A globalizált és felgyorsult gazdaságban egyre nagyobb feszültség éri a vezetőket az embertől függetlenített szervezeti célok és az emberi kapcsolatok valósága közötti megfelelésben. Az embert, mint értelemmel és érzékekkel rendelkező lényt, amely a boldogsága felé tör, a pozitív vezetési stílusok igyekeznek a középpontba helyezni és foglalkoznak vele kiemelten a vezetéselmélet területén. Jelen cikkben három ilyen pozitív stílust, az autentikus, a szolgáló és az etikus vezetési elveket és működési körülményeiket hasonlítunk össze a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A mintegy két évtizedet átölelő szakirodalmi időtávból leszűrhető, hogy az etikus vezetés irodalmának evolúciója alábbhagyott, míg az autentikus és szolgáló vezetés irodalmáé tovább fejlődött és fejlődik napjainkban is. A tanulmányban megjelenő összehasonlító táblázat kiemeli a közös és elkülönítő pontokat egyaránt, hogy a magas morális és etikai szint mellett az autentikus stílus elsősorban a vezető személyére, az etikus vezető a szervet etikai színvonalára, míg a szolgáló vezető a beosztott, a másik ember jólétének - akár önfeladás útján is történő - fejlesztésére koncentrál.  A kutatás eredményeit a pozitív stílusok mérőeszközeinek vizsgálatához kívánjuk felhasználni, amellyel a jövőbeni primer, empirikus terepvizsgálatok tudományos megalapozottságát készítjük elő.  

A sertéstenyésztés kutatása, ezen belül pedig statisztikai elemzések során egy kifejezetten fontos témakörré nőtte ki magát az értékesítési árak elemzése. A globalizáció által elmondható, hogy napjainkra a világpiac hatásainak folyamatosan kitett ágazatról beszélünk. Ezen felül pedig érdemes kiemelni, hogy más szektorokhoz mérten a külső szabályzás, befolyás hatása kisebb mértékű. Így jelen kutatás célja az volt, hogy azonosítsa az árelemzés témakörében megjelent folyóiratcikkeket és azok alapján megállapítást tegyen a gyakran alkalmazott módszertanokkal összefüggésben, illetve hogy megvizsgálja az árelemzés térbeli elhelyezkedését. A kapott eredmények azt mutatják, hogy az árelemzési gyakorlat főként a piacvezető országokkal összefüggésben történik meg, általában a termékláncot átölelő kérdéskör alapján. A kutatások során elmondható, hogy az utóbbi években egyre összetetteb módszertanok megjelenése tapasztalható, amelyek pontosabb következtetések levonását biztosítják, emellett gyakorlati szempontból a tervezhetőséget is elősegítik.

The following paper analyzing the installation of industrial robotisation in sectors and regions, in addition carry out forcastings on historical data. In recent years, automation and the use of industrial robotics have increased exponentially in the manufacturing sector. Given that companies prioritize enhanced production efficiency, quality assurance, and safety, it is evident that substantial investment and implementation of automation continue to occur in manufacturing facilities worldwide. The number of industrial robots globally has been growing steadily since 2010. However, the rate of growth has slowed from 2020 onwards. The impact of the Covid-19 epidemic was still felt in 2020, but the deployment of industrial robots increased significantly in 2021. Global industrial robot deployment is projected to continue to grow in the coming years, although the rate of increase may vary between regions and countries. The analysis showed a number of differences between regions in the number and growth rate of industrial robot deployments. Asia and Australia are the largest markets for robots and the number of robots deployed is expected to continue to grow in the future. Europe is the second largest market and, although growing at a slower rate, industrial robot deployment is also increasing steadily. In the Americas, growth is slower than in other regions, but still increasing. Global growth trends suggest that there will be further growth in the coming years and that the deployment of industrial robots will become more widespread in different parts of the world.

Tanulmányomban az Észak-Alföld statisztikai régió munkaerőpiaci mutatóit elemzem a 2018 és 2022-es évekre vonatkozólag, hogy feltérképezzem a területi munkaerőpiaci sajátosságokat a mutatók alapján. Az elemzés egyik módszere a Beveridge-görbe. Ez az összetett elemzési módszer a vizsgált térségre jellemző munkanélküliségi ráta és a betöltetlen állások aránya közötti kapcsolat időbeli alakulását szemlélteti grafikus formában. Az elemzés eredményei felhívhatják a figyelmet a térség munkaerőpiacának esetleges problémáira. A szekunder statisztikai adatokat a fellelhető kapcsolódó szakirodalommal együtt párhuzamosan vizsgálom.