Keresés
Keresési eredmények
-
Markmyprofessor: Minél több, annál jobb?
232-243Megtekintések száma:1201Az oktatók hallgatók általi értékelése a felsőoktatásban nemzetközileg és Magyarországon is aktuális téma, részben a felsőoktatás tömegesedése, részben piacosodása miatt. Az értékelési módszerek egyike az internetes alapú önkéntes véleményezés, melyet az Amerikai Egyesült Államokban a ratemyprofessors.com indított el, és amelynek hazai megfelelője a markmyprofessor.com. Az amerikai oldallal kapcsolatos elemzések a számos kritika egyikeként megállapították azt is, hogy ezen értékelési mód megbízhatósága jelentős mértékben függ az egyes oktatókra leadott értékelések számától. Tanulmányunkban ez utóbbi következtetést vizsgáljuk meg az említett hazai szolgáltatást alapul véve. Fő eredményünk egyrészt az, hogy a ratemyprofessors.com-ra tett előbbi megállapítás hazánkban is megállja a helyét, másrészt pedig az, hogy a magasabb válaszadási gyakoriság egyben alacsonyabb átlagos értékeléssel is együtt jár.
-
Testing the Sametest-effect in a BSc-level Business Communication Course Examination
10-15Megtekintések száma:64Using secondary data, we empirically examine two biasing effects that may arise in the written evaluation of large groups of students. Suppose the students take the examination in consecutive groups, and we wish to avoid the distortion caused by tests of different difficulty. In that case, we can decide to use the same examination questions. However, the danger of the "same test effect" arises, according to which the group writing later can perform better if it receives information from the examinees in the previous round. Using the same examination tests cannot be recommended if that effect is significant. Another related potential phenomenon is the "revealed sameness effect". Accordingly, if the examinees are aware of the repetition of the questions, it significantly increases the scores of the following group. We tested these phenomena using the data of a three-round written examination. A previously published analysis of a larger sample found that the "same test effect" can be expected if the students decide in which round they take the examination. Since it was possible to freely register for the examination rounds for the assessment analyzed in this study, we assume that the "same test effect" will be significant. Based on the literature, we also expected that the "revealed sameness effect" would occur in the third round. The performed linear regression analysis (N=77) only found some weak evidence for the 'revealed sameness effect' but not for the 'same test effect'.
-
Szervezeti kultúra vizsgálata OCAI modellel a debreceni egyetem műszaki menedzser hallgatói körében
1-8Megtekintések száma:323Tanulmányunk OCAI modell segítségével elemzi a Debreceni Egyetem műszaki menedzser hallgatói által észlelt és ideálisnak tartott szervezeti kultúrát. A válaszadók a klán típushoz az átlagostól szignifikánsan közelebbinek, a piacitól pedig távolabbinak érzik szervezeti kultúrájukat. Az adhokrácia és a hierarchia esetében nem érzik azt az átlagostól eltérőnek. Ideálisnak az átlagostól klánhoz és adhokráciához közelebbi, a piactól távolabbi kultúrát tartanának. A jelenlegi és a kívánatos közti jelentős eltérés csak az adhokratikusság esetében mutatható ki. Az OCAI vizsgált kérdései(20) közül a jelenlegi észlelések 7, az ideális értékek 13 esetben térnek el jelentősen az átlagostól. A jelenlegi és az ideális szintek közül a jelenlegi szignifikánsan magasabb a következők esetében: domináns jellemzők (klán), leadership (piac), stratégia (hierarchia). Alacsonyabb pedig a domináns jellemzők (adhokrácia), esetében.
-
The Dunning–Kruger Effect in Knowledge Management Examination of BSc Level Business Students
14-21Megtekintések száma:190The Dunning-Kruger effect (DKE) in higher education evaluation is one of the current research areas of psychology, educational science, and management science (in our case). Its importance is that the less prepared one is, the less accurately one can judge what performance is expected of him. What is more, he will err more and will overestimate himself. The present study aims better to understand the phenomenon with new, small-sample empirical results. The study is part of a research series that has been ongoing at the University of Debrecen since 2015. It not only quantitatively expands the literature but also includes the course of Knowledge Management among those examined. During the research, students were asked both before the examination (N = 63) and after the examination (N = 76) to guess how many points they would achieve on a multiple-choice test. It supports the presence of DKE, both in the case of pre-examination and post-examination self-evaluations. Using four multivariate linear regression models, we examined whether the sign value or absolute value of the errors made during the guesses show a correlation - in addition to the available control variables - with the test score. Our results showed that the more accurate the pre-examination and post-examination estimations were, the higher the students' actual score was, while the less they tended to overestimate their preparation. This supports the presence of DKE, both in the case of pre-exam and post-exam self-evaluation.
-
Szervezeti kultúra és tanulmányi teljesítmény a műszaki menedzser hallgatók körében
1-11Megtekintések száma:138Kutatásunk a hallgatók által észlelt, illetve ideálisnak tartott kultúra és a hallgatók tanulmányi eredménye közti kapcsolat vizsgálatára irányul, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának műszaki menedzser szakos hallgatói körében vizsgálva, önkitöltős kérdőíves felmérés (módosított OCAI) eredményeire támaszkodva (N = 114). Gyenge pozitív lineáris korrelációt találtunk a tanulmányi eredményesség és a klán kultúra észlelt elenlegi, illetve az ideálisnak tartott szintje között is. Egyéb kultúra-típusok esetében nem találtunk konzekvens összefüggést. Eredményeink alapján továbbá azok, akik a klán kultúrát tartják ideálisnak jobb eredményt érnek el, mint a másik három kultúrát kedvelők. Az órákat legalább 61%-ban látogató hallgatók közt továbbá azt találtuk, hogy magasabb teljesítményre számíthatnak azok, akik olyan típusúnak érzékelik a jelenlegi kultúrát, mint amilyet kívánatosnak tartanak, illetve akiknél kisebb mértékben térnek el az egyes kultúra-típusok jelenlegi és ideális értékei.
-
Milyen imázst közvetítenek a magyar felsőoktatási intézmények honlapjai?
355-370Megtekintések száma:100Jelen dolgozatban a felsőoktatási online marketing magyarországi gyakorlatát elemezzük feltáró jelleggel. Kutatásunkban a Magyarországon működő államilag elismert felsőoktatási intézmények teljes körének honlapjait néhány kiválasztott, a közönség felé mutatott imázs nyitottságát mérő mutató alapján vizsgáljuk. E szempontok szerint összevetjük az állami intézményeket a nem állami (ezen belül az egyházi) fenntartásúakkal, illetve az egyetemi besorolással rendelkezőket a főiskolákkal (mind a 2000 előtti, mind az aktuális státuszok szerint). Legfőbb megállapításunk, hogy a honlapok statisztikailag alátámaszthatóan közvetítenek valamely intézmény-csoportra jellemző imázst. Vannak ugyanis olyan jelzések, amelyek differenciálnak állami és nem állami intézmények, egyetemek és főiskolák között. Ezek közül mi a következőket azonosítottuk: a főoldalon közölt képek száma, slider jelenléte, a honlap akadálymentesített és idegen nyelvű elérhetősége, illetve a feltüntetett közösségimédia-elérhetőségek. Az állami intézmények, illetve az egyetemek minden vizsgált dimenzióban nyitottabb imázst közvetítettek honlapjukon.
-
Hallgatói vélemények szakmai gyakorlatról és tanulás melletti munkavégzésről
286-297Megtekintések száma:337A felsőoktatásban világszerte egyre fontosabbá válik a tanulmányok alatti munkavégzés, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erre az igényre nem csak a hallgatók, de intézményi szinten a felsőoktatás is felfigyelt, több szak esetben is bevezetve a kötelező szakmai gyakorlatot, sőt, a duális képzést, máshol pedig valamilyen formában elismerve ezek valamilyen opcionális megfelelőjét. Jelen tanulmány egy 2015 őszén elvégzett kérdőíves vizsgálat adatait elemzi, melyet hét, gazdaságtudományokhoz kötődő szak hallgatói töltöttek ki a Debreceni Egyetemen (N = 589). A főbb eredmények szerint a szakmai gyakorlatot hosszabb távú beruházásnak tekintik a hallgatók (nem a rövid távú díjazás a legfontosabb; ugyanakkor a személyes érdeklődés háttérbe szorul); az átlagos hallgató (a válaszadók háromnegyede) legfeljebb heti körülbelül 20 órát lenne hajlandó tanulmányok mellett dolgozni; a hallgatók többsége diákmunkában gondolkozik; a munkavállalás oltárán leginkább a szórakozással és a sporttal töltött időt áldoznák fel, ezeket a barátokra és a családra, és legvégül a tanulásra fordítandó idő követi. Az eredmények szerint összefügg a munkavállalási hajlandósággal a hallgató szakja, évfolyama, az, hogy mely tevékenységeket mennyire tart fontosnak a munkához képest (tanulással, családdal, barátokkal, sporttal, szórakozással töltött idő), és az is, hogy mennyire érdeklődésének megfelelően keres gyakorlati lehetőséget.
