Keresés

Keresési eredmények

• Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban

  19-38

  Fehér András

  Farkas Noémi Dóra

  Boros Henrietta Mónika

  Véha Miklós

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  756

  Az egészségtudatos életmód és az egészségesnek vélt élelmiszerek fogyasztása globális és hazai értelemben is egyre jelentősebb szegmensként jelenik meg. A digitalizációnak köszönhetően új és újszerű lehetőségek széles tárháza áll a fogyasztó rendelkezésére a számára hasznos információk megszerzésére. A kutatásunkban a legfőbb célkitűzésünk, hogy felmérjük a digitalizáció hatásait az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás terén. Jelen cikkben egy netnográfiai megfigyelés segítségével vonjuk górcső alá a közösségi média egyes platformjait (Facebook, Instagram és Youtube) és vizsgáljuk az influenszerek szerepét az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás esetében. A szekunder kutatás során tisztáztuk az alapvető definíciókat és feltérképeztük a legfrissebb és közeljövőbeli trendeket. A primer kutatásnál a netnográfiai felmérést két szakaszban bonyolítottuk le (2018. szeptember, október és 2019. december). A cél a két szakasz megfigyelési eredményeinek összehasonlítása mellett a kutatás kiszélesítése volt. A megfigyelésünket kizárólag magyar nyelvű oldalakon hajtottuk végre. Elemeztük az egészséges táplálkozással kapcsolatos Facebook-oldalakat és -csoportokat. A vizsgált témakörrel (pl. „egészséges életmód” és „tudatos táplálkozás”) kapcsolatos kifejezéseknél az esetek többségében ugyanazokat az oldalakat azonosítottuk. Tehát egy adott oldal több keresőkifejezésnél is megjelent. A csoportoknál pedig jellemző, hogy a csoport létrehozói egyszerre 4-5 kulcsszót is megadnak a címben. Felmértük az egészségtudatos, „mentes” és növényi alapú táplálkozással kapcsolatos ékezetes és ékezet nélküli hashtagek említés-számát. A vizsgált hashtagek többségénél megállapítottuk azt a tendenciát, hogy azok ékezetes változatai az elmúlt egy évben nagyobb növekedést értek el, mint az ékezet nélküliek. Továbbá rendszereztük a Youtube-csatornával rendelkező magyar influenszereket. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy hazánkban az egészséges táplálkozás és egészséges életmód témakörökben viszonylag kevés influenszer működtet nagyobb feliratkozószámmal rendelkező csatornát. Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában az egészséges életmód említése komplex módon érvényesül, és kevésbé szűkíthető le csupán az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásra.

  JEL besorolás: M31

• Az egészségtudatos életmód tényezőinek vizsgálata az amatőr férfisportolók körében

  61-70

  Markos Attila

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  353

  A kutatások világszerte az egészségtudatos életvitel iránti egyre növekvő keresletről számolnak be, és a Gfk (Growth from Knowledge) felmérései alapján ez a tendencia hazánkban is egyre dominánsabban ölt testet. Jelen tanulmányban négy, hobbi szinten sportoló középkorú férfit kérdeztünk az egészségtudatos életmódhoz való hozzáállásukról, kiemelten kezelve ezen belül az étkezést és a funkcionális élelmiszerek fogyasztását. A kutatásunk mélyinterjúkra épül, melynek keretében négy amatőr sportolót kérdeztünk a fent említett témákról. Az interjúk elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettünk az alanyok spontán válaszaira és reakcióira. Eredményeink alapján elmondható, hogy a felmérésben szereplő amatőr sportolók, akik komolyan részt vesznek heti több alkalommal is edzésen, különösen odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és a megfelelő, az edzést is kiegészítő rekreációs tevékenységek folytatására. Étkezésükbe beépítették és fenntartják az adott edzéshez szükséges funkcionális élelmiszerek fogyasztását, melyekről komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Főbb információforrásaik azonban jellemzően nem személyes konzultációk szakemberekkel, hanem az interneten elérhető információk.

  JEL-kódok: I12, M31

• Az aktív sportfogyasztási szokások vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében

  57-65

  Oláh Bettina

  Szűcs István

  Mihály-Karnai Laura

  Megtekintések száma:

  234

  A fizikai aktivitás és az egészségmegőrzés manapság egyre fontosabbá válnak az emberek számára, szerte a világon. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. Különösen igaz ez a fiatal generáció tekintetében, akik esetében egyre nagyobb mértékben jelenik meg szabadidőben az aktív testmozgás, mellyel a főbb célok az egészség megőrzése és annak megtartása, a kiegyensúlyozott életvitel elérése, a jó közérzet kialakítása és a stresszlevezetés. Mindezek eléréséhez, a fizikai aktivitás mellett, fokozott figyelmet kell fordítani a táplálkozásra is egyaránt. Kijelenthető, hogy az aktív, egészségtudatos életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában.
  
  JEL-kódok: I10, I12, I19

• Funkcionális élelmiszerek növekvő népszerűsége – A hazai cereáliapiac fogyasztói megítélése

  23-37

  Barcs Júlia

  Jenes Barbara

  Megtekintések száma:

  138

  Mai modern életstílusunk, a civilizációs betegségek, valamint az elöregedő társadalom problémája fokozottabb odafigyelést hívtak életre egészségünkre nézve, amelynek megőrzésében fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozás és a tudatosabb termékválasztás. A fogyasztók megnövekedett igényei és elvárásai túlmutatnak az élelmiszerek alapvető funkcióján és ízletességén. Egy élelmiszer akkor válik igazán versenyképessé az egészségtudatos fogyasztók körében, ha kedvező hatása van egészségünkre, úgynevezett funkcionális előnnyel rendelkezik.
  Hazánkban a funkcionális élelmiszerek egyre növekvő népszerűsége szintén az egészségtudatosság erősödésével indokolható. A cereáliapiac általános trendjeit vizsgálva, mint a funkcionális élelmiszerkategória egy kiváló példája, látszik, hogy a müzli és gabonapehely fogyasztása egyre növekszik, ami nyomon követhető az emelkedő mennyiségi eladásokban és árbevételekben is. A Neticle program által végzett kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az utóbbi években egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészséget a cereáliapiac termékeivel.
  Összefoglalva tehát bebizonyosodott az a feltevés, miszerint az egészségtudatosság erősödésével a fogyasztók igényei is megváltoztak az élelmiszerpiacon, nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a vásárlók nyitottabbak a termékek egészséggel kapcsolatos üzeneteire. Az egészségtudatosság tekintetében felmerülő új igények megfelelő beazonosításával, hatékony termékfejlesztéssel és az egészségüzenetekre fókuszáló marketingkommunikációval a funkcionális terméket előállító vállalatok is profitálhatnak.

  JEL-kódok: I12, I15, M31

• Hitek és tévhitek a növényi alapú étrendről egy online kutatás eredményei alapján

  65-77

  Keller Veronika

  Bocsková Viktória

  Megtekintések száma:

  615

  Az egészséges életmód terjedése napjaink egyik meghatározó trendje, ami egyben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását is jelenti. Azonban a növényi alapú étrend egészségességének megítélése nemcsak a lakosság számára, hanem a táplálkozásügyi szakértők számára sem egyértelmű. Online felmérés keretében vizsgáltuk a növényi étrenddel kapcsolatos ismereteket, hiteket és tévhiteket az online életmódcsoport tagok, valamint nem tagok körében. Összességében megállapítható, hogy nincs szignifikáns eltérés az online életmódcsoport tagok és nem tagok ismerete, attitűdje és percepciója között. A közösségi média felhasználók tisztában vannak a növényi alapú étrend különböző fajtáival (vegetáriánus, vegán) és annak pozitív, illetve negatív élettani hatásaival. Olyan asszociációkat társítanak ehhez az étrendhez, mint egészséges, környezetkímélő és drága. A magyar lakosság viszonylag szűk rétege követ növényi alapú étrendet. Ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök változatos fogyasztása, mindennapi étkezésekbe történő beiktatása nemcsak egészségügyi, hanem fenntarthatósági szempontból is lényeges lenne. Tudatos étkezéssel és a növényi alapú étrend gyakorlásával jelentősen hozzájárulnánk nem csak a saját egészségünk, hanem a Földünk megóvásához is.

  JEL besorolás: M31

• Fiatalok egészsége az életminőség és a fogyasztói magatartás tükrében

  87-95

  Ercsey Ida

  Huszka Péter

  Megtekintések száma:

  131

  A társadalomkutatásokban egyre hangsúlyosabbá válik az életminőség társadalmi és egyéni szintű vizsgálata. Az életminőségnek az objektív tényezők mellett vannak szubjektív összetevői, és ezek mérésével kaphatunk teljes képet a fogyasztók érzékelt jóllétéről. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen értékelési mechanizmus jellemző a fiatalok életminőség-megítélésére, és ebben milyen szerepe van az egészség szubjektív értékelésének. A kutatási célkitűzésnek megfelelően először betekintést nyerünk a téma szakirodalmába, majd értékeljük az empirikus kutatás eredményeit.

• Az önkontroll és az evési magatartás szerepe az elhízásban a fiatalok körében

  3-15

  Prónay Szabolcs

  Krisztik-Pető Dalma

  Megtekintések száma:

  280

  Az elhízás és a kapcsolódó betegségek kezelése napjainkban globális szinten probléma. Ez nemcsak az egyén, hanem a gazdaság számára is óriási teher. Ezek a betegségek azonban megfelelő táplálkozással megelőzhetők. Kutatásunk célja a testsúlykontrollra és az elhízásra ható tényezők megismerése. Jelen tanulmányban kutatási területünket két kulcstényezőre szűkítjük le: az evési magatartásra és az önkontrollra. Ezen összefüggések vizsgálatára egy kutatási modellt hoztunk létre. Elméleti modellünket a részleges legkisebb négyzetek (PLS) technikával vizsgáltuk, amely a strukturális egyenletek modell (SEM) egyik legszélesebb körben használt technikája a látens változó modellezésben. Eredményeink azt mutatják, hogy a BMI szintet az evési magatartás befolyásolja, az önkontroll pedig az evési magatartáson keresztül hat a testsúlyra.

  JEL-kódok: I12, M31