Search

Search Results

• The Logistics Conception of the Value Chain of Wood

  139-154

  Dániel Fróna

  Judit Oláh

  Mónika Harangi-Rákos

  Views:

  227

  The importance of the forest management and timber producing is highly determined by the value chain of timber. The forest management and timber producing can basically contribute to achieve the goals of the sustainable development as producing and processing the wood as a raw material. The relationship of the multifunctional forestry management as producing different scale of products and services results that changing a member of the chain might cause the total net alternation of the forestry system’s added value. The added value of the special areas of the appropriate and sustainable forest management is the infrastructural, recreational and touristic services.

• Sustainability Goals - Can we Reduce Malnutrition?

  268-276

  Dániel Fróna

  Views:

  293

  Nowadays, some parts of the world hunger still exists. One of the milestones of the Millennium Development Goals (MDGs) is eradicating hunger. These goals include a road map for progress and documenting specific steps to combat hunger. Another type of hunger that has been very common in these days is hidden hunger. Eradicating extreme poverty and hunger is still an illusion. The number of people living in extreme poverty and malnutrition has fallen slightly in recent years. Measuring hunger is a very complex issue. The Global Hunger Index is a tool to comprehensively measure and monitor hunger at global, regional and national levels. Despite noticeable improvements, the question remains: will the world achieve its Sustainable Development Goals (SDGs), including the eradication of hunger, by 2030? Despite these efforts, even in economically developed countries, hunger or food insecurity still exist.

• The Issue of Hidden Hunger

  155-164

  Dániel Fróna

  Mónika Harangi-Rákos

  Views:

  263

  Mankind faces major challenges in the area of food safety and food security. In addition to the growing population, urbanization, climate change, global environmental change and economic inequality, as well as instability, have a major impact on balanced food supply. According to the WHO (2018) study, not only the elimination of hunger is a problem, but also the increase of our well-being. While 0.8 billion people suffer from a lack of available food, 33% of the global population is overweight, 30% of them are obese. In a long term our growing well-being can also be a great problem. There are three types of dietary problems that coexist in parallel: the hunger and malnutrition, the microelement deficiency, and excessive nutrition and obesity. These three health problems represent a serious burden on public health, which has to be considered in the context of food security and food safety.

• Globális kihívások a mezőgazdaságban

  195-205

  Dániel Fróna

  Views:

  258

  Jelentős globális kihívásokkal kell szembenézni napjainkban a mezőgazdaság tekintetében. A természeti erőforrásokkal megfelelően kell gazdálkodni, hogy idő előtti kimerülésüket elkerüljük (erőforrás gazdálkodás). Az embernek szüksége van a természeti erőforrásokra, –fémre, ásványi anyagra, fára, termőföldre, élelmiszerre, levegőre és vízre –nem túlozva ezek az élet nélkülözhetetlen feltételei. A probléma, hogy az emberiség nagyobb mértékben éli fel ezeket az erőforrásokat, mint ahogyan az természetes módján újratermelődne. A biológiai diverzitás és az ökoszisztéma megőrzéséhez és fenntartásához a növény- és állatfajok védelme elkerülhetetlen. Ha elpusztítjuk környezetünket, akkor a jövő helyzete, az emberiség léte kerül veszélybe. Egyes előrejelzések szerint 2050-ben a mai erőforrás kitermelés ötszörösét fogjuk elérni. Egyes ökoszisztémák 60%-ára igaz, hogy az erőforrásait már jelenleg is túlzott mértékben használjuk ki, gondoljunk csak a halállományra vagy a mértéktelen esőerdei fakitermelésre, ami köztudottan baljós feltevéseket vetít előre a levegőszennyezésre nézve. 2050-re az emberiség 30%-os növekedését prognosztizálják a kutatók, ami 9 milliárd embert jelent. A népesség több mint 70%- a fog városban lakni, ami újabb területeket fog elvonni a természetes élőhelyekből. A világnépesség növekedésével az étrendben is jelentős változás fog bekövetkezni, elsősorban a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek irányába tolódik el a fogyasztási szerkezet. Ez a növekedés azt eredményezi, hogy az állattenyésztés takarmányigénye nő, ami földhasználatban indukál változást. Az előttünk álló út egyértelmű és világos, sokkal hatékonyabban kell gazdálkodnunk a természeti erőforrásainkkal. Továbbá ezeket úgy kell kitermelnünk/előállítanunk, hogy a környezetet tovább ne romboljuk, a jelenlegi állapotát ne rontsuk. A globálisan követendő cél az lenne, hogy mind kevesebb erőforrás felhasználásával több értéket állítsunk elő. Már a nyersanyagok kitermelésétől kezdve óvni kell a környezetet, és ezt folytatni az előállított termékek felhasználásán keresztül egészen addig, amíg esetlegesen hulladék nem keletkezik belőle. Itt kerül előtérbe a folyamatos terméktervezés és – fejlesztés, valamint a pazarló eljárások visszaszorítása az anyagtakarékosság visszaszorításával. A jelenlegi gazdaságnak törekednie kell a fenntartható jövő elérésére.