Csalások a pénzügyi ágazatokban
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Copyright (c) 2021 Mihály Hegedűs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hogyan hivatkozzuk
Elfogadott 2021-10-27
Publikált 2021-11-19
Absztrakt
A társadalmi erőforrásokért folyó vetélkedés arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a gazdasági előnyszerzés érdekében megszegjék az etikai alapokon nyugvó üzleti szabályokat. A digitalizált adatok egyre bonyolultabbá teszik azok valósságtartamának ellenőrzését. A Wirecard-botrány és a COVID-19 válság hatására átalakul majd a körülöttünk lévő környezet, megváltozik a világról alkotott gondolkodásunk, felgyorsítja a digitalizációs eszközökkel előállított adatok lehetséges kontrolljának vitáit, a nemzetközi számvitel minél szélesebb körű bevezetésének problémakörét.
A 2007-es gazdasági válság óta általánosságban és mérhetően növekszik a csalások lehetőségének mértéke az állami megrendelések, az építőipar, az ingatlankereskedelem, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a bányászat, illetve a pénzügyi ágazatokban, amelyeket az egyes országok kormányai új adózási-ellenőrzési módszerek felhasználásával próbálnak megakadályozni. A COVID-19 járvány következtében feltehetően megvalósuló gazdasági válság stagnáló gazdaságaiban majd egyre kevesebb megrendelésen osztoznak a szereplők, a verseny erősödése következtében pedig fokozódik a csalás lehetősége vagy kényszere. A válságok vagy a pénzügyi szektorban kezdődnek vagy az az egyik károsultja, elszenvedője lesz. Az elmúlt évtizedekben a pénzügyi botrányok miatt ugyan nem rendült meg a bizalom a pénzügyi szektor iránt, de sérült azon általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a pénzügyi szektor szigorúan szabályozottsága miatt a csalásokkal nem érintett, nem fertőzött terület. A pénzügyi szektort érintő nemzetközi események rámutattak arra, hogy a pénzügyi szervezetekben a cég törvényes működését biztosító belső eljárásrendek nem akadályozták meg a belső visszaéléseket, mert az elkövetésben közreműködők egy része az irányítók közül került ki. Az általánosítások miatt a pénzügyi botrányokban közvetlenül nem érintett pénzügyi és ellenőrző szervezetek integritását is jelentős érdeksérelem éri, a bizalmat csak közös erőfeszítéssel, törvényi szigorításokkal, annak megfelelő kommunikációjával sikerülhet ismét helyreállítani.