Keresés

Keresési eredmények

• A bírói pervezetés és szubjektivitás – befolyásolás a tárgyalóteremben

  59-65

  Resán Dalma

  Megtekintések száma:

  302

  The image of the judicial proceeding and the impressions of the participants are defined by various facts. These are important things, because the prestigious environment and the skill-based human approach are key factors in the acceptance of the judgments. The article analyzes the possibilities of the judicial influence through examples: like the condition of the buildings, the appearance and behavior of the employees and the staff. The statements made by the accused during the investigations are also very important within these topics, because they can justify the charge and predict the process of the proceedings. The personality of judge has great importance in the lead of the proceedings – for example tone, questioning style, situation awareness and logic. These things above are definitely specify the way of the proceedings.

• Végrehajtás vagyonrészre – anomáliák a bírói gyakorlatban

  37-46

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  348

  Im ungarischen Recht enhält das Gesetz Nr. LIII von 1994 über die Zwangsvollstreckung
  verschiedene spezielle Regelungen über die Zwangvollstreckung bzw. die Beschlagnahme
  und Verwertung der Geschäftsanteile und Aktien. Neben den Regelungen über die
  Wertpapiere (Aktien) und Geschäftsanteile es gibt detallierte Bestimmungen über die
  Vermögensanteile. Der Begriff von „Vermögensanteil” wurde aber gesetzlich gar nicht
  definiert, so es ist nicht klar, was der Gesetzgeber darunter versteht und was ist der
  Zusammenhang zwischen den Begriffe von Geschäftsanteil, Wertpapiere (Aktien) und
  Vermögensanteil. Es ist auch problematisch, dass der Begriff von „Vermögensanteil” kein
  gesellschaftrechtlicher Begriff ist, so daraus entstehen die grössten Schwierigkeiten in der
  Judikatur. Das Gesetz erwähnt das Wort „Vermögensanteil”nur zweilmal, in verschiedenen
  Örten der Rechtsnorm. Gemäss Paragraph 101, Absart (1) (1) verständigt von der Pfändung
  des dem Schuldner vom Vermögen der Wirtschaftsorganisation zustehenden Vermögensbzw.
  Geschäftsanteils (im Weiteren: Geschäftsanteil) der Gerichtsvollzieher die
  Wirtschaftsorganisation und den Gerichtshof als Handelsregistergericht (im Weiteren:
  Handelsregistergericht) unter Zusendung einer Kopie des Pfändungsprotokolls. Betreffend die
  Vollstreckung des Geschäftsanteile lautet die Rechtsnorm wie folgt: Besitzt der Schuldner
  eine Beteiligung an einer Wirtschaftsgesellschaft ohne Rechtspersönlichkeit, informiert der
  Gerichtsvollzieher den Vollstreckungsgläubiger davon, dass er an Stelle des schuldnerischen
  Gesellschafters das ordentliche Kündigungsrecht ausüben kann. Nachdem der
  Vollstreckungsgläubiger dem Gerichtsvollzieher seine Kündigungserklärung übergeben hat,
  schickt der Gerichtsvollzieher diese an die Wirtschaftsgesellschaft und pfändet gleichzeitig
  die infolge der Auflösung des Gesellschafterverhältnisses bestehende Forderung des
  Schuldners gegen die Gesellschaft (§§ 110 bis 113). (Paragraph 132/A, Absatz (1). Gemäss
  der Regelungen kann festgestellt werden, dass einmal das Vermögen der
  Wirtschaftgesellschaften, ein andermal das Vermögen der Wirtschaftgesellschaften ohne
  Rechtspersönlichkeit den Gegenstand der Regelung bildet. Die Schwierigkeiten der Judikatur entstehen im Zusammenhang mit dem Auslegung des
  Gesetzes betreffend den „Vermögensanteil” der Aktiengesellshaften und GmbH, da in diesen
  Gesellschaften die Aktien und die Geschäftsanteile die Gesellschaftsbeteiligung verkörpern.
  Im Rechtspraxis nimmt der Vollzieher nicht die Aktien oder die Geschäftsanteile in Beschlag,
  sondern den Vermögensanteile. So kann die Vollstreckung ohne Aktien durchgeführt werden.
  Die Vollzieher und die Gerichte verstehen auch die Aktien und Geschäfttsanteile unter
  Vermögenssanteile. Diese Interpretation folgt aber aus der Regelungen des Gesetzes nicht.
  Der Artikel analysiert, warum die Judikatur contra legem Rechtspraxis bildet und stellt
  verschiedene Vorschläge an den Gesetzgeber.

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Lengyelországban

  65-84.

  Jagielska Monika

  Megtekintések száma:

  212

  -

• Az extraterritoriális joghatóság az Egyesült Államok és az Európai Unió versenyjogában

  Kui Szilárd

  Megtekintések száma:

  82

  Absztrakt nélkül.

• A szerződésekre alkalmazandó jog egységesítése az Európai Unió dimenziójában – avagy a „Róma I. rendelet“ megalkotásának folyamata

  Váradi Szilvia

  Megtekintések száma:

  96

  Absztrakt nélkül.

• Kontroll vagy támogatás: az alternatív szankciók dilemmája, Kerezsi Klára könyvének ismertetése

  Schweighardt Zsanett

  Megtekintések száma:

  134

  Absztrakt nélkül.

• Tunyogmatolcs Községi Önkormányzat pénzgazdálkodása – Az önhibáján kívül működési forráshiányos önkormányzat

  56-65

  Magyar Viktória

  Megtekintések száma:

  123

  Absztrakt nélkül.

• A fiatalkorú tanú büntetőeljárásbeli szerepe - avagy mit érzékel ebből a közvélemény

  36-43

  Bardi Anett

  Megtekintések száma:

  179

  Absztrakt nélkül.

• A kényszervallatás tényállásának értelmezéséhez

  86-95

  Gyöngy Réka

  Megtekintések száma:

  288

  Absztrakt nélkül

• Marton Géza debreceni jogi oktatási reformtervei és a római jog helye a curriculumban

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  125

  Absztrakt nélkül.

• Az államhatalmi ágak elválasztása az ókortól a XIX. század második feléig

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  164

  The purpose of my study is to examine the theories of the separation of powers and its application in different periods. My investigation based on two monograph from Bibó: The Principle of the Separation of Power Sometime and at Present, and Lawfull and Effective Administration, Firm Executive Power.
  The ancient philosophers have already dealed with such theories. Among of them Aristoteles has the largest importance defining the three main powers: the legislation, the executive power, and the iurisdiction.
  The most substantial step in the Middle Ages was creating the moral basis for exercise of powers. The reformation and the development of civil society has improved this conception, Montesquieu attributed the powers with function, and emphasized the separation of them. Nevertheless István Bibó emphasizes not only the separation, but also the struggle against the concentration of power, and the abuse of power. The principle of the separation of powers could prevail clearly only in the USA, but not in Europe. István Bibó explains the causes of
  those in his monograph (The Principle of the Separation of Power Sometime and at Present).,for example the function of the monarcha or the principle of sovereignty.
  Bibó defined the obstructive factors in realisation of the principle of the separation of powers. These are: bureaucracy and the exorbitant state role in the economic and in the culture.
  In his other monography (Lawful and Effective Administration, Firm Executive Power) Bibó describes the necessary elements of lawful and effective administration, like loyality, professionalism and effective enforcement. At the same time, by realisation of these, the risk of the abuse of power could arise, creation of a new power would be therefor necessary. This power might be a regulatory power, which would be able to define the main criteria of exercise of power. Beforehand the church played that role, but in the twentieth century its function became vacant. I think the function of the new power would be similar to the role of the Constitutional Court at national level, or to the role of the European Court of Justice, of the International Court of Justice, and of the International Criminal Court at international level.

• A gyógyszerpiaci reklámtilalom egyes kérdései az Európai Unióban

  Horváth Zsófia

  Megtekintések száma:

  97

  Absztrakt nélkül.

• A tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása, mint a tanúvédelem külön nem nevesített eszköze

  23-28

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  124

  Absztrakt nélkül.

• A konzuli védelem nyújtásának feltételei a magyar jogban

  172-180

  Becánics Adrienn

  Megtekintések száma:

  186

  Absztrakt nélkül

• A jogszerű adatkezelés a GDPR rendelet után

  Stricz Walter Roland

  Megtekintések száma:

  428

  Regulation (EU) 2016/679 of the European Parliament and of the Council of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, and repealing Directive 95/46/EC (General Data Protection Regulation), became effective on 25 May 2018. With the regulatory form the legislator raised the regulation of the right to the protection of personal data within the European Union to a higher level. The legislative act has a fundamental impact on the legal systems of the member states showing various differences from each other. Further, it can be stated as a general experience that the right to the protection of personal data and the nature of such right are less known either to those affected or to the data controllers. The new legislative act and the penalties with increased amounts [Article 84 of the GDPR] demand the elaboration of a study understandable for laics, too. Finally, as a result of the General Data Protection Regulation, the institution system ensuring the protection of personal data has fundamentally changed, so, therefore, it is also necessary to examine the authorities of the member states and the Union, as well.

  The study primarily approaches the occurring problems from the practice side. Accordingly, the examination conducted by the Commission nationale de l’informatique et des libertés (CNIL) against Google is described, as the first significant penalty imposed based on the General Data Protection Regulation.

  The first part of the study is intended to present the right to the general protection of personal data. The historical part addresses in details the major elements of the historical development of data protection and the development of its contents, with particular regard to the appearance of the right to information self-determination based on the so-called “census-judgement” of 1983 of the BVerfG (Federal Constitutional Court of Germany). Finally, this part touches upon the theories defined in connection with the historical generations of the right to the protection of personal data. After the historical part the study addresses the peculiarities of the right to the protection of personal data, paying particular attention to separation from the neighbouring legal areas.

  The second part is intended to present the prevalence of the right to information self-determination according to the GDPR. It is the institution system protecting personal data that has undergone the most significant change. The Work Group under Article 29 has been replaced by the Data Protection Agency set up based on the GDPR. Setting up the Agency, enlarging its scope of authority and its stronger independence from the executive powers of the Union can, by all means, be evaluated positively. As regards the security of personal data, the practice, major directives and opinions of the Work Group under Article 29 have been examined. It is a significant step forward that the GDPR has made the sphere of special personal data more specific, promoting by this the increase of the extent of protection. It is important that, as a general rule, the Regulation forbids controlling special personal data. The definition of the concept of personal data is an essential condition for understanding the regulation. In addition to the principles of controlling personal data, the legal fundaments of data control have particular significance, with special regard to the consent and the data control necessary for performing the contract. In my view, the consent is a legal fundament of auxiliary nature for data control, which is also supported by the opinions of the Work Group, too. Granting the consent and the individual excluding circumstances occurring in connection with this, were examined on a case-by-case basis. In my opinion, the automated decision making process and the regulation of profile creation are one of the most cardinal issues of the GDPR. The way in which profiles are created, their use and the permissibility of such use are discussed in details. In my view, the regulation of the GDPR is deficient as regards the automated decision making process and the profile creation. The decision making necessary for performing the contract is not separated sharply enough, and it is not necessary for this. In my opinion, in respect of this latter sphere of cases the GDPR is not strict enough and may easily serve as a basis for misuse on the part of data controllers. In my view, granting the consent should be made stricter in respect of creating profiles and the introduction of the (contradictable) legal presumption of refusal would also be desirous.

• Az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogai sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata

  49-62

  Nagy Botond

  Megtekintések száma:

  475

  A dolgozat vizsgálódásának fókuszába eső kérdéskör az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Ezzel összefüggésben a taglalt téma jellegéből fakadóan kettős kutatási kérdés került megfogalmazásra. Az első polgári jogi jellegű, s arra irányul, hogy a joggyakorlatban milyen felperesi, alperesi és bírósági attitűdök, tendenciák jelennek meg az elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj kapcsán. A második a büntetés-végrehajtás tárgykörét érinti, s elválaszthatatlanul következik az elsőből: a bírói gyakorlatból milyen, a magyar büntetés-végrehajtási körülményeket jellemző sajátosságok tárhatóak fel. Ezek megválaszolása empirikus kutatásmódszertant igényel. Ennek megfelelően 91 darab 2014 és 2020 közötti ítéletet dolgoztam fel átfogó jelleggel. Ez nem jelent mást, minthogy a dolgozat bemutatja a sérelemdíj jogintézménye szempontjából releváns teljes időszakot, azaz a felperesi, alperesi és bírósági karakterisztikák nemcsak pontszerűen, hanem fejlődési ívükben kerülnek ismertetésre. Dolgozatomban először a felperesi kereseteket taglalom: részletezem, hogy mire irányul a kereseti kérelmük, melyik személyiségi jogaikat vélik sérülni, illetve milyen létbeli jelenségekre alapozzák a jogsértést. Második pontként vizsgálom az alperesi ellenkérelmeket illetően, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek milyen jogi érvekkel kívánják alátámasztani, hogy nem követtek el jogsértést, vagy hogy velük szemben sérelemdíj kiszabására nincs lehetőség. Ezek után térek rá a bírói gyakorlat vizsgálatára. Először azt részletezem, hogy a bíróságok miként kezelik a megállapítási kereseteket, vagyis a jogsértés meg- vagy meg nem történtének kérdését. Majd bemutatom a marasztalási kereseteket, amelyek kapcsán a bíróságok szerint releváns felelősségi rezsimet, illetve az annak megfelelő részkövetelményeket taglalom. Ezek után kitérek a sérelemdíj és az elhelyezési körülményekkel összefüggő kártalanítás mátrixára, bemutatom a két jogintézmény viszonyrendszerét és az egyes elhatárolási pontokat. Végül sor kerül a kutatási kérdések megválaszolására. A polgári jogi kérdés kapcsán egy ideális modellt vázolok fel, amelyben az egyes eljárási szereplők megfelelő hivatkozásokat tesznek és döntéseket hoznak. Ezek révén a felperes biztosítani tudja, hogy a sérelmei miatt a jogsértést megállapítsák, valamint számára sérelemdíjat ítéljenek meg. Az alperes a modell követésével elérheti, hogy a megítélt sérelemdíj összege minél kisebb legyen, a bíróság pedig helyes dogmatikai alapokra helyezkedhet. A büntetés-végrehajtási kérdés kapcsán pedig megoldási javaslatokkal élek, amik mentén felszámolhatóak lennének az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények.

• Az alkotmánybíráskodás elméleti alapjairól

  86-91

  Szmodis Jenő

  Megtekintések száma:

  183

  The paper researches preliminarily the problem of norm-control versus social-control. It criticizes the logical and normative approach of Consctitutional Court’s activity, pointing out this function necessarily deals with values. The paper introduces the ideological and historical antecedents of modern institutional norm-control, touching Grecian and early American ideas. The article finally refers spread of Constitutional Courts and some problematical phenomena of Hungarian Constitutional Court's activity.

• Az Endorois ügy, egy hosszú út eredménye – avagy az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus joggyakorlata és az őslakos népek jogainak védelme

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  268

  The aim of the current article is to analyse the protection of indigenous peoples’ rights offered by the African human rights mechanism by introducing the Endorois Welfare Council vs. Kenya case[1] (hereafter: Endorois case). The author briefly introduces the preliminaries of the Endorois case, namely how the African mechanism was established and in doing so, he refers to the achievements of the African Commission on Human and Peoples’ Rights (hereafter: Commission) in the field of protecting the rights of the African indigenous peoples, also touching upon the critiques regarding its functioning. Then he briefly introduces why the Ogoni case[2]can be regarded as a milestone concerning the rights of indigenous peoples on the African Continent. In the second part, the author focuses on the Endorois case and analyses it in detail: he introduces both the matters of fact and the legal issues; furthermore he pays attention to the implementation of the decision. Finally, in the third part of the article, the author draws his conclusions based on the above mentioned and makes his recommendations.

  The author has the opinion that the African mechanism has followed in the footsteps of the Inter-American System and has interpreted the already existing substantial norms in an evolutiv manner, thus achieving tremendous results in the acknowledgement and protection of indigenous rights. They did so with such success that now the “master” – namely the Inter-American Commission on Human Rights – is quoting the student. It follows from the above mentioned that – according to the firm opinion of the author – the African mechanism worth the attention both present time, both in the future, because new trends regarding indigenous rights could arise from the practice of the African Commission.

• A javítóintézeti nevelés

  Sós Inez

  Megtekintések száma:

  111

  Absztrakt nélkül.

• Az előtársaságról – újólag

  Papp Tekla

  Megtekintések száma:

  206

  Absztrakt nélkül.

• A biotechnikai találmányok hazai és nemzetközi jogi szabályozásának sajátosságai

  Petkó Mihály Péter

  Megtekintések száma:

  168

  In my study I say about that change, which became at the area of biotechnology. The revolution of DNS technology contain a lot of chance, but it has more danger. We need select from the modes.

  My column I checked what happens with the species the biotechnology invention flag. The first observation that the changes faster than other territories, and these changes are complex and interrelated. The post control and correction are also important. It’s got to be introducing the health nutrition compliance. The new products will not harmful for the human and animal health. The legal condition shall prescribe the human defense of human and animal body. One of the most important international convention in that question the European Union Council about the biomedicine. It said need consent of the persons concerned for the biotechnological research. Create new human species, and cloning of human beings, human body use for commercial is prohibited by this convention.

  In my opinion that need promoting the knowledge and biotechnical awareness of consumers. Must be regulated the relations between public order and public morality and biotechnical inventions. It is also necessary to ensure the patentability of biological matter. „Biological material” means any material containing genetic information and capable of reproducing itself or being reproduced in a biological system. Inventions which concern plants or animals shall be patentable if the technical feasibility of the invention is not confined to a particular plant or animal variety. The discussion on the patentability of sequences or partial sequences of genes is controversial. The 98/44/EK Directive, the granting of a patent for inventions which concern such sequences or partial sequences should be subject to the same criteria of patentability as in all other areas of technology: novelty, inventive step and industrial application. Whereas the industrial application of a sequence or partial sequence must be disclosed in the patent application as filed.

  The biotechnical patent need particular importance in the legislation. The Hungarian rules are conforms to the European Union legislation. However, certain additional rules should be laid down. Have to think about the control test in the patent process. The expert can see the applicability just on the test.

• Irányelv a fogyasztók jogairól (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában)

  47-58

  Tárczy Edit Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  113

  In the past years the European Union has been walking – with its directives, like the 2005/29/EC Directive on consumer rights and the 2008/48/EC Directive on credit agreements for consumers - on a new way, on which it doesn’t let the Member States to regulate (widely). So, minimum clauses are no longer used and the aim is the total harmonization.

  The perfect example for this procedure is the Directive on consumer rights, which was published in the end of 2011 in the Official Journal of the European Union.

  The aim of this paper is to introduce the new directive, but from the rules there will be only the demonstration of the rules which are in connection with the unfair commercial practices.

• A bírói munkateher mérésének és az ügykiosztás rendjének alapjogi, munkajogi és emberi erőforrás menedzsment megközelítésű vizsgálata

  5-44

  Boda Zoltán

  Megtekintések száma:

  244

  Jelen tanulmányban rávilágítok arra, hogy a hazai bíróságok ügyelosztási rendjei, az azon alapuló ügykiosztás (vagy igazgatási szaknyelv szerint: szignálás) rendje, módszerei, valamint a bírói munkateher mérése számos alapjogi és alapelvi kérdést felvet. Az alapjogi megközelítés azonban nem csak az Alaptörvényben lefektetettek vizsgálatát tehetik szükségessé, hanem fontos lehet ezzel összefüggésben azt is elemezni, hogy ezek mely szervezeti emberi erőforrás menedzsment tényezőkkel hozhatóak összefüggésbe és milyen módon. Álláspontom szerint a bírákra nehezedő munkateher és annak „menedzselése”, mint alapjogi és egyben munkajogi kérdés HR kapcsolódási pontja elsősorban (de nem kizárólagosan) az ösztönzésmenedzsment és annak eszköztára lehet.

• A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:

  118-127.

  dr. Molnár Tamás

  Megtekintések száma:

  344

  Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

  A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

  A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.

• Kártérítési jog Németországban

  Fazekas Éva Dóra

  Megtekintések száma:

  177

  Absztrakt nélkül.