Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A családi gazdasági társaságok és a szindikátusi szerződések lehetséges kapcsolódásai
    99-124
    Megtekintések száma:
    77

    A családi társaság fogalmát nem adja meg a hatályos jog. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben egy család tagjai rendelkeznek döntő befolyással kizárólag formai megközelítést tesz lehetővé. A formai megközelítésen túl ugyanakkor a tartalmi kérdések, a családi érdekek és értékek sajátosságai ezen gazdasági társaság vizsgálatát más szempontok szerint is indokolják, amelyek alapján nem csak a hosszú távú üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem a családi viszonyok jellegadó sajátosságai is vizsgálhatók társasági jogi alapon. Fentiek szerint a családi gazdasági társaságokban a családi viszonyok megjelenítése, a nemzedékeken átívelő működés igénye és családi jellegének védelme, továbbá a család tartós jólétének biztosítása kiemelkedő jelentőségű. A formai és tartalmi elemek együtteséből megállapítható, hogy a családi gazdasági társaságok olyan különleges jogi személyek, amelyekben egy meghatározott családi közösség döntő befolyása érvényesül, sajátos érdekeket és értékeket vall és képvisel, amelyek közül a családi vagyon védelme, a nemzedékeken átívelő működés célja, a családtagok tartós jólétének biztosítása emelendő ki. Ezen érdekek elérésének többes eszközrendszerét biztosítja a Polgári Törvénykönyv, a klasszikus társasági jogi eszközökön túl többek között a szindikátusi szerződésesek lehetőségével.

  • Gondolatok az üzletrészek örökléséről
    Megtekintések száma:
    77

    The article focuses on the successions of the business shares which are in the Hungarian limited liability companies. There are several changes because of the new Civil Code that affected this area although we have to examine the former regulation because of the period of validity, too.

    The succession law is the area of the law with whom every people has connection at least once in their life. The number of the legacies grows in which business shares can be founded because more and more people are participating in business societies.

    The new method of the regulation differs from the previous. The new Hungarian Civil Code (Act V of 2013) consists of not only the “classical” civil law (for example property law, law of contracts) but the family law even the business law. Before this there were two separate laws and because of this situation we have to examine the relation of these laws and their methods of regulations.

    Afterwards we study the state of the successors in the Hungarian limited liability companies. It diverges from the other companies because the limited liability companies are transitions between general and limited partnerships and joint-stock companies. There were more ideas how to regulate this company; at the end it has differences but not so significant.

  • Pillantás a dán névjogra
    Megtekintések száma:
    33

    In Denmark until around 1850-1870 most ordinary people used patronymics instead of surnames, however, in 1812 the Danish government passed a law requiring families to choose a fixed surname that future generations should continue to use. In 1826 patronymics were abolished by law. It took several decades for patronymics to disappear.

    Constantly changing names had given reasons for this regulation. The patronymics (as family names) were not favourable for property circumstances and registration.

    Today the Danish name system bases on the Danish Act on Names. This act contains regulation of last names, middle names, first names, procedure of giving names and the changing of names, private international law relations and penal provisions.

    This Danish act is very permissive, because it allows using traditional patronymics and in the same time encourages individuals to choose a new surname. So a name which is not used as a last name in Denmark can be adopted as a last name but some conditions must be effective.

    In Denmark last names borne by 2,000 individuals or less are protected and cannot be adopted by other individuals. This is an unusual form in protection of names.

    There is a lot of similarity between Hungarian and Danish right of name, enough to think about the first names. Either in Denmark and in Hungary a first name cannot denote the opposite gender in relation to the individual who will bear the name. There is a list of names for boys and girls, which is identical with the Hungarian list of first names compiled by Hungarian Academy of Sciences.

    Why can this Danish act be interesting for a Hungarian lawyer?

    In Hungary the regulations of names were very scattered, so the rules were on every level of the sources of law. Since 2004 this situation is not so unfavourable, but we still do not have one unified act on names as it is in Denmark. So the Danish act can be a good example to examine how we can establish a similar unified regulation in Hungary.

  • A büntetőjogi mediáció gyakorlati aspektusai
    1-12
    Megtekintések száma:
    105

    Mediation is a conflict-management method designed to achieve restorative justice (offenders should assume responsibility and pay the penalty for their deeds, with the greatest emphasis on reparation of the victim, and the affronted community should be conciliated). This method may be applied to solving a variety of disputes or conflicts (e.g. disputes involving neighbours, families, couples, and companies).
    The mediation technique has already been used in the fields of civil law, family law and employment law. From 2007 onwards, it can also be applied in criminal procedures. According to Article 221/A of the Code on Criminal Procedure (Act XIX of 1998) the mediation process may be used in criminal procedures dealing with certain offences against the person, property or traffic offences if the crime is punishable with no more than five years imprisonment, and the offender has made a confession during the criminal investigation.

  • A élettársi kapcsolatról a hatályos bírói gyakorlat és a Ptk. Koncepció alapján
    Megtekintések száma:
    47

    An examination of the statistical data reveals that the number of marriages concluded has significantly decreased in recent years, accompanied by an increase in divorce cases. In a parallel way, there is a growing number of domestic partnerships.[1]

    This study surveys the judicial practice of this field in the past two decades with the intention of attempting to describe and shed some light on the essence of domestic partnership in Hungary by way of discussing some of the most important cases and the relevant provisions of law. In view of the fact that preparation for the codification of the new Civil Code is now under way and new rules are expected to enter into force in 2 or 3 years, the changes anticipated in this area are also briefly addressed in the study. Since the Proposal intends to change the current legal provisions in three areas, special emphasis was laid on these, namely:

    1. Under certain conditions, as defined by law, alimony may be awarded to a formal domestic partner.

    2. Continued use of the place of residence earlier shared with the former domestic partner is possible also after the termination of the domestic partnership.

    3. A former domestic partner may request that the property relations be settled after the termination of the domestic partnership. 


    [1] Domestic partnerships were first surveyed in Hungary in the 1970 census: the number of such relationships, which was 62 thousand in 1970, doubled by 1990, and increased by nearly four and half times by 2001. As a result of these developments, 74% of the 2,869,000 families counted were based on a married couple. Ten years before this proportion was still 80%, while three decades ago it was as high as 88%. (Népszámlálás [Census], Vol. 2001, no. 19. “Family types, family forms”, KSH, p. 17).

  • Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból
    121-139
    Megtekintések száma:
    107

    A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

  • Kellő védelmet biztosít-e az Ebktv. a munkaerőpiacon a gyermekvállaláshoz? Várandós nők és szülők foglalkoztatási egyenlősége Magyarországon
    47-60.
    Megtekintések száma:
    232

    Az elmúlt években számos állami intézkedés célozta a születésszám nevelését Magyarországon, elsősorban a szülők közvetlen pénzügyi támogatása révén. A gyermeknevelés iránti kötelezettségvállalás azonban nem csak anyagi kérdés, a munka és a magánélet egyensúlya ugyanolyan fontos a szülők, és különösen a nők számára. Célom alapvetően az egyenlő bánásmód joganyagának vizsgálata abból a szempontból, hogy várandós nők és a kisgyermekes szülők megkülönböztetését a foglalkoztatás során mennyiben tudja megakadályozni és szankcionálni. Egy rövid problémafelvetést követően bemutatom a téma uniós jogi fejlődését és hazai jogszabályi hátterét, különös tekintettel az eljárási kérdésekre, majd pedig az Egyenlő Bánásmód Hatóság esetjogán keresztül kívánom elemezni az egyes, egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartások megjelenését a gyermekvállalással összefüggésben. Arra a problémára keresem a választ, hogy egyrészt megvannak-e azok a jogszabályi keretek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermekvállalást tervező nők és családok ne legyenek kiszolgáltatottak a munkáltatóknak, másrészt mennyiben érvényesülnek ezek a keretek a gyakorlatban, harmadrészt pedig található-e valamilyen fejlesztendő terület az egyenlő bánásmód szabályozásának terén.

  • Európai kitekintés: A különélés értékelése a tagállami házassági bontójogokban
    41-56
    Megtekintések száma:
    110

    A különélés, mint a házassági viszony megromlásának legszignifikánsabb jele szinte kivétel nélkül jogilag releváns tény az európai tagállamok házassági bontójogában, de abban már lényeges különbség van a tagállamok között, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak neki. Vannak országok, ahol már jogalkotási szinten szabályozásra kerül, akár mint a bontás kifejezett előfeltétele, akár mint a jogalkalmazót orientáló törvényi körülmény, és van olyan ország is, ahol a különélés bár tételesen nem jelenik meg, de a jogalkalmazás figyelembe veszi azt a bontóper során. Hipotézisem, hogy a különélés ténye olyan közös metszéspontja az uniós tagállamok házassági bontójogának, hogy a szempont kapcsán felvett jogi attitűdök érdekes alapot szolgáltatnak egy jogösszehasonlító elemzéshez. A jelen tanulmány célja, hogy egy fogalmi alapvetést követően megvizsgálja az egyes uniós országok különélés kapcsán alkotott álláspontját, azokat besorolja „a jogalkotástól a jogalkalmazás felé haladva” logika alapján, végül egy összegzés keretében megtegye a végső konklúziókat.

  • A sérelemdíj funkció-analízise
    97-117.
    Megtekintések száma:
    201

    A 2013. évi V. törvény (Ptk.) – felválta a korábbi, elméleti és gyakorlati ellentmondásoktól terhes nem vagyoni kártérítés jogintézményét – a személyiségi jogok megsértésének önálló szankciójaként vezeti be a sérelemdíjat, mely kettős funkcióval bír: egyrészt célja az, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, olyan pénzbeli juttatásban részesüljön, amely az elszenvedett nem vagyoni sérelmeket hozzávetőlegesen kiegyensúlyozza, kompenzálja. Másrészt magánjogi büntetésnek is tekinthető a hasonló jogsértések megelőzése érdekében, preventív jelleggel.

    A cél szerinti értelmezés szerint a sérelemdíj csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha az képes betölteni a funkcióját, vagyis ha nem mutatható ki olyan nem vagyoni sérelem, amely arányos jóvátételére (elsődlegesen) hivatott lenne a sérelemdíj, akkor egyáltalán nincs helye megítélésének, hiszen a személyiséget érintetlenül hagyó jogsértések esetében kizárólag a büntető funkció érvényesülne, ami teljesen összeegyeztethetetlen a magánjog eredendően helyreállító, kiigazító jellegével.

    A jogirodalom egyöntetű véleménye szerint az elsőbbség a kompenzációs funkcióé kell, hogy legyen és csak másodlagos helyet foglalhat el a magánjogi büntetés jelleg. Munkám alapján elmondható, hogy sérelemdíjra a bírák is elsősorban az elszenvedett immateriális sérelmeket orvosló, az elveszett életörömök pótlására szolgáló jogintézményként tekintenek és azt kizárólag preventív céllal nem ítélik meg, hanem az esetek döntő részében a prevenciós funkció a marasztalás összegét emelő tényezőként kerül értékelésre.

    Tanulmányomban több szempontból kívánom elemezni, hogy a sérelemdíj kettős funkcióját a bíróságok hogyan értékelik az előttük fekvő ügyekben, melyik jelleg domborodik ki az összegszerűség és melyik a jogalap kapcsán. Lévén a kutatás alapvetően empirikus jellegű, ezért minél több ítélet feldolgozásán keresztül vizsgálom, hogy, milyen szempontokat értékel a judikatúra a kompenzációs (pl.: elszenvedett testi sérülések, lelki változások, életkor, a sértett családi élete, életvitel megváltozása stb…) és milyen szempontokat a prevenciós funkció (pl.: jogsértés súlya, elhúzódó jellege stb…) keretében. Végül meg kívánom válaszolni dolgozatom központi kérdését, vagyis: milyen funkciót tulajdonít a gyakorlat a sérelemdíjnak.