Keresés
Keresési eredmények
-
Tévedés jogtörténeti fejlődésének egyes állomásai, különös tekintettel Bernolák Nándor tévedés tanára
Megtekintések száma:253I examine one of the grounds for the preclusion of culpability and grounds for the termination of culpability: error. Grounds for the preclusion of culpability are the followings: infancy, abnormal mental condition, constraint and menace, error, negligible degree of danger to society of an act, self-defence, extreme necessity (emergency), absence of private motion, other grounds defined in the Act. Grounds for the termination of culpability are: the death of the perpetrator, prescription, remission, cessation or becoming negligible of the dangerousness for society of the act, other grounds defined in the Act.
Grounds for the preclusion of culpability and grounds for the termination of culpability mean that culpability shall be precluded.
Error - as an obstacle of the preclusion of culpability – is not as usual as other grounds for the preclusion of culpability, for example: insane mental state, constraint or menace. Error means - 27. § of the Hungarian Criminal Code – that the perpetrator shall not be punishable for a fact of which he was not aware on perpetration. The person, who commits an act in the erroneous hypothesis that it is not dangerous for society and who has reasonable ground for this hypothesis, shall not be punishable. Error shall not exclude culpability, if it is caused by negligence and the law also punishes perpetration deriving from negligence.
I examine error’s ruling from Roman law to now days. One of the most important books was written by Nandor Bernolak: The Error doctrine. I succeeded Bernolak’s method to search how error was regulated in different ages. Bernolak wrote his essay in 1910, so he described the rules of error as it appeared in Code Csemegi. I follow his method during the examination of 1950.:II. Criminal Code of General Part, 1961. IV. Criminal Code and finally 1978. IV. Criminal Code.
I found many differences and similarities between Criminal Codes, Propositions, and finally I compiled a table about the changes of the development in error’s legal history.
There is a rule that is known generally from Roman law: „ignorantia facti, non iuris excusat”, which means: ignorance of the law means no excuse.
-
„Köz”jegyző az egyházban
55-65Megtekintések száma:281The current, traditional Latin-type civil law notaries do not exist within the organisation of the Roman Catholic Church. However, the ecclesiastical “notary” and the concept, function and activities of the civil law notary may be related, and even made parallel, which may support the idea of some common origin or development. My article discusses the reason why we may still speak of persons having quasi notarial competence within the church. Also, it purportsto describe the diplomatic mission of the Vatican, the tasks of the embassy, touching on the issue of legalization as well; moreover, it draws a parallel between the ecclesiastical clerk and the civil law notary from the aspect of civil legal principles, such as impartiality and independence, comparing them also in terms of appointment and similar elements concerning attestations. It covers the rules governing the preparation of instruments and the certification of copies in more detail, as well as the procedural function of the ecclesiastical clerk, the similarities concerning archives and the custody of documents, and finally presents the issue of removability and termination of office.
-
A zálogjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartás
15-26Megtekintések száma:381Analyzing th esystem of mortgage we must reach back to the Roman Law. At that era it had been possible to pledge liabilities, rights and moreover aggregated asset, property. Mortgage is a long term institute of Hungarian Private Law as well. Paragraphs 251 – 269 of Act IV of 1959 on the Civil Code of the Republic of Hungary regulates mortgage in the Law of Obligations, placed among collaterals. In the last two decades the old Civil Code of the Republic of Hungary has been modified twice. Act V of 2013on the Civil Code of the Republic of Hungary weakens but definitely rewritten the principles of lending. Regulation of mortgage and the system of chattel mortgage registry has significantly changed. Several novelty has been introduced therefore the system of chattel mortgage registry was reformed too. Detailed regulations of credit guarantee registry in Act CCXXI of 2013 and Act 18/2014. (III. 13.) KIM has also been accepted correspondingly to the previous changes.
-
Szakrális előírásoktól a világi jogig: a fizetésképtelenség jogintézményének genezise az ókorban
27-44Megtekintések száma:9A fizetésképtelenség jelensége az emberi társadalmak kialakulásával egyidős, azonban jelenkori jogi szabályozásának kialakulása hosszú fejlődési folyamat eredménye. A tanulmány célja annak a bemutatása, hogy miként alakultak ki az adósság és fizetésképtelenség kezelésének normái az ókori vallási előírásoktól a kodifikált jogi megoldásokig. A vizsgálat a szakrális szövegekben megjelenő adósságelengedési és adósvédelmi elvek elemzésével indul, majd az ókori Mezopotámia jogforrásain keresztül tárja fel az első intézményesített adósságrendezési mechanizmusokat. Bemutatásra kerülnek az archaikus görög jogrendszer szabályozási megoldásai is, különös tekintettel az adós személyi felelősségének és a hitelezői igényérvényesítés eszközeinek alakulására. A tanulmány záró része a római jog fizetésképtelenségi szabályozását elemzi, mely jogrendszer az inszolvencia kezelésében a személyi szankcióktól a vagyoni alapú végrehajtási formák felé történő elmozdulást jelenti, ezzel megteremtve a modern csődjog alapjait. A kutatás jogtörténeti és összehasonlító módszert alkalmaz, feltárva azokat a normatív mintázatokat, amelyek a hitelezői érdekek és az adósvédelem közötti egyensúly megteremtésére irányulnak.
Az eredmények rámutatnak arra, hogy a fizetésképtelenség kezelésének alapelvei – az adósságrendezés, az adósvédelem és a hitelezői igényérvényesítés korlátozása – már az ókorban is megjelentek, majd a római jog közvetítésével meghatározó hatást gyakoroltak a későbbi európai jogfejlődésre.
-
On Law as a Multidisciplinary Phenomenon
42-50Megtekintések száma:237The article introduces the limits of conceptual analysis of law, and the possibilities of functional and multidisciplinary approaches to law. It sketches some stations of the history of legal philosophy emphasizing spreading multidisciplinary tendencies of the philosophy of law. It illuminates some connection of various scientific approaches on the basis of a concrete research relating to the religious roots of Roman law. Finally it outlines vertical and horizontal structures of multidisciplinary legal research, which are based on the ontological levels of reality and special scientific interests.
-
A lopás büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítésének aspektusai a román Büntető Törvénykönyv alapján
1-12Megtekintések száma:316A lopás a köz- vagy magánjavak eltulajdonításának egyik legrégebbi változata. Mint a vagyon elleni bűncselekmények tipikus megjelenési formája, valamennyi történelmi korban jelentős veszélyt jelentett a társadalom számára. Ebből következik, hogy a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, ismerniük kell az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának alapkérdéseit, illetve az elkövetés természetét és körülményeit, továbbá azokat az okokat, melyek szerepet játszanak a bűncselekmény elkövetésében.
A román Büntetőtörvénykönyv 208. §- a tartalmazza a lopás alapesetét, míg a 209. § szabályozza a minősített eseteket. A lopás alapesetei a gyakorlatban a következők: ingó javak, energiák vagy iratok ellopása; olyan tárgy ellopása, amely egészben vagy részben az elkövető tulajdonát képezi; jármű használati célból történő ellopása; házastársak közötti lopás; a sértettel együttlakó vagy tartása alatt álló személy által elkövetett lopás; kiskorú által gyámja sérelmére elkövetett lopás. A román büntető törvény rendelkezése alapján, lopást az követ el „aki idegen ingó dolgot, más tulajdonából vagy birtokából, annak beleegyezése nélkül, abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, ezeken túl bizonyos körülmények bekövetkezése szükséges ahhoz, hogy a lopás minősített esetéről lehessen beszélni.
A nyomozástan és a román Büntető eljárási kódex által előírt nyomozási cselekményeknek az alábbi körülményeket kell tisztázniuk: a tett színhelyének vizsgálata, az eltulajdonított javak mibenléte, a bűncselekmény elkövetésének körülményei, a lopás elkövetésében résztvevő személyek száma, helyi és időbeli feltételek, a színhely megközelítési módja. Az ügyben nyomozati cselekményeket, bizonyítási kísérletet, személyek és tárgyak felismerésre bemutatását, illetve kihallgatásokat lehet elrendelni. Tanulmányomban tehát, büntetőjogi és kriminalisztikai aspektusait a román szabályozáson keresztül mutatom be. -
The Roman law and the construction The Law of the Twelve Tables (Lex Duodecim Tabularum)
14-20Megtekintések száma:219Absztrakt nélkül.
-
“Időszakos tulajdon” kérdésköre a romániai Polgári Törvénykönyvben
Megtekintések száma:230Időszakos vagy megosztott idejű tulajdonlás a közös tulajdon speciális esete új szabályként került a román polgári törvénykönyvbe 2011. október elsejétől.
A tulajdonjog részjogosítványai nem feltétlenül egyformán és egyidejűleg gyakorolhatók. A tulajdon részjogosítványai közül a birtoklás annak ellenére folyamatosnak tekinthető, hogy egymást követő időszakok, szünetek vannak az ingóságok használatában.
Külön fejezetben kerül bemutatásra az időszakos tulajdon fogalma, meghatározása.
Az időszakos tulajdon több módon is keletkezhet, így megállapodással vagy végrendeleti örökléssel. Bemutatásra kerül, hogyan gyakorolhatja a tulajdonos ebben a tulajdonosi formában a tulajdoni részjogosítványokat. A polgári perrel kapcsolatos szabályok körében ismerhetjük meg a jogviták elrendezési lehetőségeit, így a társtulajdonos kérheti a közös tulajdon megszüntetését, de pénzbeli kompenzációt is követelhet a társtulajdonostól.
-
A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere
23-31.Megtekintések száma:374Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.
Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.
-
Az egyéni szabadságot sértő bűncselekmények versus az oktatáshoz való hozzáférés garantálásával kapcsolatos, pandémiával összefüggő korlátozások
12-22.Megtekintések száma:332A tanulmányban megvizsgáljuk a világjárvánnyal sújtott országok kormányai által a világjárvány kezelése során érvényesített, pandémiával összefüggő korlátozások és a társadalom azon felfogása közötti különbségeket, amelyek szerint a kormányok – mobilitásuk korlátozásával – megfosztották az egyéneket szabadságuktól, beleértve a utazással kapcsolatban – az oktatásban való részvétel lehetőségére is kihatóan – bevezetett korlátozásokat is. Egyes esetekben a korlátozó intézkedések által érintett közösségek tovább mentek, és a kormányokat „személyi szabadság megsértése” bűncselekményével vádolják, amely az egyes országok büntető törvénykönyveiben is megtalálható deliktum. A hatóságokkal szemben felhozott vádakat megalapozatlannak, eltúlzottnak és teljesen hibásnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy ezek a társadalmi kommunikáció hiányosságaiból, a közösség tagjainak – változó paradigmákból eredő – felfogásbeli különbségeiből és az elégtelen jogi képzettségből adódnak; ezek alapján egyesek összetévesztik a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét a korlátozások érvényesítésével. Habár a jogrendszerben a kérdéssel kapcsolatos bűncselekményekről rendelkező szabályok a büntető törvénykönyvekben szerepelnek – ilyen például a román jogban a Btk. 205. cikkelye az „Egyéni szabadság elleni bűncselekmények” név alatt, amely a „Személy elleni bűncselekmények” nevet viselő I. Címben található, s a jogtudományok érdeklődési körébe tartozik –, elemezzük a hatóságok által a járvány kezelése során érvényesített korlátozások hatásait is. Ennek érdekében egyrészt kiemeljük azokat az anyagi büntetőjogi szempontokat, amelyek szükségesek egy cselekmény személyi szabadság megsértése bűncselekményének minősítéséhez a román, a magyar, az olasz és a görög büntető törvénykönyv rendelkezései szerint, másrészt bemutatunk néhány, a koronavírus-válság – oktatást érintő – kezelésével kapcsolatos szempontot.