Keresés

Keresési eredmények

• Kellő védelmet biztosít-e az Ebktv. a munkaerőpiacon a gyermekvállaláshoz? Várandós nők és szülők foglalkoztatási egyenlősége Magyarországon

  47-60.

  Földvári Zoltán

  Megtekintések száma:

  434

  Az elmúlt években számos állami intézkedés célozta a születésszám nevelését Magyarországon, elsősorban a szülők közvetlen pénzügyi támogatása révén. A gyermeknevelés iránti kötelezettségvállalás azonban nem csak anyagi kérdés, a munka és a magánélet egyensúlya ugyanolyan fontos a szülők, és különösen a nők számára. Célom alapvetően az egyenlő bánásmód joganyagának vizsgálata abból a szempontból, hogy várandós nők és a kisgyermekes szülők megkülönböztetését a foglalkoztatás során mennyiben tudja megakadályozni és szankcionálni. Egy rövid problémafelvetést követően bemutatom a téma uniós jogi fejlődését és hazai jogszabályi hátterét, különös tekintettel az eljárási kérdésekre, majd pedig az Egyenlő Bánásmód Hatóság esetjogán keresztül kívánom elemezni az egyes, egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartások megjelenését a gyermekvállalással összefüggésben. Arra a problémára keresem a választ, hogy egyrészt megvannak-e azok a jogszabályi keretek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermekvállalást tervező nők és családok ne legyenek kiszolgáltatottak a munkáltatóknak, másrészt mennyiben érvényesülnek ezek a keretek a gyakorlatban, harmadrészt pedig található-e valamilyen fejlesztendő terület az egyenlő bánásmód szabályozásának terén.

• Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból

  121-139

  Szücs Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  207

  A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

• Társasági üzletrész értékelése házastársi vagyonmegosztási perekben Szakértői bizonyítás – Szakértői kompetencia

  Csirmaz László

  Megtekintések száma:

  240

  New types of assets has appeared in property lawsuits in the past 25 years, such as company shares (one of the most important kind of valuable rights). This fact made forensic experts - who deal with evaluation of these assets - to obtain additional comprehensive knowledge.  The Kuria quoted that "the expert opinion is an underlying proof for the court judgment, an objective and precise means of proof, which usually affects directly the decisions of the court," and I think the date of the completion of the trial can be affected significantly.

  The author of the study and writing of the addition was designed to court pointed out weaknesses in the analyzed case by case decisions perceived peer involvement draws the attention of the interested public on the company's assessment of literature on the importance of knowledge. To that aim the light of the experience gained from the analysis of the case law, above all, the study seeks to publish the company's fundamental valuation basic concepts summarize the literature on the same value in generally accepted and applied definitions and outline the applicable assessment methods. It is certain that the regulation of property relations in the new Code requires the renewal of judicial regulation of professional activity as well.

• A vagyoni értékű jogok apportálhatósága és az egységes szabályozás hiányának problematikája

  114-120

  Lehoczki Zóra Zsófia

  Megtekintések száma:

  470

  According to the new Hungarian Civil Code, the funders of the legal entities have to make contributions to the authorised capital and the two forms of these contributions are the contribution is cash and the contribution in kind. The regulation states that proprietary rights can also be transferred to the capital of businness accociations, by those funders, who are entitled to demise them.

  The judicial practice unanimously defined the rules in those cases, when the object of contribution in kind is a certain proprietary right, especially when the right is connected to the real estate. On the other hand, the Civil Code does not contain a list of those proprietary rights, which can be transferred to the authorised capital and unfortunately, different acts contain different lists of these rights.

  The three mentioned acts are the following: the personal income tax act, the act about the fees and the accounting act. All of them contain a list of proprietary rights and some of the items are regulated by all the three of them but most of the items are different, which means it is impossible to create an accurate list of these rights. For example, the list in the personal income tax act contains only five items, on the other hand, the accounting act contains two lists and both of them are unfinised.

  Because of the lack of unified rules, it is impossible to define which proprietary rights can become the objects of contribution in kind and this misfortunate situation causes a lot of unwanted indefinability and states a lot of questions.

  In my essay I introduce this problem and I use a chart to illustrate the differences between the mentioned lists. In my opinion, this problem could be solved with an unified list, which is normative for every regulation in connection with the proprietary rights or the Civil Code should contain a list of those proprietary rights, which can be the objects of contribution in kind.

• Az alkotmánybíráskodás elméleti alapjairól

  86-91

  Szmodis Jenő

  Megtekintések száma:

  183

  The paper researches preliminarily the problem of norm-control versus social-control. It criticizes the logical and normative approach of Consctitutional Court’s activity, pointing out this function necessarily deals with values. The paper introduces the ideological and historical antecedents of modern institutional norm-control, touching Grecian and early American ideas. The article finally refers spread of Constitutional Courts and some problematical phenomena of Hungarian Constitutional Court's activity.

• A polgári perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok:

  118-127.

  dr. Molnár Tamás

  Megtekintések száma:

  347

  Jelen tanulmány központi témája a magyar polgári perrendtartás kodifikációjának során újraszabályozott alapelvek egyes jellemzői. Elmondható, hogy az alapelvek száma és tartalma is koncentráltabb lett a kodifikáció eredményeképpen.

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) számos koncepcionális változást hozott, ami az alapelvek tekintetében is megfigyelhető. Megújult a Pp. alapelvi fejezete, amelyben olyan elvek is rögzítésre kerültek, amelyeket a magyar polgári eljárásjog eddig még nem ismert. Jelen tanulmány áttekinti ezeket a változásokat és igyekszik állást foglalni az alapelvek tartalmát illetően is, külön vizsgálat tárgyává téve a jogalkotó által is kiemelt célkitűzésként megfogalmazott perkoncentráció elvét.

  A dolgozat elemezni az alapelvekkel kapcsolatos szakmai vitákat, és megkísérel választ adni arra, hogy a hatályba lépés óta eltelt időszak tapasztalatai beváltották-e az alapelvi reformhoz fűzött egyes elvárásokat. A tanulmány vizsgálja a megváltozott szabályozást, amelyek a szakirodalomban is ellenkező álláspontok kialakulásához vezettek. Fontos témája a dolgozatnak, hogy az osztott perszerkezethez igazodóan a bíróság közrehatási tevékenysége is változáson ment keresztül. E változás az alapelvekben is megfigyelhető, mivel új alapelvként jelent meg a bíróság közrehatási kötelezettsége. Elemzésre kerül továbbá az igazmondás és a jóhiszeműség alapelvek egyes jellemzői.

  A tanulmány igyekszik külföldi példákon keresztül megvilágítani a polgári perrendtartás alapelvi kérdéseit, amelynek során főként a német szabályozás egyes elemei kerülnek említésre.

• Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal

  Vincze Attila

  Megtekintések száma:

  97

  Absztrakt nélkül.

• A nyilvánosság elvének érvényesülése a büntetőeljárásban

  76-92

  Varga Petra

  Megtekintések száma:

  215

  Publicity, as a key principle of the criminal procedures, has been one of the major topics of the criminal procedure reform-movements since the 18th century. Publicity is a safeguard which guarantees the indepence and impartiality of the court and it is also a significant instrument of social control. In the Hungarian legal system, regulations concerning publicity are located on multiple levels, which means they are not integrated. This kind of disintegrationen dangers the legal certainty. This study introduces the legal practice of the European Court of Human Rights (ECHR) concerning publicity and also detail show this principle appears in the constitutions of various European countries. Furthermore it examines the relevant legislations in force and the new Criminal Procedure Statute, which will come into force on 1st of July, 2018. Finally, the study mentions some de lege ferenda recommendations, in order to support the future legal-developing actions

• Bridging Jurisdictions: Enforcing Access Rights under the Brussels IIb Regulation

  5-21

  Gönczi Barbara

  Megtekintések száma:

  240

  The research work discusses the issue of the maintenance of contact with children in the context of the new Brussels IIb Regulation. The Regulation introduces a number of important innovations that will make it easier to resolve international divorce cases and to ensure that the rights and best interests of the child are respected. The study highlights the provisions of the Regulation, with particular attention to the issue of recognition and enforcement of foreign judgments in the context of national family law. Finally, a recent decision of the Hungarian Curia is presented, which is an important precedent in the context of the enforcement of the right of access.

• A jogosulatlan pénzügyi tevékenység megítélése a közjegyzői gyakorlatban és összefüggése az okirat hamisítással

  10-27

  Hodosi Gábor

  Megtekintések száma:

  134

  The unlawful providers destroy the trust, as well as in the lawful providers in the whole financial system. The adjudgement of the loan service by non financial providers can cause problem in the notarial practice. Namely the notary can just conclude of the frequency, for-profitnature and organization of the loan service provided by the parties statements.

  My present study gives a summary about the criminal facts and their analysis occur in the practice as well as to the notarial bench, who can be seen as non-proffessional connected to the criminal education. The article provides useful information, the reader gets an opportunity to analyse the unlawful financial service from the notarial aspect.

• A bírák megfelelő javadalmazásának fontossága

  47-70

  dr. Böröcz Judit

  Megtekintések száma:

  12

  A bírói függetlenség az uniós jogban előírt követelmény, amely az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz) 19. cikkében említett hatékony bírói védelem elvéből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogból fakad. Továbbá, a bíróságok függetlenségére vonatkozó e követelmény a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegéből is következi (CJEU C-896/19, 51).

  Ezen tanulmány fókuszában a bírói függetlenség anyagi oldalának vizsgálata áll, mert kérdés, hogy egy bíró független lehet-e megfelelő javadalmazás nélkül, illetve hogy a magyar rendszer megfelel-e az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elvárásainak, valamint az Európa Tanács szervei vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete égisze alatt kidolgozott chartáknak, jelentéseknek, véleményeknek és egyéb dokumentumoknak.

• Az üzemi baleset társadalombiztosítási történeti kialakulásának vázlata

  Ember Alex

  Megtekintések száma:

  137

  Absztrakt nélkül.

• Az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogai sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata

  49-62

  Nagy Botond

  Megtekintések száma:

  475

  A dolgozat vizsgálódásának fókuszába eső kérdéskör az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Ezzel összefüggésben a taglalt téma jellegéből fakadóan kettős kutatási kérdés került megfogalmazásra. Az első polgári jogi jellegű, s arra irányul, hogy a joggyakorlatban milyen felperesi, alperesi és bírósági attitűdök, tendenciák jelennek meg az elhelyezési körülményekkel összefüggő sérelemdíj kapcsán. A második a büntetés-végrehajtás tárgykörét érinti, s elválaszthatatlanul következik az elsőből: a bírói gyakorlatból milyen, a magyar büntetés-végrehajtási körülményeket jellemző sajátosságok tárhatóak fel. Ezek megválaszolása empirikus kutatásmódszertant igényel. Ennek megfelelően 91 darab 2014 és 2020 közötti ítéletet dolgoztam fel átfogó jelleggel. Ez nem jelent mást, minthogy a dolgozat bemutatja a sérelemdíj jogintézménye szempontjából releváns teljes időszakot, azaz a felperesi, alperesi és bírósági karakterisztikák nemcsak pontszerűen, hanem fejlődési ívükben kerülnek ismertetésre. Dolgozatomban először a felperesi kereseteket taglalom: részletezem, hogy mire irányul a kereseti kérelmük, melyik személyiségi jogaikat vélik sérülni, illetve milyen létbeli jelenségekre alapozzák a jogsértést. Második pontként vizsgálom az alperesi ellenkérelmeket illetően, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek milyen jogi érvekkel kívánják alátámasztani, hogy nem követtek el jogsértést, vagy hogy velük szemben sérelemdíj kiszabására nincs lehetőség. Ezek után térek rá a bírói gyakorlat vizsgálatára. Először azt részletezem, hogy a bíróságok miként kezelik a megállapítási kereseteket, vagyis a jogsértés meg- vagy meg nem történtének kérdését. Majd bemutatom a marasztalási kereseteket, amelyek kapcsán a bíróságok szerint releváns felelősségi rezsimet, illetve az annak megfelelő részkövetelményeket taglalom. Ezek után kitérek a sérelemdíj és az elhelyezési körülményekkel összefüggő kártalanítás mátrixára, bemutatom a két jogintézmény viszonyrendszerét és az egyes elhatárolási pontokat. Végül sor kerül a kutatási kérdések megválaszolására. A polgári jogi kérdés kapcsán egy ideális modellt vázolok fel, amelyben az egyes eljárási szereplők megfelelő hivatkozásokat tesznek és döntéseket hoznak. Ezek révén a felperes biztosítani tudja, hogy a sérelmei miatt a jogsértést megállapítsák, valamint számára sérelemdíjat ítéljenek meg. Az alperes a modell követésével elérheti, hogy a megítélt sérelemdíj összege minél kisebb legyen, a bíróság pedig helyes dogmatikai alapokra helyezkedhet. A büntetés-végrehajtási kérdés kapcsán pedig megoldási javaslatokkal élek, amik mentén felszámolhatóak lennének az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények.

• A hagyatéki eljárás alapjai és lefolytatása, különös tekintettel a feladatok megoszlására az eljárás során, valamint a jogorvoslat egyes lehetőségeire

  22-31

  Ferenczi Fanni

  Megtekintések száma:

  283

  As the title suggest, the study intends to provide a summarized overview on the regulation of probate proceeding. The legal nature of out-of-court proceeding and the various stages of the procedure are briefly presented in this study. The procedural steprelated to the task of inventory taking and each stage of the proceeding related to the notary public are explained too. Finally, the study includes an overview of the available remedies (like the certain aspects of appeal and the possibility of retrial) and the basic rules on enforcement of inheritance claims.

• Pénzügyi fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra

  38-48

  Gajdos Martina

  Megtekintések száma:

  351

  A 2008-as globális gazdasági válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók és fogyasztók közötti információs aszimmetriára és a fogyasztók kiszolgáltatottságára tekintettel, utóbbiak védelme érdekében azonnali intézkedésekre van szükség. Előtérbe került a pénzügyi fogyasztóvédelem, amely ugyan a jognak egy viszonylag új területe, de mára már igen számottevő szerepet harcolt ki magának. A jelentősége pedig napról-napra egyre csak nő.

   

  Sajnos azonban a magyar lakosság pénzügyi kultúrája rendkívül alacsony. Ez jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen az alacsonyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkező állampolgárok rendszerint kevésbé aktívak a gazdasági életben és tömegesen hoznak számukra nyilvánvalóan kedvezőtlen döntéseket. A pénzügyi kultúra fejlesztése tehát elengedhetetlen.

   

  A pénzügyi tudatosság meglátásom szerint elsődlegesen a pénzügyi ismeretekre vonatkozó tudásanyag átadásával és terjesztésével, azaz az oktatással fejleszthető a leghatékonyabb módon. Az oktatással elsődlegesen a legfiatalabb generációkat kellene célozni, és a gyermekek oktatására kellene a fő hangsúlyt fektetni, hiszen a gyerekek rendkívül fogékonyak az új ismeretek elsajátítására, és ők fogják a legjelentősebb hatást gyakorolni a jövőre. Ha pedig a pénzügyi tudatosságra nevelés már egészen fiatal korban elkezdődik, akkor mire ezek a gyerekek felnőnek, addigra már rutin-szerűen fognak tudatos pénzügyi döntéseket hozni, így a következő generáció már úgy nőhet fel, hogy képes megfelelően „bánni a pénzzel”.

• A közvetett közigazgatás megnyilvánulási formái a magyar közigazgatásban

  Barta Attila

  Megtekintések száma:

  158

  Az angol nyelven olvasható értekezés alapját a 2007. november 8-án Sninában (Szlovákiában) megrendezett Nemzetközi Konferencián tartott angol nyelvű előadásom képezi. Az írás középpontjában egy közigazgatási jogi fogalomnak, a közvetett közigazgatás jelenségének és annak egyes megnyilvánulási formáinak bemutatása áll. A paraetatizmus az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Lényegében egy gyüjtőkategória, mely számos megoldást foglal magában. A kérdéskör azonban ezidáig viszonylag kis figyelmet kapott a közigazgatás kutatói részéről.

  Az egyszerűség és a könnyebb megértés érdekében az értekezés három nagy szerkezeti egységre tagolódik.

  I.

  A dolgozat elején azoknak a történelmi folyamatoknak és jellemzőknek a bemutatására kerül sor, melyek végső soron a vizsgált megoldások kialakulásához vezettek. Ennek során fokozatosan eljutunk a direkt (lényegében szűk értelemben vizsgált) közigazgatás fogalmától az indirekt közigazgatás, azaz paraetatizmus jelenségéhez. Nélkülüzhetetlen azonban annak a hangsúlyozása, hogy a közvett közigazgatás egy meglehetősen tág kategória, mely tartalmában erőteljesen heterogén. A paraetatizmus fogalmán belül vizsgált jelenségeknek nincs taxatív felsorolása. Nem is lehet, hiszen a lehetséges megoldások köre koronként és területenként is változhat, és változik is.

  II.

  A dolgozat második része a magyar szabályozás ismertetésével foglalkozik. Először a hatályos jogi szabályozás bemutatására kerül sor, mely egyúttal rávilágít arra az igen fontos tényre is, hogy a paraetatikus megoldások alkalmazására mind az államigazgatás területén, mind pedig az önkormányzati közigazgatás keretein belül adott a lehetőség. Ezután kerül sor a konkrét megoldások bemutatására, azaz a köztestületek, a magánszemélyek felhatalmazása köfeladatok ellátására, a közvetítő szervezetek és személyek, a magánszféra szereplőinek, valamint a non-profit szektor szerepének ismertetésére.

  III.

  Végezetül a harmadik gondolati egység az, amely összegző jelleggel tartalmazza állásfoglalásomat a bemutatott megoldások közigazgatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek a gondolati egységnek a jelentősége abban ragadható meg, hogy rámutat arra a szerepkörre, melyet ezek a megoldások egy már létező, élő, működő közigazgatásban betölthetnek. Ezek a megoldások ugyanis a mindenkori közigazgatás kisegítésére, a már alkalmazott megoldások kiegészítésére szolgálnak és sohasem azok helyettesítésére, illetve negligálására.