A Ph.D. tanulmányok keretében végzett kutatás egyik célja a Kösely vízfolyás és mellékágai sótartalommal összefüggő minőségének vizsgálata, valamint annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy magas sótartalom esetében hígítással elérhető-e az előírt minőség. A meglévő-, korábban született adatok gyűjtése mellett sor került egy tizenegy helyszínen huszonnyolc alkalommal végzett fajlagos elektromos vezetőképesség mérésre. A mérési adatok egész évben és az összes vízfolyás szakaszon meghaladták a Víz Keretirányelvben rögzített és az öntözővízre vonatkozó elvárások szerinti tűrhető minőséghez tartozó határértéket. A tanulmányban közzéteszem ezeket az eredményeket, valamint a hatóságok által korábbi években – időben és térben is ritkábban - végzett mérések összesített eredményeit is. Összegyűjtöttem és elemeztem a speciális vízminőségi problémát okozó lehetséges antropogén vízhasználatokra vonatkozó mennyiségi- és minőségi adatokat és ennek eredményét is közzéteszem ebben a tanulmányban. Mivel a kritikus komponenst konzervatív anyag okozza, a számításokhoz a tömegmegmaradás elvét alkalmazó egyszerű hígulási egyenletet használtam. A számítások célja volt meghatározni azon vízfolyás szakaszokat, amelyeken a vízszállító kapacitás figyelembevétele mellett lehetséges a megfelelő vízminőség eléréséhez szükséges mértékű hígítás megvalósítása. Az eredményekből arra következtettem, hogy a vízhasználatok jelenlegi gyakorlata mellett hígítással nem lehetséges elérni a megfelelő vízminőséget, ezért csak a sóterhelés csökkentése jelenthet megoldást.

A tanulmány célja a termálvíz fürdőzés céljára történő hasznosításának vizsgálata a fenntarthatóság szempontjából a Kösely vízgyűjtő területén. A választott módszer az anyagforgalom elemzés, mivel ez nem igényel online-, vagy rendszeres vízminőség vizsgálatokat a vizsgált vízfolyáson. Az aktuális vízgyűjtő gazdálkodási terv a só koncentrációt figyelembe vevő fizikai-kémiai paraméterek szempontjából rossznak-, illetve mérsékeltnek minősítette a használt termálvízterheléssel érintett vízfolyás szakaszokat. Ugyanezek a szakaszok az összesített ökológiai minősítés szerint is ezeket az értékeléseket kapták, tehát a sótartalmat is magában foglaló fizikai-kémiai tulajdonságcsoport meghatározó. A Víz Keretirányelv előírja a jó ökológiai állapot elérését biztosító intézkedések megfogalmazását. Mivel nincs a só eltávolításra úgynevezett legjobb elérhető technológia, a só terhelés csökkentését más módon kell megoldani. A doktori tanulmányok keretében végzett vizsgálatok célja a szakirodalomban foglalt fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése a víz- és só forgalom számszerűsítésével, az anyagforgalmi diagram elkészítésével valamint vízkészlet gazdálkodási adatok felhasználásával a Kösely vízgyűjtő területén.

A tanulmányban az épületszerkezetek körében értelmezhető struktúrákkal foglakozunk. A jelen I. részben az épületszerkezeteket funkcióik alapján csoportosítjuk. Két főbb csoport különíthető el. A tartószerkezeti csoportot vizsgálva megmutatható, hogy az épületek a tartószerkezeti váz alapján jól csoportosíthatók. A függőleges teherhordó szerkezeti elemek – falak és pillérek – nyújtotta négyelemű csoportosítás – falvázas, pillérvázas, vegyesvázas, valamint a fal és pillér nélküli tartószerkezeti vázas épületek – túlságosan egyszerű csoportosítást tesz lehetővé. A falak és pillérek, valamint az ettől eltérő tartószerkezeti vázak eltérő építéstechnológiáit figyelembe véve már egy többelemű csoportosítás adható. Az egyes csoportokon belüli a falak és pillérek, valamint a födémek kapcsolata alapján különböző alcsoportokat lehet értelmezni.

A tanulmány II. részében az épületszerkezetek körében értelmezett tartószerkezeti struktúrák változásával foglalkozunk. A struktúra váltását elsősorban az új anyagok alkalmazásához, illetve új szemléletmódhoz kötjük. Két területtel foglalkozunk. Az egyik a boltozat kialakulása-változása, a másik az épület tartószerkezeti vázának változása új, részben hajlítási, részben csak húzó igénybevétel felvételére alkalmas anyagok alkalmazása esetén

Tanulmányunk arra a nem kellően vizsgált kérdésre szeretné felhívni a figyelmet, hogy az emberi ürülék és annak különböző kezelési módjai milyen kapcsolatban állhatnak az éghajlatváltozással. Ürülékünk ugyanis a bioszféra körforgásának része, és szerves széntartalma annak kezelési módjától függően különböző mértékben és időintervallum alatt szén-dioxidként a légkörbe jut. A széklet szárazanyag-tartalmának 40-55% a, a vizelet szárazanyag-tartalmának 11-17%-a szén (szerves vegyületek formájában). Ez körülbelül 21-57 g/fő/nap szerves vegyületekben kötött szén termelését jelenti, amely szám a Föld teljes népességére vonatkozóan hozzávetőlegesen 58-153 millió tonna szén ürülékkel történő kibocsátását jelenti évente. A fejlett világban általános, vízöblítéses toaletten alapuló vízi infrastruktúra környezeti terhei számottevőek, és ezek között sem a szennyvíz összegyűjtése és tisztítása okozta szén-dioxid kibocsátás mértéke, sem az ürülék szerves- és tápanyagtartalmának elpazarlása nem kellően tanulmányozott. A tanulmány rávilágít a szennyvízelvezetés és -tisztítás energiaigénye által generált szén-dioxid, a szennyvíztisztítás során az ürülékben lévő szerves szénvegyületek oxidálása során keletkező széndioxid, valamint a szennyvíziszap anaerob kezelése során keletkező metán elégetése okozta szén-dioxid kibocsátásra, valamint bemutatja az ürülék közvetlen komposztálással történő – jelenleg a világban még nem kellően elterjedt – hasznosításának lehetőségét.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara számára kiemelten fontos, hogy megismerje a hallgatók egyetemen folyó képzéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményét, ezért nagy figyelmet fordít az oktatás hallgatói véleményezésére. A mérés és az értékelés több célt is szolgál. A hallgatók – amennyiben az oktató ehhez írásban, kifejezetten hozzájárul – megismerhetik hallgatótársaiknak az egyes kurzusokról kialakult véleményét, az oktatók visszajelzést kapnak kurzusuk megítélésről, az Egyetem és a Karok pedig információhoz jutnak arról, hogy hallgatóik milyen véleményt alkottak a képzésről. A visszajelzések összességében alkalmasak a képzés minőségének fejlesztésére irányuló munka támogatására. Jelen tanulmány keretében a Vezetés és Szervezés Szak Controlling és teljesítménymenedzsment szakirány hallgatói által leadott értékeléseket mutatjuk be

Due to the rapid growth of GNSS based techniques in everyday life a service which can provide certified location information given by GPS coordinates became a worth considering idea. We designed two protocols that can  achieve this goal, these can provide authenticate location and time information for any device which has a GPS receiver. In this article, I would like to prove -with the help of ProVerif software tool-, the latter statement. I investigated the authenticity and data integrity properties of the protocol.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának Műszaki Alaptárgyi Tanszékén közel egy évtizede foglalkozunk az egyetemi alapképzésben oktatott matematika tárgyak módszertani megújításával. Ennek a hosszú alkotómunkának az eredménye a nemrégiben megjelent ,,Matematikai eszközök mérnöki alkalmazásokban” című tankönyv, amely a matematika legfontosabb eszközeinek (vektorok, mátrixok, lineáris függvények,komplex számok, differenciál és integrálszámítás) különböző alkalmazásait mutatja be a műszaki és természettudományok, valamint a közgazdaságtan egyes területein. A jelen közleménnyel a szerzők célja a fenti tankönyv, valamint az általa megtestesített oktatási, szakmódszertani irányvonal bemutatása, népszerűsítése.

A tanulási folyamat hatékonyságáról manapság egyre több szó esik a felsőoktatásban, ezen belül a műszaki felsőoktatásban is. A hatékonyság mérése az elvárt kompetenciák rendszerének célszerű kialakításával és a kompetenciák megszerzésének ellenőrzésével lehetséges. Ebben a cikkben egy olyan felmérést mutatunk be, melyet mérnöki alapdiplomával (főiskolai, BSc) rendelkező hallgatók körében készült, akik mesterképzésen folytatják tanulmányaikat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy egyes problémakörökhöz kapcsolódó gondolati sémák megmaradtak-e, képesek-e megfelelően reagálni a kérdésfelvetésekre, rendelkeznek-e a matematika tanulása során megszerezhető kompetenciákkal. A lexikális tudás felmérése nem volt cél, a feladatok nehézségi szintje nem érte el az alapképzések számonkéréseinek átlagos szintjét. A kérdőív első része a korábbi tanulmányokra, valamint a matematika tanulásához kapcsolódó emlékekre, tapasztalatokra, illetve az ismeretek alkalmazhatóságára kérdez rá.

A jellemzően nem, vagy kevéssé strukturált szöveges dokumentumokból való információ-visszakeresés az Internet elterjedésével vált különösen fontossá. Különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek közül az egyik az invertált fájlok alkalmazása, amely a web tartalmában való kereséskor általános. E dolgozat a strukturálatlan szöveges dokumentumok közötti keresés eszközeit tekinti át

A Moodle rendszerben készített elektronikus számonkérések nagymértékben megkönnyíthetik a vizsgáztatók dolgát, mégis csak kevesen használják ki ezt a lehetőséget. A cikk áttekinti a Moodle számonkérési rendszerét, a kérdésbank feltöltését, a teszt létrehozását és a kiolvasható statisztikák körét. Ezt követően gyakran felvetődő kérdéseket, félreértéseket válaszol meg, valamint tippeket ad és trükköket mutat a biztonságos vizsgáztatással kapcsolatosan

Mennyire oktassuk a matematikát precízen? Milyen mértékű legyen az alkalmazás-orientáltság? Megkíséreljük megválaszolni e kérdéseket néhány illusztratív példával, melyeket a mérnökhallgatók oktatásánál motiválásként használhatunk. Egy elkészült jegyzetet mutatunk be, mely a Debreceni Egyetem Műszaki Karán folyó mérnökképzés során elsajátítandó, haladottabb matematikai kurzusok anyagába nyújt betekintést.

A függvény fogalma alapvető fontosságú a matematikában. Minthogy a legtöbb matematikai fogalmat nem lehet egylépésben elsajátítani [13], így a függvény fogalmának kialakítása is hosszú folyamat. Ennek egyik célja a hatékony fogalomképzet kialakítása, mely nagy jelentőséggel bír a problémamegoldásban. A tanulók legtöbbször a fogalomképzetükre támaszkodva döntenek arról, hogy egy objektum példája vagy ellenpéldája az adott fogalomnak (Vinner & Dreyfus, 1989). Jelen tanulmányban felmérések keretén belül végzett vizsgálatokkal arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen fogalomképzettel rendelkeznek az általános iskolát fejező tanulók (8. osztály) és az egyetem első évét megkezdő mérnökhallgatók a függvényről.