Keresés

Keresési eredmények

• Material Stock and Flow Analysis within the Agricultural Building Sector Based on Local Database

  297-320

  Hancz Gabriella

  Kovács József

  Megtekintések száma:

  127

  The purpose of the paper is to analyze on micro level the stream of building materials needed for raising cattle. The scope of the produced material flow chart will cover the inflow and storage of the materials. The overall objective of material flow analysis is to contribute to the data inventory development process which is needed to use these construction materials as secondary raw materials in the future. The assessment is based on a concrete new development in a Hungarian region being carried out nowadays as a development and modernization of an existing cattle raising farm. Driven by the concern of resource depletion, further research on higher level, based on larger database will be needed to verify the estimated national level results for the magnitude of growth of anthropogenic stocks.

• Kisvágóhíd szennyvízhasznosításának esővíz hasznosítással egybekötött lehetőségei

  115-125

  Hancz Gabriella

  Megtekintések száma:

  64

  A tanulmány célja áttekinteni, hogy mobil kisvágóhídról származó szennyvíz milyen esetekben milyen mértékben, milyen céllal hasznosítható. A fenntarthatóság kritériumait szem előtt tartva azonosítom a lehetséges, egyben ésszerű kombinációit a technológiáknak, kiemelve és részletesebben bemutatva azokat, amelyek a szennyvíz hasznosítását és az esővíz hasznosítását is magukban foglalják. Ismertetem azokat a korlátozó tényezőket- helyszín adottságai, környezetvédelmi és egészségügyi szabályozás – amelyek meghatározóak abban, hogy egy konkrét telepítés során melyik alternatívára eshet a választás.

• Zöld infrastruktúra alkalmazásával elérhető vízminőség javulás mértékének becslése Debrecen példáján

  34-41

  Hancz Gabriella

  Biró János

  Megtekintések száma:

  179

  A települési zöld infrastruktúra megoldásai javítják a felszíni- és felszín alatti vizek minőségét és a vízháztartást. A tanulmány célja becsléssel meghatározni, hogy az utak mentén alkalmazott települési zöld infrastruktúra megoldások milyen mértékű vízminőség javulást eredményezhetnek. Ez magas prioritást élvez az ivóvízbázis védelmi területeken, ahol az utakról lefolyó szennyezett csapadékvíz beszivárgással elérheti az ivóvízkészletet. A becslés első lépésében a vízbázis-védelmi területen lévő belterületi közutak felületét határozzuk meg térinformatikai módszerrel, majd az itt felhalmozódó jellemző szennyezőanyagok mennyiségét, végül a lefolyó csapadékvízből eltávolított szennyezőanyag mennyiségét határozzuk meg zöld infrastruktúra megoldásokat feltételezve. A végső cél az ivóvízkészletek védettségének növelése.

• Javaslat a zöld infrastruktúra jelentőségének növelésére a smart city koncepcióban

  1-22

  Hancz Gabriella

  Megtekintések száma:

  219

  A dolgozat célja az EFOP-3.6.1-16 projecten belül a „Fenntartható Integrált Település És Területfejlesztés” nevű kutatócsoport céljainak megfelelően egy smart city szakértői anyag összeállítása. A projectben végzett személyre szabott kutatással összhangban elsősorban a fenntartható városi vízgazdálkodással összefüggő kérdésekben végeztem kutatást a smart city koncepció tükrében. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy a smart city koncepció, amely magától értetődően a fenntartható városfejlesztés egy lehetséges megvalósulása, hogyan építi be a stratégiájába a fenntartható városi vízgazdálkodás, ezen belül a csapadékvízgazdálkodás és az ezt lehetővé tevő városi zöld infrastruktúra elemeit. Ehhez egyrészt a magyarul közzétett módszertani útmutatókat és a témában eddig megjelent egyetemi jegyzetet vettem alapul. Arra az eredményre számítottam, hogy ezek egymással teljesen összhangban és átfedésben vannak, de nem ezt találtam és ennek megfelelően fogalmaztam meg néhány javaslatot annak érdekében, hogy, amennyiben a smart city koncepció mentén valósulhatnak meg az előremutató városfejlesztések, ne szorulhasson háttérbe a zöld infrastruktúra megvalósulása a kívánt összhang hiánya miatt.

• Javaslat a zöldfelület jelentőségének növelésére a smart city indikátorok között

  370-380

  Hancz Gabriella

  Kosina Gergő

  Megtekintések száma:

  102

  A város zöldfelületi rendszere csak akkor nyújtja a várt ökoszisztéma szolgáltatásokat, ha a zöld infrastruktúra számszerűsített mutatóinak megfelelően kerül kialakításra. A tanulmányban egy debreceni mintaterületen meghatározzuk a smart city és a zöld infrastruktúra módszerének megfelelő indikátorokat, majd azok összehasonlításából vonunk le következtetéseket és teszünk javaslatot annak érdekében, hogy a városi zöld infrastruktúra megfelelő súllyal szerepeljen a korszerű városfejlesztést meghatározó smart city módszertanban.

• Egy egyedi vízgazdálkodási gyakorlat fenntarthatóságának vizsgálata egy magyarországi vízfolyás vízgyűjtőjének példáján

  23-35

  Hancz Gabriella

  Megtekintések száma:

  192

  A tanulmány célja a termálvíz fürdőzés céljára történő hasznosításának vizsgálata a fenntarthatóság szempontjából a Kösely vízgyűjtő területén. A választott módszer az anyagforgalom elemzés, mivel ez nem igényel online-, vagy rendszeres vízminőség vizsgálatokat a vizsgált vízfolyáson. Az aktuális vízgyűjtő gazdálkodási terv a só koncentrációt figyelembe vevő fizikai-kémiai paraméterek szempontjából rossznak-, illetve mérsékeltnek minősítette a használt termálvízterheléssel érintett vízfolyás szakaszokat. Ugyanezek a szakaszok az összesített ökológiai minősítés szerint is ezeket az értékeléseket kapták, tehát a sótartalmat is magában foglaló fizikai-kémiai tulajdonságcsoport meghatározó. A Víz Keretirányelv előírja a jó ökológiai állapot elérését biztosító intézkedések megfogalmazását. Mivel nincs a só eltávolításra úgynevezett legjobb elérhető technológia, a só terhelés csökkentését más módon kell megoldani. A doktori tanulmányok keretében végzett vizsgálatok célja a szakirodalomban foglalt fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése a víz- és só forgalom számszerűsítésével, az anyagforgalmi diagram elkészítésével valamint vízkészlet gazdálkodási adatok felhasználásával a Kösely vízgyűjtő területén.

• A sókoncentráció csökkentés lehetőségének vizsgálata egy magyar vízfolyás példáján

  13-22

  Hancz Gabriella

  Megtekintések száma:

  154

  A Ph.D. tanulmányok keretében végzett kutatás egyik célja a Kösely vízfolyás és mellékágai sótartalommal összefüggő minőségének vizsgálata, valamint annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy magas sótartalom esetében hígítással elérhető-e az előírt minőség. A meglévő-, korábban született adatok gyűjtése mellett sor került egy tizenegy helyszínen huszonnyolc alkalommal végzett fajlagos elektromos vezetőképesség mérésre. A mérési adatok egész évben és az összes vízfolyás szakaszon meghaladták a Víz Keretirányelvben rögzített és az öntözővízre vonatkozó elvárások szerinti tűrhető minőséghez tartozó határértéket. A tanulmányban közzéteszem ezeket az eredményeket, valamint a hatóságok által korábbi években – időben és térben is ritkábban - végzett mérések összesített eredményeit is. Összegyűjtöttem és elemeztem a speciális vízminőségi problémát okozó lehetséges antropogén vízhasználatokra vonatkozó mennyiségi- és minőségi adatokat és ennek eredményét is közzéteszem ebben a tanulmányban. Mivel a kritikus komponenst konzervatív anyag okozza, a számításokhoz a tömegmegmaradás elvét alkalmazó egyszerű hígulási egyenletet használtam. A számítások célja volt meghatározni azon vízfolyás szakaszokat, amelyeken a vízszállító kapacitás figyelembevétele mellett lehetséges a megfelelő vízminőség eléréséhez szükséges mértékű hígítás megvalósítása. Az eredményekből arra következtettem, hogy a vízhasználatok jelenlegi gyakorlata mellett hígítással nem lehetséges elérni a megfelelő vízminőséget, ezért csak a sóterhelés csökkentése jelenthet megoldást.