a lokális hatókörrel rendelkezik, valamint több mint 50%-a jellemzően tömeg-és szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységet folytat.

• Néhány választott egyéni sportág jelenlegi helyzetének és versenyképességének elemzése Magyarországon

  1-20

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  742

  Az elmúlt néhány évben, hazánkban a sport jelentősége megnövekedett. 2010-ben kiemelésre került 16 egyéni sportág, melyek kiemelt állami támogatásban részesülnek a 2013-2020 közötti időszakban. Jelen kutatásban a kijelölt sportágak közül négy szakágnak – kajak-kenu, öttusa, birkózás, cselgáncs – vizsgáltam a hazai helyzetét és versenyképességét. A sportágak versenyképességét a médiában elfoglalt szerepük alapján vizsgáltam, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) módszerének megfelelően. A NOB, illetve az ötkarikás játékok szervezőbizottsága (OCOG) a közvetítésekből befolyt összegeket szétosztja a sportágak között, támogatás gyanánt. Fontosnak érzem a sportágak versenyképességét vizsgálni, továbbá a nemzetközi jótapasztalatokat felhasználva később megoldást javasolni a nézettségi adatok növelésére. Ennek első lépcsője ez a kutatás, mely bemutatja a sportágak Magyarország-i helyzetét, feltárja azok különbségeit, és párhuzamot állít a hasonlóságok között.

• Az innováció lehetséges hatása a sportágak versenyképességére

  666-677

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  215

  A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.

  A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam   a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.

• Szennyezőanyagok rediffúziójának laboratóriumi vizsgálata DKS-permeabiméterrel

  41-48

  Székely István

  Kovács Virág

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  131

  A világ számos helyén és hazánkban is gyakori problémának számít, hogy a heterogén felépítésű felszín alatti rendszereket érintő szénhidrogén-szennyezések akár több évtizeden át is fennállhatnak. A kármentesítési eljárások során csak a porózus rétegek megtisztítása lehetséges, így a későbbiekben a vízzáró rétegekben visszamaradó szennyezés a koncentráció-gradiens megfordulásának hatására visszadiffundál a már megtisztított rétegekbe. Ezt a folyamatot rediffúziónak nevezzük, és eredményeként a kármentesítésen átesett rétegekben idővel újra megjelenik a korábbi szennyezés. Annak érdekében, hogy a folyamat végbemenetelét és a befolyásoló paraméterek szerepét jobban megértsük, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar laboratóriumában több méréssorozat is kivitelezésre került egy, a rediffúzió modellezésére átalakított laboreszközzel, a DKS-permeabiméterrel. A kísérletek során a DKS-permeabiméterbe mesterségesen elszennyezett talajminták kerültek beépítésre, melyből a rediffúzió révén kioldódó szennyezőanyag-koncentrációkat spektrofotometriás mérésekkel követtük nyomon.

• Vízrekesztő rétegből történő szennyeződések rediffúziós jelenségének laboratóriumi vizsgálata

  232-238

  Poczok Noémi

  Székely István

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  105

  Számos szerves szennyező anyag antropogén hatások (káros emberi reakciók láncolata) következtében kerül a talajba, és ezzel a felszín alatti vizekbe. Az alacsony áteresztőképességű, vízzáró rétegek (pl.: agyag) ezen szennyeződések útjának elzárásában fontos szerepet játszanak. Viszont a szorpciós és diffúz tulajdonságaik miatt az ilyen vízzáró rétegek hosszútávú szennyeződésforrásként is szolgálhatnak. Ha a réteg egyszer elszennyeződött, már nagyon nehéz rekultiválni, és fennáll a lehetősége, hogy a szennyeződés lassú diffúziós folyamatok által a nagyobb áteresztőképességű rétegekbe is továbbterjed. Ezt a jelenséget úgynevezett rediffúziós folyamatként definiáljuk, amely során a vízrekesztő rétegből szennyeződés visszadiffundál a magasabb permeabilitású rétegbe. Jelen tanulmány célja ennek a rediffúziós folyamatnak a laboratóriumi méretekben történő modellezési lehetőségének bemutatása és a befolyásoló paramétereknek a szennyezőanyag transzportra gyakorolt hatásának számszerűsítése.