Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Szakrális előírásoktól a világi jogig: a fizetésképtelenség jogintézményének genezise az ókorban
    27-44
    Megtekintések száma:
    9

    A fizetésképtelenség jelensége az emberi társadalmak kialakulásával egyidős, azonban jelenkori jogi szabályozásának kialakulása hosszú fejlődési folyamat eredménye. A tanulmány célja annak a bemutatása, hogy miként alakultak ki az adósság és fizetésképtelenség kezelésének normái az ókori vallási előírásoktól a kodifikált jogi megoldásokig. A vizsgálat a szakrális szövegekben megjelenő adósságelengedési és adósvédelmi elvek elemzésével indul, majd az ókori Mezopotámia jogforrásain keresztül tárja fel az első intézményesített adósságrendezési mechanizmusokat. Bemutatásra kerülnek az archaikus görög jogrendszer szabályozási megoldásai is, különös tekintettel az adós személyi felelősségének és a hitelezői igényérvényesítés eszközeinek alakulására. A tanulmány záró része a római jog fizetésképtelenségi szabályozását elemzi, mely jogrendszer az inszolvencia kezelésében a személyi szankcióktól a vagyoni alapú végrehajtási formák felé történő elmozdulást jelenti, ezzel megteremtve a modern csődjog alapjait. A kutatás jogtörténeti és összehasonlító módszert alkalmaz, feltárva azokat a normatív mintázatokat, amelyek a hitelezői érdekek és az adósvédelem közötti egyensúly megteremtésére irányulnak.

    Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fizetésképtelenség kezelésének alapelvei – az adósságrendezés, az adósvédelem és a hitelezői igényérvényesítés korlátozása – már az ókorban is megjelentek, majd a római jog közvetítésével meghatározó hatást gyakoroltak a későbbi európai jogfejlődésre.

  • On Law as a Multidisciplinary Phenomenon
    42-50
    Megtekintések száma:
    237

    The article introduces the limits of conceptual analysis of law, and the possibilities of functional and multidisciplinary approaches to law. It sketches some stations of the history of legal philosophy emphasizing spreading multidisciplinary tendencies of the philosophy of law. It illuminates some connection of various scientific approaches on the basis of a concrete research relating to the religious roots of Roman law. Finally it outlines vertical and horizontal structures of multidisciplinary legal research, which are based on the ontological levels of reality and special scientific interests.

  • A szerződési szabadság értelmezése a modern polgári jogban
    Megtekintések száma:
    387

    A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.

    A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.

    A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.

  • Az iszaplerakódás sorsa a római földmérés és jog tükrében
    14-19
    Megtekintések száma:
    226

    Besides legal sources, the term alluvio appears in Roman surveyors’ works and to a lesser extent in literary pieces. Chronologically, the word was used later in literary works than by surveyors and legal sources. Legal usage had definitely influenced literary usage. However, the meaning of the term had undergone some change during the word borrowing process. The Digesta and Institutiones first define the term, then deal with this doctrine in connection to usufruct, pledge, will and sale. Legal sources are well complemented and tinged by the Roman surveyors’writings, who examined the problem of alluvio from technical and legal aspects as well. For example their writings provide essential information about which parts of the Roman Empire were affected regularly by the action of rivers. The collation of sources makes it possible to examine the problem of alluvio from historical aspect as well, which is closely connected to the assessment of river bank land. It seems probable that as a result of a long process the distinction made between ager occupatorius and ager limitatus became less important from the point of view of alluvial accession.