Keresés
Keresési eredmények
-
Füstölt barramundi filé termékek hazai fogyasztói megítélésének vizsgálata
21-36Megtekintések száma:194A tanulmány a barramundi halfajból készült füstölt halfilé funkcionális élelmiszer irányába történő fejlesztésével kapcsolatos termékkóstoltatással egybekötött primer kutatás – a terjedelmi korlátoknak köszönhetően – legfontosabb eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy információt nyújtson a célközönség, esetünkben a hipermarketekben vásárló fogyasztók: (1) egyes halfogyasztási szokásairól, (2) a tudatos halfogyasztáshoz kapcsolódó attitűdjeikről, (3) az elmúlt időszakban a hazai piacra bevezetett barramundi halfaj ismertségéről, az azzal kapcsolatos fogyasztói benyomásokról, (4) valamint a legújabb termékfejlesztés (pozitív élelmi hatású anyagokkal (pl. vitamin komplex, tökmagolaj, ginkóbiloba-kivonat, máriatövismag-olaj stb.) dúsított füstölt barramundi fogyasztói megítéléséről. Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy kedvezőek voltak a barramundival kapcsolatos fogyasztói benyomások, mivel a halfajt alapvetően szimpatikus megjelenésű, prémium kategóriás halként pozícionálták. A termékfejlesztés, azaz a füstölt barramundi filé mint funkcionális élelmiszer kedvező fogyasztói fogadtatásra lelt. A kifejlesztett termék potenciális célközönsége fogyasztott már korábban füstölt halat és meg volt elégedve a kóstolót követően az új termék ízvilágával. Fontos hangsúlyozni, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem voltak tisztában azzal, hogy mit takar a „funkcionális élelmiszer” kifejezés, ugyanakkor az ilyen irányú termékfejlesztést helyeselték. Legszimpatikusabbnak a szív és a szem egészségét megőrző, betegségét megelőző funkcionális élelmiszer-komponenseket nevezték meg. A kutatás alapján elmondható, hogy a termékfejlesztés iránya jó, minden szempontból kielégíti a hazai célközönség halfogyasztással kapcsolatos szokásait, elvárásait és igényeit.
JEL-kódok: Q13, P46
-
Neuromarketing – A fogyasztói magatartás vizsgálatának új lehetőségei
51-57Megtekintések száma:351A neuromarketing napjainkban egyre több lehetőséget biztosít a fogyasztói döntéshozatal megismerésére, valamint a döntések mögött húzódó motívumok/érzelmek feltárására. Az agykutatás eszközei korábban nem ismert összefüggésekre világítanak rá, amelyeket a marketing szakemberek jól hasznosíthatnak a stratégiai tervezés, termékfejlesztés, kommunikációs stratégia kialakítása és az árazás során. Emellett ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a jelenleg használatban lévő kutatási módszerek és eszközök nem tekintenek vissza jelentős múltra, ezért az eredmények gyakorlati felhasználhatósága még korlátozott. Emellett a tudományterület vizsgálati módszertanának folyamatos fejlesztése szükséges a megbízható, gyakorlatban is alkalmazható eredmények érdekében. Dilemmaként merül fel a kutatási eszközök alkalmazhatóságának határa. Jelenleg a szemkamerával, az EEG-vel, a különböző fizikai reakciókat mérő eszközökkel, illetve ezek kombinációival elvégzett kutatások alkalmazása megalapozottnak
tekinthető. Ennek nyomán az ilyen jellegű vizsgálatokat már egyes piackutató cégek szolgáltatásként ki is dolgozták.
A klasszikus agykutatási eszközök eredményei, valamint a fogyasztói reakciók közötti párhuzamok egyértelmű meghatározása ugyanakkor számos alapkutatási feladat megoldását igényli. Ilyenek lehetnek például a színek, formák, térszerkezet, ízek, illatok és szagok, hangok, zörejek és zenék, tapintás és állag hatásvizsgálata a fogyasztó értékítéletére. -
A húsáruk marketingjének piaci kihívásai különösképen a fogyasztói magatartás aspektusában
43-55Megtekintések száma:99Az elmúlt években az élelmiszeripar új kihívásokkal szembesül a fogyasztói igényekkel összefüggésben. A korábbi megszokott trendeket újabbak váltják fel, amelyek a húsféleségek fogyasztását és a feldolgozott termékek elfogadottságát befolyásolják. Magyarországi viszonylatban kiemelhető továbbá a kifejezetten árérzékeny fogyasztói magatartás. Ebben az új piaci környezetben a húsipari szereplőknek, ezen belül a töltelékes húsárukat fejlesztő vállalkozásoknak, olyan marketingtevékenységet kell folytatnia, amellyel, sikerrel tudják termékeiket értékesíteni. Az adott kutatás célja, hogy rávilágítson azokra a tényezőkre, amelyek meghatározóak ebben a folyamatban a fogyasztói preferenciák és az ágazat szereplőinek szemszögéből. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a fogyasztók többsége heti vagy napi szinten fogyaszt hústerméket. Az étrend szempontjából egyenletesen oszlanak meg a friss és feldolgozott termékek, továbbá a vegyes fogyasztás. A húsféleségekre irányuló preferenciát vizsgálva a fogyasztók döntő többsége az ismert és tradicionális húsféleségek fogyasztását helyezi előtérbe, ezek a csirke, marha, sertés és a hal. A hazai konyha specialitásait jelentő húsféleségek (nyúl, kacsa, liba, vadhúsok) csak kevesen jelölik meg étrendjükben. A töltelékes húsárukhoz köthető attitűdök esetén hasonló trend figyelhető meg, mivel jellemzően a vásárlási döntésekben a már ismert ízvilág és termék meghatározó. Ezek alapján kijelenthető, hogy a hazai fogyasztók továbbra is fontos tényezőként gondolnak a húsféleségekre táplálkozásukban. Viszont pont az adott tény miatt, a termékpálya szereplőinek egy olyan marketingstratégiát kell alkalmaznia, amely figyelembe veszi a fogyasztók árérzékenységét, konzervatív hozzáállását és magát a tényt miszerint a vevők az adott termékcsoportot alapélelmiszerként azonosítják. Így, abban az esetben, ha termékfejlesztés a célunk egy új ízvilág bevezetésével, vagy valamilyen meghatározó termékjellemző megváltozgatásával, fontos feladatunk a megfontolt bevezetés és megismertetés, mivel így a fogyasztók is hajlandóak beépíteni az újdonságot vásárlási döntéseikbe.
JEL-kódok: M31, Q13, Q18 -
Generációk környezetvédelmi tudatossága és fenntartható termékfejlesztés: A zöld jövő felé vezető út
45-57Megtekintések száma:411A környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kihívása, amely a növekvő népesség és fogyasztás következtében egyre sürgetőbbé válik. Ez a tanulmány különböző generációk, különösen a Z generáció környezeti tudatosságát vizsgálja, és kiemeli a nemek közötti különbségeket. Az online kérdőíves kutatás során 427 fő Észak-alföldi régióban élő válaszadó véleményét elemeztük, közülük 367-en tartoztak a Z generációhoz (148 férfi, 219 nő), és 57-en az X és Y generációhoz. A tanulmány a Z generáció klímaváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekhez való hozzáállását is vizsgálta, nemek és generációk közötti összehasonlítással. A szelektív hulladékgyűjtést (átlag=4,37), az élelmiszer-pazarlás elkerülését (átlag=4,21) és a tudatos energiahasználatot (átlag=4,17) a Z generáció rangsorolta a legfontosabbként egy 1-től 5 ig terjedő Likert skálán (1= egyáltalán nem fontos, 5= teljes mértékben fontos). A nők szignifikánsan magasabbra értékelték a környezettudatos tevékenységeket, mint például az újrahasznosított papír használatát és a kevesebb csomagolást igénylő termékek választását, mint a férfiak (p≤0,05). Az összehasonlító elemzés kimutatta, hogy az X és Y generáció szinte minden klímavédelmi tevékenységet fontosabbnak tart, mint a Z generáció (p≤0,05), ami valószínűleg az energiatakarékossági megoldásokkal kapcsolatos magasabb szintű ismereteknek köszönhető. Az oktatás és a családi környezet kiemelt szerepet játszik a környezeti értékek kialakításában. Generációs különbségek ellenére a Z generáció is prioritásként kezeli a hulladékcsökkentést, és vásárlási döntéseikben figyelembe veszik a klímavédelmi szempontokat. A tanulmány bemutatja egy fenntartható üdítőital kifejlesztését is, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat, és innovatív csomagolási megoldást kínál a hulladék minimalizálása érdekében.
JEL kód: Q01
