Keresés
Keresési eredmények
-
A fa értékteremtési lánc logisztikai koncepciója
139-154Megtekintések száma:217Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gazdasági jelentőségét nagymértékben a fa értékteremtési lánca határozza meg. A fa, mint megújuló nyersanyag, termelésével és feldolgozásával egyidejűleg az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás alapvetően hozzájárul a fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához. A multifunkcionális erdőgazdálkodás különböző áruk és szolgáltatások előállításában megnyilvánuló kapcsolatrendszere szükségszerűen azt eredményezi, hogy egy kapcsolati ág megváltozása az erdészeti üzemi értékteremtés teljes hálózatának változásához vezet. A kíméletes és tartamos erőgazdálkodás értékteremtésének speciális területei az infrastrukturális, rekreációs és turisztikai jellegű szolgáltatások.
-
Fenntarthatósági célok - avagy tudjuk-e csökkenteni az alultápláltság mértékét?
268-276Megtekintések száma:285A világ egyes részein az éhezés még mindig mindennapos jelenség. A millenniumi fejlesztési célok (MDGs) egyik sarkalatos pontja az éhség felszámolására. Ezek a célok tartalmazzák a haladás ütemtervét és az éhség leküzdésére irányuló konkrét lépések dokumentálását. Manapság az éhezés egy másik típusa, amely előtérbe került, a rejtett éhség. A szélsőséges szegénység és az éhség felszámolása még továbbra is csak illúzió. Az extrém szegénységben élők és az alultápláltságban szenvedők száma az utóbbi években enyhén csökkent. Az éhség mérése nagyon komplex dolog. A globális éhínség index (Global Hunger Index) egy olyan eszköz, amelynek célja az éhínség globális, regionális és nemzeti szintű átfogó mérése és nyomon követése. Az észrevehető javulások ellenére a kérdés továbbra is az, hogy 2030-ig a világ eléri-e a fenntartható fejlődési céljait (SDG), köztük az éhezés megszüntetését? Az erőfeszítések ellenére még a gazdaságilag fejlett országokban is felüti a fejét az éhezés vagy az élelmezésbizonytalanság.
-
Rejtett éhség kérdése
155-164Megtekintések száma:241Az élelmiszer- és élelmezésbiztonság területén számos kihívás vár az emberiségre. A népesség növekedése mellett az urbanizáció, az éghajlatváltozás, a globális környezeti változások és a gazdasági egyenlőtlenség, valamint az instabilitás is nagymértékben befolyásolja a kiegyensúlyozott élelmiszerellátást. A WHO (2018) tanulmánya alapján elmondható, hogy nem csak az éhezés felszámolása jelent problémát, hanem a jólétünk fokozódása is. Miközben 0,8 milliárd ember attól szenved, hogy nincs számára elérhető elegendő élelmiszer, addig a globális népesség 33%-a túlsúlyos, amiből 30% elhízott. Hosszú távon tehát fokozódó jólétünk is egyre nagyobb problémát okozhat. Háromféle, egymással párhuzamosan létező, mégis összefüggő táplálkozási problémát kell kiemelni: ezek az éhezés és az alultápláltság, a mikroelem-hiány, továbbá a túlzott mértékű táplálkozás és elhízás. Ez a három egészségügyi probléma a közegészségügyre nézve jelent komoly terheket, amelyet a táplálkozás biztonságával és az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben kell vizsgálni.
-
Globális kihívások a mezőgazdaságban
195-205Megtekintések száma:245Jelentős globális kihívásokkal kell szembenézni napjainkban a mezőgazdaság tekintetében. A természeti erőforrásokkal megfelelően kell gazdálkodni, hogy idő előtti kimerülésüket elkerüljük (erőforrás gazdálkodás). Az embernek szüksége van a természeti erőforrásokra, –fémre, ásványi anyagra, fára, termőföldre, élelmiszerre, levegőre és vízre –nem túlozva ezek az élet nélkülözhetetlen feltételei. A probléma, hogy az emberiség nagyobb mértékben éli fel ezeket az erőforrásokat, mint ahogyan az természetes módján újratermelődne. A biológiai diverzitás és az ökoszisztéma megőrzéséhez és fenntartásához a növény- és állatfajok védelme elkerülhetetlen. Ha elpusztítjuk környezetünket, akkor a jövő helyzete, az emberiség léte kerül veszélybe. Egyes előrejelzések szerint 2050-ben a mai erőforrás kitermelés ötszörösét fogjuk elérni. Egyes ökoszisztémák 60%-ára igaz, hogy az erőforrásait már jelenleg is túlzott mértékben használjuk ki, gondoljunk csak a halállományra vagy a mértéktelen esőerdei fakitermelésre, ami köztudottan baljós feltevéseket vetít előre a levegőszennyezésre nézve. 2050-re az emberiség 30%-os növekedését prognosztizálják a kutatók, ami 9 milliárd embert jelent. A népesség több mint 70%- a fog városban lakni, ami újabb területeket fog elvonni a természetes élőhelyekből. A világnépesség növekedésével az étrendben is jelentős változás fog bekövetkezni, elsősorban a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek irányába tolódik el a fogyasztási szerkezet. Ez a növekedés azt eredményezi, hogy az állattenyésztés takarmányigénye nő, ami földhasználatban indukál változást. Az előttünk álló út egyértelmű és világos, sokkal hatékonyabban kell gazdálkodnunk a természeti erőforrásainkkal. Továbbá ezeket úgy kell kitermelnünk/előállítanunk, hogy a környezetet tovább ne romboljuk, a jelenlegi állapotát ne rontsuk. A globálisan követendő cél az lenne, hogy mind kevesebb erőforrás felhasználásával több értéket állítsunk elő. Már a nyersanyagok kitermelésétől kezdve óvni kell a környezetet, és ezt folytatni az előállított termékek felhasználásán keresztül egészen addig, amíg esetlegesen hulladék nem keletkezik belőle. Itt kerül előtérbe a folyamatos terméktervezés és – fejlesztés, valamint a pazarló eljárások visszaszorítása az anyagtakarékosság visszaszorításával. A jelenlegi gazdaságnak törekednie kell a fenntartható jövő elérésére.
