Keresés
Keresési eredmények
-
Őslakos népek Európában? - Az európai emberi jogvédelmi mechanizmus őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlatának aktuális kérdései
32-44Megtekintések száma:51The aim of the current study is to examine the jurisprudence of the European Human Rights Mechanism (hereafter: EHRM), focusing on the three most common issues that indigenous peoples living on the European Continent has to face. First, the modern economic activities, which affect their traditional livelihoods. Second, the difficulties of proving their land claims due to the unwritten nature of their culture. Finally, the threat of relocation, which causes severe problems considering their close links to the traditionally occupied lands. Regarding the first issue the author examines how the EHRM developed its jurisprudence from the initial negative attitude of the European Commission on Human Rights (hereafter: ECHR) – which ceased to exist in 1998 – to the more receptive attitude of the European Court of Human Right (hereafter: ECtHR). The main question regarding the second issue is the ability of the EHRM to accept the laws and traditions of a significantly different society as equal. Until the recent times, the ECtHR – and former ECHR – only accepted written proof as authentic. Last, but not least the author introduces three cases in which indigenous peoples had been removed from their ancient lands, and have not been allowed to return ever since. Considering their close relation with their lands – which serves as basis of cultural identity for them – the result is devastating.
Having regard to the above mentioned jurisprudence, three questions arise. First, has the jurisprudence of the EHRM evolved over the years; second – which forecasts the answer for the first question – why does granting effective protection for indigenous peoples still cause problems to the ECtHR? Third, are there any signs of change in the jurisdiction? The answer is complex: the jurisprudence of the ECtHR is definitely evolved; however it still does not reach the level of protection offered by the Inter-American System, which acts as a pioneer on the field of protecting indigenous rights, closely followed by the African System. The attitude of the EHRM is mainly attributable to historical and social reasons creating serious obstacles for the ECtHR. Considering the example of the Inter-American and the African Systems the main question is whether the judges of the ECtHR and the policy makers have the determination to exceed these barriers.
-
Peter Goodrich és a Satirical Legal Studies
Megtekintések száma:40Satirical Legal Studies is a study by Peter Goodrich, written in 2005. It was published in Michigan Law Review. I wrote my essay with the purpose of analyzing the main points of this study because – as I know – it has not been translated or published in Hungarian yet.
Goodrich gives a comprehensive analysis of the history of the satirical genres, making comparisons, revealing the most important characteristics of these kind of writings. It is the function that distinguishes simple humour from satire and especially legal satire. Satire uses humour as a tool for pointing out to relevant legal matters that need to be changed, so it can easily be admitted that the purpose of satire is reform itself. It means also that the satirical tendencies in jurisprudence have always become stronger in times of need for reforms but we can state that independent of this satire has (more or less) always been present throughout the history of jurisprudence.
Satire has classical, antique traditions that show us the connections between satire and politics or literature. The literary vein of satire or legal satire is less radical than the other one which is in close connection with politics. The latter, more radical form is called Menippean satire and the style of it has always been a certain call for reforms, it always represented a certain social urge to change some relevant legal matters.
The study deals with the problems of metaphysical nonsenses in the territory of law, such as for example law would be God made, or it could be unchangeable. Satirical Legal Studies clearly states that these are all contradictional nonsenses. Besides this Satirical Legal Studies has always represented and fought against the social injustice and the injustice of legal institutions.
These main points guide us to the figure of the Bad Man, whom the author, Goodrich features as the immunological power of the society revealing all the serious social affairs waiting for an answer. Taking all these facts into consideration the Bad Man is not a tool for the idea of Bad, what’s more: he is or can be the cure for a society’s illness if the legal system does not ignore him and his voice at all because his decadence is only the decadence of the certain time and place that he is a part of. The role of satire is to face the legal system with the pure reality and needs in order to become adequately reactive.
-
Ügynökök és bennfentesek – A bennfentes kereskedelem és az ügynök–költség összefüggései
54-64Megtekintések száma:173This paper examines insider trading regulation regulations from the viewpoint of agency costs. An overview is given regarding the different definitions of insider trading in jurisprudence which helps establishing the essence of this behaviour. The author also aims to give an insight to the agency problem and agency costs which arise in a business organisation with separate ownership and management. Only through that can be the effects of insider trading demonstrated on agency costs. The article aims to give a balanced overview by enumerating reasons whether insider trading increases or decreases agency costs. If it raises agency costs then prohibition is justified. If it decreases agency costs, e.g. it serves as a more efficient compensation mechanism, then allowing insider trading might be more beneficial.
-
Az élethez való jog néhány jogelméleti kérdéséről
65-73Megtekintések száma:109Nowadays in vitro fertilisation raises relevant controversies at the point of view of jurisprudence as well. The distinct approximations of in vitro embryos, such as to be considered as personae or objects, are also resources of several theoretical and pragmatical questions. It is essential to give a compendious summary about what kind of jurisprudental environment had been contributed to the intrumental comprehension of human embryos too, otherwise it is difficult to understand the scientific quandaries connected to the subject correctly. Merely thereafter the international and the Hungarian regulation of in vitro embryo’s status seems to able to be dissected, in particular the case-law of the Hungarian Constitutional Court related to the right to life and the constitutional funds of the oncurrent re-regulation in our country.
-
A strasbourgi bíróság jogfejlesztő tevékenysége és az „európai konszenzus”
32-39Megtekintések száma:44The European Convention on Human Rightsin collaboration with the European Court of Human Rights created a jurisprudence which is simply the most effective system in international human rightsprotection. Based on the Convention’s Preamble, European countries intend to create a common European legal system and develop the cooperation between the “likeminded European countries” through the common heritage of democracy and the rule of law. Keep pace with the needs of present-day society would be difficult for the Court, but using the principles of interpretation of the Convention, the court seems to be able to maintain a balance between development and stability.With the use of evolutive interpretation, the Convention is a so-called living instrument which means that the Court interpret the document according to the present-day conditions. Based on this assumption, I wish to examine the principle of evolutive interpretation adopted by the Strasbourg Court, which has a major role in the so-called European consensus. In the first part of the essay, I discuss the types of consensus-analyzes using by the Strasbourg court, and later I scrutinize the historical aspects of the evolutive interpretation and its practical relevance in the Court’s case-law. After that, I analyze the justification of the principle and I mention the criticisms formulated against the evolutive interpretation. Finally, I consider that the purposes about the closer union among the European countries established by the Preamble and the effective protection of human rights could not occur without the implementation of evolutive interpretation
-
Előreláthatósági klauzula a szerződések jogában
Megtekintések száma:57The essay is about the clause of foreseeability in connection with damages for breach of a contract. This seems to be a constant problem throughout the history of law how and when it is reasonably to limit the amount of damages in case of breach.
The general principle of full compensation originates in the main purpose of private law, restoring the violated financial situation. At the same time in business relations it often happens that damages occurred as consequences of breach highly exceed the contractual interest of the party and generate indirect damages independent from the violator’s influence. This is considered to be the starting point of the dilemma about restricting the damages availably for compensation.
Full compensation and its relation to breach of a contract occurred in the Hungarian jurisprudence many times. Miklós Világhy suggested the reconsideration of full compensation in contract law in 1971. Attila Harmathy also suggested the implementation of foreseeability clause in the rules of contract law as the ‘best possible way to treat business relations between the parties’.
Due to the historic and social differences various forms of foreseeability are known in the legal systems.
The study examines the development of foreseeability, its first codification in the French Napoleonic Code Civil, its application in the law of the USA and some significant sentences of English courts. The first application of foreseeability was in the infamous Hadley v. Baxendale case, in which an English court worked out the meaning of contemplation rules. In the case of Victoria Laundry Ld. v. Newman Industries Ld. (1949) the court defined the meaning of foreseeability. According to the sentence of the case damages are limited to those that were foreseeable for the party at the time of entering a contract. The study also analyzes the German model of restricting damages of breach. The German theory ensures the possibility of exoneration for the violator if the other party failed to give proper information about the unusual danger of breach in the particular case. If the entitled party acted intentionally, the German law accepts exoneration. The essay demonstrates the adequate causality conception of the German law. This theory states that an act can only be the probable cause if – due to the normal and reasonable procession – it is able to cause such consequence. In our opinion foreseeability gives a stricter and much better solution of restricting damages with a more objective measurement for the obliged party on how to calculate his behavior in a certain contractual relation. The amount of risk can be predicted if the rules of damages for breach are based on foreseeability rather than adequate causality.
The new Hungarian Civil Code plans to establish objective liability in contract law. The only exoneration can be the successful reference to unavoidable external cause. Beside this stricter liability the new Civil Code also introduce the possibility of limitation in damages, the application of foreseeability clause. This seems to be a significant preference for the obliged party. As in the Hungarian legal history foreseeability clause was never used, it is an essential question how judicature will interpret the rule in practice. In our opinion for an adequate application of the new clause it is necessary to take a closer look at the United Nations Convention on the International Sale of Goods (CISG), the Principles of European Contract Law (PECL) and the interpretation in the American and English case law. This study tries to give some help for it.
-
Az egyensúlyi helyzet megbomlása a szerződések jogában: az állam mint szerződő fél
Megtekintések száma:257Contractual relations mean balanced cooperation between the parties. Right and obligations on both sides are equal. This seems to be a classic essential of contracts. As of many among the terms and condition in contract law, special situations clam for a different perspective. This essay is about a unique problem in contract law that origins from the ancient dilemma about the role of the state in private law relations.
State as a sovereign has original power and hierarchic connection to citizens. In the field of constitutional law, public administration law, criminal law it is necessary to transfer certain right to the state and allow it determining one-sided obligations that cannot be changed in a particular relation. The theory of state immunity failed in the 20th century in private law. Since jurisprudence makes a difference between the role of the state as a merchant and a sovereign, we cannot maintain the old immunity rights of the state anymore.
In the essay we examine three specific questions in connection with state participation in contracts. The first part of our study analyzes the strange legal arguments in a famous Hungarian case, called the Subway case. In this case the reasoning of the Supreme Court denied the balanced elements in a private contract and accepted a redefined theory of state immunity in private relations. Although there is a strong political content in the story and right after the criticized decision the Hungarian Civil Code was modified to clear the facts, we want to prove that even today state participation can cause interferences in the coherent theory of contracts.
A specific contract type is examined in the second chapter of the essay, the concession agreement. This contract is far from the balanced theory of party positions due to its unique nature and content. We emphasize many different aspects in mixing private and public law nature of provisions and rules. Concession agreement is an excellent example to demonstrate extra-rights on the side of the state.
Finally we spare some words on authority contracts in which state authorities can manage debates in public administration procedures with using the private law nature of contracts.
-
A tudományos élet szabadsága a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának gyakorlatában
Megtekintések száma:44A tudományos élet területének fontosságát jelzi, hogy már alaptörvényünk eredeti, 1949-es szövegváltozata is szabályozta azt – igaz, sokkal inkább a tudományos élet állami irányításának, mint a szabad tudományos tevékenységhez való jog garanciájának benyomását keltve. Ma az alapjog jelentőségét elsősorban két szempontból, így a tudományos kutatáshoz való jog mint a tudományszabadság aktív oldaláról, valamint a felsőoktatási intézmények autonómiája mint a tudományszabadság garanciájának passzív oldaláról ragadhatjuk meg. A kutatás szabadságának központi szerepét az Alkotmánybíróság nem csupán a múlt feltárásában, így a társadalom történetének tudományos feldolgozásában, de innovációs értéke folytán a jövő építésében, a társadalom szellemi és gazdasági fejlődésének előmozdításában látja. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatás, képzés és együttműködés szabadsága, alkotmányellenes korlátozásoktól való mentessége nem garantálható a tudományszabadság másik pillére, a felsőoktatási intézmények és egyéb tudományos központok autonómiájának alkotmányos garanciája híján. A tudományos élet szabadságához fűződő alapjog mind szövegmódosulásait, mind tartalmát tekintve nagy utat tett meg a szocializmus időszakát jellemző ideológiai célhoz kötöttségtől a jogállami átmenetet követő, tudományos kérdéseket érintő állami semlegességéig. Ezt az utat kívánja röviden dokumentálni, valamint a felsőoktatási intézmények autonómiáját érintő két legutóbbi alkotmánybírósági határozat példáján szemléltetni a jelen írás.
-
Benedikt Carpzov két műve a debreceni levéltárban
1-11.Megtekintések száma:116Jelen tanulmány célja, hogy kultúrtörténeti adalékkal gazdagítson egy a 18. századi magyar büntetőjogtörténet szempontjából fontos kutatási témát. Benedikt Carpzov a 17. századi neves szász jogtudós magyar büntetőjogra gyakorolt hatásának mélyebb feltárása az egyes magyar bírói fórumok esetjogában a 18. századi magyar büntető jogtörténeti kutatások egyik érdekes irányaként határozható meg. Az eddig vizsgált büntetőperanyag alapján Carpzov műveit Debrecen szabad királyi városban is alkalmazták és két munkája fenn is maradt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában. Jelen kutatás erre a két kötetre (közülük is elsősorban a büntetőjogtörténet szempontjából jelentősebbre) fókuszál és próbál meg minél több részletet feltárni különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhettek a kötetek Debrecenbe. A művek vizsgálata, a debreceni büntetőperanyag elemzésén túl, azért lehet hasznos a „carpzovi hatás” kutatása szempontjából, mert a kötetekben található bejegyzések, aláhúzások és más szövegkiemelések vizsgálata segítheti annak megértését, hogy hogyan értelmezték a debreceni jogalkalmazók Carpzov műveit. Jelen írás bevezető tanulmányként a Carpzov-kötetekben található bejegyzések mélyebb vizsgálatát kívánja megalapozni és előkészíteni.
-
Atipikus szerződések Magyarországon és Szerbiában
1-16Megtekintések száma:88The paper analyzes the notion and types of atypical contracts, primarily in the Hungarian and
Serbian law, but also in wider, European perspective. The analysis sheds light on the different
terms used in different legal systems to denominate contracts that do not fit explicitly into the
range of nominate contracts, that is into the range of contract-types envisaged by the civil
code or code of obligations, respectively. According to the Hungarian legal literature, all civil
law contracts are divided into two main groups: nominate and innominate contracts. The
former group is further divided into the categories of typical and atypical contracts, while the
latter into the categories of mixed contracts and de facto innominate contracts.
The authors conclude that there is a tendency in Europe, both in the jurisprudence, the
legislation and the application of law, to create a unified and coherent law of contracts, which
affects the range of atypical contracts as well. Most notably, the Draft Common Frame of
Reference, the normative proposal of the Study Group on a European Civil Code and the
Research Group on EC Private Law (Acquis Group), contains model rules on franchise, timesharing,
commercial agency and treatment contracts, just as rules on electronic commerce, on
the one hand. The legislation of the European Union, on the other, aims at the highest possible
level of harmonisation of laws which, from the aspect of protection of consumers and
competition law, affects the range and statutory content of atypical contracts. Finally, the
paper refers to a series of decisions of the Court of Justice of the European Union that tackle
certain features of the atypical contracts, whereby the Court in the determination of issues of
contract law applies a rather functional approach. -
A gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata a joggyakorlat tükrében
29-48.Megtekintések száma:77A tanulmány a gazdasági társaságok határozatai bírósági felülvizsgálatának törvényi szabályait mutatja be részletesen és rendszerezetten, feldolgozva a bírói gyakorlat gazdag anyagából a fontosabbakat.
A tanulmány ismerteti, hogy milyen esetben kérhető a határozat bírósági felülvizsgálata, kik a peres felek, hogyan alakul a keresetindításra biztosított határidő, milyen határozatot hozhat a bíróság, hozzárendelve a kapcsolódó bírósági döntéseket, majd csoportosítja és bemutatja a tipikus jogsértő határozatokat, végül a jogintézményt elhatárolja a törvényességi felügyelettől.
-
A jogcímes elbirtoklás kérdései
81-89Megtekintések száma:384Jelen dolgozatban a Polgári Törvénykönyben felvázolt új dologi jogintézmény, a jogcímes elbirtoklás egyes aspektusainak bemutatására szándékozom. Ezen fiatal tulajdonszerzési mód a jogalkalmazás és a jogtudomány számára merőben szokatlannak hatott, és a jogalanyok vonatkozásában is novumnak számít. A dologi jog a magánjog legfontosabb, leglényegeseb szabályait tartalmazza, ezért mindig égetően fontos, hogy a jogalkotó, továbbá a jogszabály egzakt célját sikerüljön feltárni a lehető legpontosabb módon, hiszen ez szolgálja a vagyoni forgalom biztonságát, és ez garantálja az egyik legősibb társadalmi intézmény, a tulajdon szabadságát és védelmét. Az elbirtoklás sajátos természeténél fogva mindig jogviták kereszttüzében állt, így a fenti szempontok esetében halmozottan érvényesülnek.
Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a jogcímes elbirtoklás szabályozását, dogmatikai sajátosságait, magyar jogtörténeti előzményével, valamint egy szokatlan külföldi példával párhuzamot vonjon, a bírói gyakorlat egyes releváns mozzanatait megvizsgálja, és kísérletet tegyen egy alternatív szabályozási technika felvázolására.
-
Társadalomra veszélyesség megjelenése, alakulása és fogadtatása a magyar büntetőtörvényekben
105-120Megtekintések száma:153Társadalomra veszélyesség a Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalmának talán a legtöbbet vitatott fogalmi eleme. A honi büntetőjogi felelősség megállapíthatósága körében kiemelkedő szerepet tölt be ezen fogalom. A 20. században a büntetőjog területén elismert jogtudósok között vita tárgyát képezte annak szükségszerűsége az éppen hatályos Büntető Törvénykönyvünkben.
A rendszerváltást megelőző korszak szocialista büntetőjogában a társadalomra veszélyesség fogalma a büntetőjog “osztálytartalmának” kifejezésére szolgált. E fogalom a 90-es éveket követően – a büntetőjog tudományában, a jogalkotás és a jogalkalmazás területén egyaránt – megtisztult a szovjet jogból átvett, pártállami politika célokat szolgáló tartalmi elemektől. Manapság már olyannyira nincs ideológiai, párt-politikai jelentéstartalma a társadalomra veszélyesség meghatározásának, hogy a büntető-jogtudományban jártás jogtudósok jelentős része, és az ítélkezési gyakorlat is - a német dogmatikából átvett - materiális jogellenesség fogalmi megfelelőjeként tartja számon. (Újvári, 2003)
Jelen írásomban a társadalomra veszélyesség fogalmának megjelenését és fogadtatását mutatom be a magyar büntető törvényekben és büntető-jogtudományban egyaránt, egészen az azt megelőző - formális jogellenességet alkalmazó - időszaktól a hatályos Büntető Törvénykönyvünkig.
-
Jogalkotási folyamatok és az IKT
Megtekintések száma:108Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.
Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.