Keresés
Keresési eredmények
-
Folyóvízi üledékek nehézfém tartalmának akkumuláció vizsgálata növényekkel
46-53Megtekintések száma:117A Duna országunk legnagyobb felszíni vízfolyása. A Duna, valamint árterei és holtágai ökológiai folyosóként működnek, de emellett jelentős ipari, logisztikai és turisztikai jelleggel is rendelkeznek. Köztudott, hogy a Duna forrásától kezdve a torkolatáig több ipari létesítmény is elhelyezkedik, amelyek szennyezése az elmúlt évtizedek alatt hatást gyakorolt a víz minőségére is. A kibocsátott szennyezőanyagok közül a legveszélyesebb összetevőket a nehézfémek jelentik, amelyek jelen lehetnek mind a vízben, mind az iszapos üledékben is. Ezek az elemek jelentős egészségügyi kockázattal rendelkeznek, hiszen képesek a táplálékláncon belül akkumulálódni. A kutatásunk fő célja, hogy a folyóvízi üledékekben található nehézfémek növényeken belüli akkumulációját meghatározzuk. Fő mintavételi területünk a Duna árterében található dunaújvárosi iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre a városi Szabadstrand rehabilitációja során. Méréseink során az üledék és növényminták kadmium, nikkel, ólom, króm, réz és cink tartalmát határoztuk meg. Tesztnövényként a területen megtalálható, természetes növényeket választottunk, mint lósóskát (lóromot) (Rumex patientia), angol perjét (Lolium perenne), parti sást (Carex riparia), és keserűfüvet (Persicaria maculosa). Az iszap és növényminták nehézfém tartalmának feltárását MSZ szabvány szerint végeztük el salétromsavas és hidrogén-peroxidos módszer alkalmazásával. A nehézfém koncentrációkat AAS készülék segítségével határoztuk meg. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a különböző növényfajták milyen mértékben és melyik részükben halmozzák fel a nehézfémeket. Eszerint például a lósóska a szárának felső részében tudja akkumulálni a kadmiumot, nikkelt, krómot és cinket, ezzel szemben a keserűfű inkább a levelében halmozza fel ezeket az elemeket. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben egyes növényfajták felhasználhatóak legyenek a szennyezett területek in-situ kármentesítésében.
-
Floodresc - árvízi katasztrófahelyzetek kezelése a Hernád vízgyűjtőben
181-187Megtekintések száma:87A Floodresc projekt célja egy olyan térinformatikai döntéstámogató rendszer kifejlesztése, amely a Hernád folyó esetleges árvizei során segítheti a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság védekezési, mentési feladatait. A döntéstámogató rendszer főbb elemei a teljes vízgyűjtőt lefedő térinformatikai adatbázis, az elöntött területek kiterjedését időben előre jelző, modellező alkalmazás, amelyekre a védekezéshez kapcsolódó szállítási feladatokat támogató logisztikai tervező eszköz épül.
-
Dunai iszapos üledék nehézfém tartalmának akkumuláció vizsgálata növényekkel
163-170Megtekintések száma:106Napjainkban a felszíni vízfolyások és azok árterei, holtágai ökológiai folyosóként működnek, emellett turisztikai szerepük sem elhanyagolható. Ahhoz, hogy ezeket a területeket fenntarthassuk a jövő nemzedékei számára, szükség van állapotuk folyamatos monitorozására, illetve javítására. Az árterek és holtágak környezeti jellemzőit elsősorban vizük és üledékük vizsgálatával tudjuk jól leírni. Terepi mintavételezéseink területe a Dunával közvetlen kapcsolatban lévő dunaújvárosi Szabadstrand üledékéből kotrással kialakított iszap meddő, amelyet 2009-ben hoztak létre. Az elmúlt évek alatt ezen az ártéren faültetés történt, de emellett jelentős gyomnövényzet is megtelepedett. Kutatásunk fő célja egyrészt az iszapmeddő nehézfém tartalmának monitorozása, másrészt pedig a rajta gyökerező növények nehézfém akkumulációjának vizsgálata volt. Az egykori folyóvízi üledéken megtelepedett növényfajok közül a lórom, vagy lósóska (Rumex obtusifolius L.), angol perje (Lolium perenne) és parti sás (Carex riparia) nehézfém tartalmának kimutatására került sor. A növényzeten belüli nehézfém akkumuláció meghatározásával ezen toxikus elemek növényi részek közötti megoszlását tártuk fel.
