Tanulmányok

• Benedikt Carpzov két műve a debreceni levéltárban

  1-11.

  András Biczó

  Views:

  146

  Jelen tanulmány célja, hogy kultúrtörténeti adalékkal gazdagítson egy a 18. századi magyar büntetőjogtörténet szempontjából fontos kutatási témát. Benedikt Carpzov a 17. századi neves szász jogtudós magyar büntetőjogra gyakorolt hatásának mélyebb feltárása az egyes magyar bírói fórumok esetjogában a 18. századi magyar büntető jogtörténeti kutatások egyik érdekes irányaként határozható meg. Az eddig vizsgált büntetőperanyag alapján Carpzov műveit Debrecen szabad királyi városban is alkalmazták és két munkája fenn is maradt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában. Jelen kutatás erre a két kötetre (közülük is elsősorban a büntetőjogtörténet szempontjából jelentősebbre) fókuszál és próbál meg minél több részletet feltárni különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhettek a kötetek Debrecenbe. A művek vizsgálata, a debreceni büntetőperanyag elemzésén túl, azért lehet hasznos a „carpzovi hatás” kutatása szempontjából, mert a kötetekben található bejegyzések, aláhúzások és más szövegkiemelések vizsgálata segítheti annak megértését, hogy hogyan értelmezték a debreceni jogalkalmazók Carpzov műveit. Jelen írás bevezető tanulmányként a Carpzov-kötetekben található bejegyzések mélyebb vizsgálatát kívánja megalapozni és előkészíteni.

  PDF (Ungarisch)

  185

• Criminal offences that infringe on individual freedom versus restrictions imposed during the pandemic to guarantee access to education

  12-22.

  Elena-Ana IANCU

  Enache TUȘA

  Views:

  144

  In the study we propose as follows, we will look at differences in perception between the pandemic constraints imposed by the governmenst of countries affected by the pandemic in view of managing the pandemic and society’s perception that governments have deprived citizens of their freedom by restricting their mobility and imposing restrictions with regard to travel, including in order to attend educational activities. In some cases, the communities affected by the restrictive measures have gone further, accusing governments of the crime of “Illegal Deprivation of Freedom”, which is included by the legislator in the criminal codes of countries. We consider that the accusations brought against the authorities are unfounded, exaggerated, and thoroughly wrong. We believe that they are due to communication gaps in the public domain, the differences in perception of community members in the context of changing paradigms and the insufficient legal education, which leads to confusion between illegal deprivation of freedom and limitations or restrictions. Although, in the legislation, the articles that provide for the criminal offences relevant to the matter are included in the criminal (penal) codes, for example, in the Romanian legislation in Article 205 of the Criminal Code, with the marginal name “Offences against Individual Freedom” of Title I, which bears the marginal name “Offences against the Person”, and falls within the area of ​​interest of legal sciences, we will analyze the effects in relation to the limitations and restrictions imposed by the authorities for the management of the pandemic. To this end, on the one hand we will highlight the aspects of material criminal law necessary for the legal classification of a deed as offence of illegal deprivation of freedom, in accordance with the provisions of the Criminal Codes of Romania, Hungary, Republic of Italy, Greece, and on the other hand, we will present some aspects regarding the management of the coronavirus crisis in the area of ​​education.

  PDF (Englisch)

  147

• A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere

  23-31.

  László Ádám Joó

  Views:

  151

  Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.

  Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.

  PDF (Ungarisch)

  177

• "Godotra várva..." Egy egységes kiberbűnözés elleni egyezmény kodifikációjának kihívásai

  32-41.

  László Kerekes

  Views:

  119

  Amióta léteznek számítógépek, azóta létezik a számítógépes bűnözés kategóriája. És mivel létezik számítógépes bűnözés, a nemzetközi- nemzeti jogalkotó szervek próbálják kialakítani a megfelelő szabályozást eme égető kérdésre. Ezen téma nem ismeretlen számomra. Tudományos diákköri dolgozatomat a Dark Web anomáliájáról írtam, ezt tovább vittem szakdolgozatomba, ahol pedig is a kiberbűnözés jelenségét vizsgáltam a nemzetközi porondon.

  Kutatásomban azt vizsgáltam, hogyan lehetséges, hogy 2021-ben nincs egy egységes nemzetközi kiberbiztonsági egyezmény. Ennek több oka is van: kényes kérdés-ugyanis összefügg az állami külpolitikával; fogalmi bizonytalanságok-a jelenlegi jogtudományi álláspont sem egységes bizonyos kérdésekben; jogalanyok eltérő gyakorlata-az egyes államok valamint IGO-k gyakorlata eltérő;túlszabályozottság-jelenleg olyan sok egyezmény, szervezet foglalkozik a kérdéssel, hogy már már átláthatatlan a téma.

   

  PDF (Ungarisch)

  206

• A kamat szerepe a polgári peres eljárásokban

  42-46

  Tibor Kiss

  Views:

  295

  A tanulmány a kamattal kapcsolatos különböző igények polgári perben való érvényesítését, azok speciális perjogi szabályait tekinti át, hangsúlyozva, hogy a pénzkövetelések érvényesítéséhez képest eljárásjogi szempontból kevés egyedi normával találkozhatunk az eljárási kódexben. Összeveti ugyanakkor az írás az 1952. évi III. törvény és az új Pp., a 2016. évi CXXX. törvény kamattal kapcsolatos rendelkezéseit és igyekszik adekvát válaszokat adni a szabályozási hiátusból eredő jogalkalmazási kérdésekre. A cikk megállapítása szerint a perjog általában a főköveteléssel együtt érvényesített járulékokra vonatkozóan egységesen fogalmaz meg néhány egyedi eljárásjogi rendelkezést, melyek a főkövetelés járulékaként a kamatra is irányadóak, elenyésző a tisztán kamatspecifikus rendelkezések száma hatályos perjogunkban. Kitér az elemzés a pertárgy érték meghatározása, a kereseti kérelemhez kötöttség, az elsőfokú ítélet kamatra vonatkozó rendelkezései elleni fellebbezés, a kamatot érintő keresetfelemelés másodfokon való megengedhetősége és a jogerős ítéletnek kizárólag a kamatot érintő rendelkezései elleni felülvizsgálati kérelem megengedhetősége kapcsán a kamatot érintő egyedi törvényi rendelkezésekre és eseti bírósági döntések elemzése útján értékeli a judikatúra irányait. Megállapítja a szerző, hogy az egységes és koherens ítélkezési gyakorlat az egyértelmű törvényi rendelkezésekre alapítottan megfelelően szolgálja az igényérvényesítő felek érdekeit.

  PDF (Englisch)

  152

• Az érzelmek felfedezése : – avagy a „law and emotion scholarship” a jogelméletben

  47-53.

  Zsófia Dóra Kovács

  Views:

  181

  Az „ideális bíró” nem ismeri az érzelmeket. A bírói székben ülve minden érzelmet kizárva objektíven és racionálisan hozza meg döntéseit. A jogelméleti gondolkodásban egészen az elmúlt pár évtizedig ez az egyelten lehetséges bírói ideál élt és tagadhatatlanul nagyon erősen van jelen mind a mai napig. Azonban az 1960-as évektől kezdődően az angolszász jogi kultúrában, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, szemléletváltás indult el. Gyors fejlődésnek indultak a jogot interdiszciplináris igénnyel vizsgáló irányzatok. Önálló irányzattá vált a jogelméleti gondolkodáson belül a Critical Legal Studies mozgalom. Emellett óriási előrelépés történt az érzelmek tudományos vizsgálata terén is, ahol mind a pszichológia, mind az idegrendszert vizsgáló neurotudományok komoly eredményeket értek el. Mindezen tényezők együttesen alapozták meg a jog és érzelem mozgalom (Law and Emotion Scholarship) megjelenését. A mozgalom egy kialakulóban lévő interdiszciplináris terület, amely a jog, pszichológia, irodalom, közgazdaságtan és filozófia területéről egyesíti azokat a tudósokat, akik határozott érdeklődéssel fordulnak a jog jelenségei és az érzelmek kölcsönhatásának vizsgálata felé. Kutatásomban elsősorban a mozgalom bírói ítélkezéssel kapcsolatos megállapításaira koncentrálok, vizsgálva azt, hogy hogyan kaphatnak szerepet az érzelmek a bírói döntéshozatalban. Hiszen a jog és érzelem mozgalom képviselői – a hús-vér bírák valóságát figyelembe véve – megkérdőjelezik annak gondolatát, hogy létezhet érzelemmentes bíráskodás.

  PDF (Ungarisch)

  170

• A szabadságvesztés büntetés alternatívái a büntetéskiszabás tükrében

  54-65.

  Ádám Antal Papp

  Views:

  176

  A tanulmány egy későbbi, sokkal mélyrehatóbb kutatás része, amelyben a büntetéskiszabási gyakorlatot vizsgálom. Korunk büntetéskiszabó gyakorlatának egyik központi kérdése a szabadságvesztést tartalmazó joghátrányok elhelyezése. A börtönök túltelítettsége nem csak Magyarországon, hanem az egész világon hatalmas problémát jelent. Az állam számára meglehetősen drága, a fogvatartottak számára pedig sokszor csak még erősebb eltávolodást eredményez a szabadságvesztés. Kiszakadnak a megszokott környezetükből, elszigetelődnek és más olykor sokkal súlyosabb bűnelkövetőkkel kerülnek kapcsolatba.

  A reintegráció, és az alternatív szankciók előtérbe kerülése megoldást jelenthet a büntetésvégrehajtási intézeteknek, azonban nem szabad feledni, hogy a szabadságvesztés bizonyos esetekben szükséges szankció. Az egyensúlyi helyzet kialakítása lenne az ideális, ahol a speciál és generálpreventív szándék is érvényesül. Ebben kívánok egy rövid, ámde összegző jellegű gondolatmenetet felvázolni. A célom eléréshez felhasználtam a múlt tanulságait, gondolva itt a különböző büntetőjogi iskolák és elméletek tapasztalataira, az eddigi sikerekre, kudarcokra, mellékvágányokra.

  A későbbiekben erre az írásra alapozva, mindenképpen egy átfogó jellegű, a büntetéskiszabási gyakorlatot részletesebben vizsgáló tanulmányt kívánok létrehozni. Addig is  néhány bírósági ítéletben próbáltam megtalálni azokat a tényezőket, amelyek a bírót meggyőzték, hogy egy alternatív szankciót alkalmazzon. Ezek olyan emberi tényezők, amelyeket nehéz jogszabályba foglalni, hiszen minden esetben más és más tényezők, de inkább azok összhangja jelentős.

  PDF (Ungarisch)

  222

• „Egészen uj csődosztályzati projectum”: A csődjogi szabályok helyreállítása az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokban

  66-77.

  Máté Pétervári

  Views:

  152

  Az 1848-49. évi szabadságharc bukása után a neoabszolutizmus jelentősen átalakította a magyar jogrendszert, mivel az Osztrák Császárság jogi egységesítése céljából az osztrák törvénykönyvek bevezetésére került sor. Ferenc József az Októberi Diploma kiadásával enyhített a korábbi abszolút kormányzati felfogáson, valamint visszaállította az 1847 előtti magyar közigazgatási és törvénykezési szervezetet. Ennek keresztülvitelével az újonnan kinevezett országbírót, gr. Apponyi Györgyöt bízta meg, aki ebből a célból egy tanácskozást hívott össze. Ez a gyűlés a magyar történetírásba Országbírói Értekezlet néven vonult be, amely rendelkezett a magyar bíróságokon alkalmazandó joganyagról.

  Jelen tanulmányban ezen tanácskozás csődjogra gyakorolt hatását vizsgálom, amelynek keretében bemutatom az Országbírói Értekezlet e jogterületre vonatkozó rendelkezéseit és a gyűlésen készült jegyzőkönyv alapján a szabályozás „mozgatórugóit”. Az osztrák ideiglenes csődrendtartás helyett ugyanis ismételten hatályba léptették az első magyar csődtörvényt, az 1840:22. tc.-et. A szakirodalomban ennek kapcsán jellemzően csupán az jelenik meg, hogy az Országbírói Értekezlet a polgári korszak változásaihoz idomította a törvénycikk anyagi és alaki szabályait. A tanácskozás résztvevői által kifejtett álláspontok és levéltári források ismertetésével szemléltetem, hogy a módosítások ennél komolyabb változásokat generáltak. Emellett a csődönkívüli kényszeregyezség első magyarországi megjelenése is a neoabszolutizmus korszakához kapcsolódott, amelyre szintén reagált a magyar jogtudomány színe-javát felvonultató értekezlet.

  PDF (Ungarisch)

  144